Még most is keresik azt az autóst, aki a múlt héten pénteken Mezőkeresztesnél a belső sávban hajtott a forgalommal szemben az M3-as autópályán, és emiatt három szabályosan közlekedő autós ütközött össze, illetve ment neki vészfékezés után a szalagkorlátnak. Csodával határos módon az esetnek csak egy könnyebb sérültje volt. Nem volt ilyen szerencsés az a 91 éves bácsi, aki ugyancsak az M3-as autópályán haladt forgalommal szemben a hétvégén – miután megfordult egy elnézett lehajtó után –, és az árokban kötött ki, majd a kórházban belehalt sérüléseibe. Az idei legextrémebb közlekedési kihágást az a 34 éves sofőr tartja, aki év elején majdnem ötven kilométert hajtott rossz irányban az M1-es autópálya leállósávjában, miután Győrszentivánnál felhajtott a sztrádára, és a rendőröknek sem volt hajlandó megállni, így csak hosszas üldözés után tudták lekapcsolni – óriási szerencsével nem sérült meg senki az ámokfutás miatt.
Józan ésszel is felmérhető, hogy milyen hatalmas veszélyforrást jelent egy irányt tévesztő autós. Egy nagy tragédia sajnos be is következett 2010-ben, amikor egy fiatal sofőr a forgalommal szemben hajtott fel a Lágymányosi hídra, három ember halálát okozva ezzel – egy autópályán elkövetett tévedés pedig még inkább magában hordja a súlyos tömegkarambol kockázatát.
A gyorsforgalmi úthálózatot működtető Magyar Közút 13 olyan esetről tud az elmúlt négy évből, amikor forgalommal szemben hajtottak fel autópályára, vagy autópályán megfordultak, és ebből baleset származott.
„Azért, hogy az ilyen esteket megelőzzük, még 2011 első felében megkezdtük a teljes autópálya-hálózat behajtási tilalmakat jelző tábláinak felülvizsgálatát. A legveszélyesebbnek ítélt mintegy 26 helyszínen 52 darab behajtani tilos táblát helyeztünk ki, élénksárga háttérrel, az út mindkét oldalán, úgynevezett tükrös kihelyezéssel” – mondta megkeresésünkre Pécsi Norbert Sándor kommunikációs osztályvezető, aki szerint minden csomópontot egyedileg vizsgáltak felül, és egyes helyeken több pár behajtani tilos táblát is kiraktak a kereszteződésekben.
„2011-ben további 380 darab behajtani tilos táblát helyeztünk ki a gyorsforgalmi úthálózatunkon, amelyekkel a korábbi jelzéseinket erősítettük meg. Ezt a felülvizsgálatot 2012-ben is folytattuk, és további 160 behajtani tilos táblát helyeztünk ki. Mára elértük, hogy minden felhajtási lehetőségnél legalább két tábla figyelmezteti a rossz irányba hajtó autóst. Emellett – elsősorban az M0-s autóúton és környezetében – több eseményfelismerő kamerát is telepítettünk, amelyek szembehajtás esetén azonnal riasztást adnak” – avatott be minket a részletekbe a Magyar Közút munkatársa.
Ezt a fajta védekezést azonban nehezíti, hogy nincsenek góchelyek, véletlenszerűen bárhol előfordulhat hasonló szituáció, hiába vannak kint a jelzések többször is megismételve.
Ráadásul – ha nem is az autópálya-felhajtókon, de bonyolultabb kereszteződésekben – a túl sok tábla is rossz, mert könnyen összezavarhatja a gyakorlatlan vezetőket – mondta még 2010-ben Pásti Imre, a Fővárosi Önkormányzat forgalomtechnikai alosztályának vezetője a Lágymányosi hídon történt baleset után.
A Magyar Közút tapasztalatai szerint azok, akik a forgalommal szemben hajtanak fel az autópályákra vagy a gyorsforgalmi utakon megfordulnak, az esetek többségében alkoholos vagy egyéb befolyásoltság alatt állnak, vagy az idősebb korosztályhoz tartoznak.
A Közlekedéstudományi Intézettől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a forgalomtechnika eszközein túl léteznek olyan megoldások is, amelyek fizikailag akadályozzák meg a hasonló eseteket. Ezeket elsősorban autópálya-pihenőknél vetették be több helyen, például Németországban, de általánosnak nem mondható a használatuk. Az egyik egy átbillenő, rámpaszerű eszköz, amelyen csak a helyes irányból lehet áthajtani. Korábban néhány helyen olyan "karmos" megoldással is próbálkoztak, ami kiszúrta az autók kerekeit, ha rossz irányban hajtottak fel, de ezeket hamar leszerelték, mert egy balesetnél a mentők, rendőrök és tűzoltók is csak nehezen tudtak felmenni a pályára a másik irányból vész esetén. Magyarországon egyetlen ilyen fizikai akadály sem működik, de a Magyar Közút szakemberei ismerik ezeket a megoldásokat.
A fizikai akadálynál azért jóval egyszerűbb, de egy hagyományos táblához képest még mindig nagyon drága megoldás, ha például nagyméretű LED-es villogókkal mutatják a helyes irányt, ám ezekből sok ezerre lenne szükség, ha minden autópálya és híd felhajtóira tennének belőlük.
Sárvári Zsolt, a Driving Experience vezetéstechnikai oktatójának még tippje sincs arra, hogy egy egészséges, jogosítvánnyal rendelkező sofőr miként tud úgy elnézni egy felhajtót, hogy forgalommal szemben haladjon. „Persze történhet olyan eset, hogy olyan extrém módon lecsökken a látótávolság, köd, eső vagy havazás miatt, hogy valaki ezért eltéveszt egy felhajtót. Nem is olyan régen egy bácsi úgy hajtott fel rossz irányban az M6-osra, hogy a sűrű köd miatt nem is tudta, hol és miként került fel az autópályára” – mondta Sárvári, aki szerint ebben a szituációban bármit tesz az ember, az életveszélyes.
"A forgalommal szemben továbbhaladni, akárcsak megfordulni egyaránt óriási kockázattal jár, így a konkrét esetben – tehát amikor a köd miatt tévedtek fel – azt tudom javasolni, hogy álljanak félre vészvillogóval, szálljanak ki az autóból, és várakozzanak a szalagkorlát túloldalán, mert az autópályák leállósávjában tartózkodni is veszélyes."
Az extrém időjárási körülmények, fáradtság, alkoholos és gyógyszeres befolyásoltság mellett még egy olyan kockázati tényezővel is számolni kell, amiről az utóbbi években egyre többet hallani. Az okostelefonokba és autókba beépített navigációs lehetőségek elterjedésével megszaporodtak az olyan hírek, amikor a sofőrök a navigáció utasításait követve kerültek kellemetlen helyzetbe. 2011-ben az M6-os autópályára hajtott fel Érdnél egy autós, és 50 méter után frontálisan ütközött egy kisteherautóval. A súlyos sérüléseket szenvedett vétkes sofőr a rendőröknek azt mondta, hogy a GPS navigálta rossz irányba.
„Megfelelő térképadatbázissal szinte lehetetlen, hogy valakit visszafelé vezessen fel egy útra a navigáció, de persze az életben bármi megtörténhet. Ilyen esetben azonban valószínűleg az okozza a bajt, hogy a felhasználó nem megfelelően olvassa a térképet, vagy ha esetleg nincs túl jó minőségű navigációs eszköze – kis képernyővel és gyengébb GPS-chippel –, akkor ebből következhet egy rossz döntés” – véli Molnár Miklós, az EgérÚt nevű ingyenes navigációs szoftvert fejlesztő cég ügyvezetője.
2013. őszi és téli termése