Detrekői Ákos

A gömbtől a geoidig: A Föld és az űrkutatás

A térképészeti célú felvételek

A térképészeti célra készített felvételek kisebb területek viszonylag nagypontosságú térképezését szolgálják. Ezeket a felvételeket - a 3D kiértékelés érdekében - átfedéssel készítik. A szomszédos képek mintegy 60%-ban ugyanazt a területet ábrázolják. A hordozó eszközök pályamagassága 200-300 km.

A térképészeti célú felvételeket készítő mesterséges holdak sorát 1986-ban a francia SPOT nyitotta meg 10 méteres felbontásával, 1991-ben az orosz KVR 1000 már 2 méter felbontású képet biztosított. Az ezredfordulón amerikai magánvállalatok a korábbinál is nagyobb felbontású képeket állítottak elő. A Space Imaging 1999-ben felbocsátott IKONOS holdjáról készített képek legjobb felbontása 0,82 méter, a Digital Globe Quick Bird képének legjobb felbontása 0,61 méter.

A nagy geometriai felbontás ellenértékeként az erre a célra szolgáló felvevő rendszerek spektrális felbontása kicsi (1-3 csatorna). Az időbeli felbontás az 1 hónap és az esetenkénti felvételkészítés között mozog.

A térképészeti célú felvételeket készítő rendszerek közül folyamatosan szolgáltat például a francia SPOT HRV (High Resolution Visible), az indiai IRS-1C/1D. Esetenkénti expedíciókban vesz részt például az orosz KOZMOSZ KFA 1000, illetve az amerikai magántársaságok 1999-től működő rendszerei (például az Ikonos).

A térképészeti célú felvételek hasznosítása - igen nagy terepi felbontásuk következtében - széleskörű. Meglepő módon az űrfelvételek teszik lehetővé a megapoliszok (pl. Shanghai, Mexikóváros) lakosságának becslését. A térképészeti és közlekedési célú hasznosítás mellett megemlítem jelentőségüket a katasztrófák okozta károk felderítésekor. Példaként a tragikus 2001. szeptember 11-ét említem, amikor szinte azonnal láthattuk a Pentagon és a World Trade Center megsérült épületét.

A katonai célú felvételek

A katonai célú rendszerek adatait a kereskedelmi forgalomban hozzáférhető szakirodalom általában nem közli. Ma azonban már ismert, hogy az amerikai Corona program keretében már 1960 körül 3 méter felbontású űrfényképeket készítettek.

A képek feldolgozása

A távérzékelési eszközökkel létrehozott képek feldolgozásának első lépése az előállító szervezetek által végzett radiometriai és geometriai feldolgozás. A radiometriai feldolgozással a képalkotást terhelő különböző hatásokat korrigálják. A geometriai feldolgozással a képet valamely vonatkozási és vetületi rendszerbe transzformálják. A képeket a későbbi felhasználók digitális formában, illetve analóg képként rendelhetik meg.

24. ábra

A szakadatok hatékony kinyerésének előfeltétele a megfelelő geometriai és spektrális tulajdonságokkal rendelkező kép, illetve képek kiválasztása. A képválasztás alapvetően az objektumok jellegétől függ.

Az analóg formában megjelenített képek interpretációját a vizsgált szakterülettel kapcsolatos ismeretekkel rendelkező szakember végzi. (Például az egyes kőzetfajták felismerése a geológus feladata). Az interpretáció célja a kép tartalmának minél teljesebb meghatározása.

A távérzékelés különös jelentőséggel bír az időben változó jelenségek megfigyelése esetén. Ilyenkor a különböző időpontokban készített űrfelvételek összehasonlításából következtetnek a változásokra. Példa lehet a Tisza árvizeinek nyomon követése.