De nem csak ennyi probléma van a januártól hatályos vagyonadó-törvénnyel. "Ha a vagyon szó jelentéséből indulok ki, az olyan ingó, vagy ingatlan tárgyra értendő, amely jelentős értéket képvisel. Nos a 170 lőerős járművek nagy része ettől meglehetősen távol van" - fogalmazott Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke.
Győző példája szerint a vadonatúj autók között a 170 lőerő körüliek nem számítanak vagyontárgynak, hiszen ezek többsége a 6-8 milliós ársávba tartozik. Az elnök az importőröktől származó 2008-as eladási adatokkal is alátámasztotta állítását, eszerint tavaly a legnagyobb darabszámban Magyarországon eladott 170 lóerő feletti autó a Ford Mondeo 2.2 TDCI volt.
"Tovább csökkenti a járműértékesítést"
A vagyonadó nélkül is elszomorító képet mutatnak a hazai újautó-értékesítések. A JATO Dynamics autóipari információ-szolgáltató legfrissebb adatai szerint júniusban Magyarország produkálta egész Európában a második legnagyobb visszaesést mínusz 59,3 százalékkal az előző év júniusához képest. Mindezt úgy, hogy a szomszédos országok közül az ottani roncsprémium-programoknak köszönhetően Szlovákia és Ausztria is növelni tudta az eladásokat.
További visszaesésre számít Vérten Sándor, a legtöbb autót eladó Porsche Hungária kommunikációs igazgatója, aki szerint egyértelműen hátrányos hatást vált ki az értékesítésre a tervezett vagyonadó. Vérten szerint "tovább csökkenti majd a járműértékesítést", aminek következtében csökkennek az állami bevételek, és mérséklődik majd a forgalmazók haszna is. Hozzátette: a hat-hétmilliós dízel nem luxus manapság, ezek vevői nem a vagyonos vásárlók kategóriájába tartoznak. "Nem azt a társadalmi réteget érinti a döntés, amelyet kellene. Persze értem én, hogy a bevétel maximálása volt a cél, azért húzták meg ilyen alacsonyan a határt" - közölte Vérten.
Vitába száll az adóbevételek csökkentését jóslókkal a minisztérium. A tárca szerint "nem életszerű, hogy valaki csak azért nem vesz meg egy tíz-húszmilliós autót, mert 100-200 ezer forint adót kell fizetnie".
"Az adóelkerülő tendenciát erősíti"
A kereskedők szerint problémákat okoz majd a használt autók piacának egy részén is a vagyonadó. Fojt Attila, a jellemzően használtautó-kereskedőket tömörítő Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke szerint a regisztrációs adó is "nagyon nagy fék", aminek a hatása a fiatal, nagyobb teljesítményű autóknál érezteti hatását, ugyanis "ezek között terjedt el, hogy az adót megkerülve külföldi rendszámmal használják őket".
Növekedni fog a külföldi rendszám a nagyértékű autókon - jósolják a kereskedők
(képünk illusztráció)
Fojt állítja, hogy a vagyonadó "ezt az adóelkerülő tendenciát fogja erősíteni". Vele együtt az összes általunk megkérdezett kereskedő megemlítette a magyar tulajdonosok által használt külföldi rendszámos autókat, mint a magas hazai adószint negatív következményét. Mindannyian úgy gondolták, hogy ezek száma növekedni fog a jövőben.
A másik probléma - folytatta az elnök -, hogy az öregebb, de nagyobb teljesítményű autók tulajdonosai öt-hat év alatt vagyonadóként kifizethetik a saját kocsijuk piaci értékének szinte a teljes összegét is. Ráadásul Fojt szerint úgy, hogy a vagyonadó következtében egyrészt nehezebb lesz eladni a járművüket (kevesebb lesz rá a vevő a pluszköltség miatt), másrészt még az értéke is csökken majd (hiszen plusz adó terheli). "Többszörösen nehéz helyzetbe kerülnek majd a tulajdonosok" - közölte az elnök, aki szerint "árcsökkenés és vevőcsökkenés is jöhet a használt autók piacának ebben a szegmensében".
"Ilyenekről nem beszélünk"
Találtunk azért egy olyan kereskedőt is, akinek forgalmát elmondása szerint egyáltalán nem érinti hátrányosan a vagyonadó bevezetése. A saját és cége nevének elhallgatását kérő férfi fiatal luxusautókat forgalmaz: jelenlegi kínálata Aston Martin, Porsche, Bentley és Ferrari modelleket tartalmaz a Mercedes-Benzek és BMW-k mellett.
A luxuskocsit kereső vásárlók nem foglalkoznak a vagyonadóval
(képünk illusztráció)
"Először is szóba sem kerülnek ilyen dolgok a vásárláskor. Másrészt egy 28 milliós Aston Martin esetén akkora a fenntartási és szervizelési költség, hogy a közel 400 lóerejére számított pár százezres éves vagyonadó szerintem nem tétel a tulajdonosának" - fogalmazott a kereskedő. Eszerint egyedül az igazán nagy teljesítményű luxusautók értékesítését hagyhatja érintetlenül a jogszabály.
A minisztérium egyébként mindössze egymilliárd forintos bevételre számít a vagyonadó autókra vonatkozó része után, és kérdésünkre azt sem zárta ki, hogy később módosítanak rajta. "Az adóztatási tapasztalatok fényében természetesen lehet korrigálni" - közölték.
Vagyonadó négyzetméterenként A gépjárművek mellett a vízi járművekre is vonatkozik a vagyonadó. Valamennyi hatósági nyilvántartásban szereplő vízi járműre vonatkozik az adófizetési kötelezettség, sőt azokra is, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet tulajdonában vannak, a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelelnek, de a nyilvántartásban nem szerepelnek, vagy bejegyzésére külföldön került sor. Vitorlás hajóknál a névleges vitorlafelület alapján kell befizetni az adót, 10 évnél fiatalabb hajó esetében 2000 forintot négyzetméterenként. A 11-21 éves hajók esetében 1000, az ennél öregebb hajók után pedig 500 forintot kell fizetni. A motorral hajtott hajóknál a teljesítmény a mérvadó, az 5 évnél fiatalabbak után kilowattonként 300 forintot kell fizetni, 6-10 éves hajó esetén 250, 11-15 évvel korábban gyártott jármű esetén pedig 150 forint az adó. A hajó tulajdonosát terheli az adófizetési kötelezettség - ha évközben gazdát cserél a jármű, akkor a vevőnek a következő évtől kell fizetnie az adót. Az adót nem kell befizetni a sportegyesületek kezében lévő vízi járművek, illetve a mentésre használt hajók után. Nem adóköteles továbbá az 1950 előtt tervezett eredeti történelmi vízi jármű, valamint annak a túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzata. Ezzel vélhetően a régi, jellemzően fából készült vitorlás hajók tulajdonosainak akart kedvezni a törvényalkotó. Ez inkább gesztusnak tekinthető, a hajótulajdonosnak nem jelent komoly megtakarítást: a veterán hajók felújítása több tízmillió forintos tétel. |