Detrekői Ákos

A gömbtől a geoidig: A Föld és az űrkutatás

VI. Az adatok rendszerezése, megjelenítése és a fejlődés útjai

A térinformációs rendszerek

A Földfelszín hagyományos ábrázolási eszköze, a térkép egyidejűleg tárolta és megjelenítette az információkat. Az informatika fejlődése lehetővé tette a helyhez kapcsolódó információk gyűjtésére, kezelésére, elemzésére és megjelenítésére szolgáló információs rendszerek kialakítását. Az ilyen rendszereket térinformációs vagy geoinformációs rendszereknek nevezzük.

A térinformációs rendszerekben elválnak egymástól az adatok tárolásának és megjelenítésének funkciói. Mind a helymeghatározó rendszerekkel, mind a távérzékeléssel nyert adatok feldolgozása ma már ilyen eszközökkel történik.

A térinformációs rendszerek az adatok elemzésének (pl. mozgásvizsgálatok) és az adatok megjelenítésének számos lehetőségét biztosítják. A megjelenítés nemcsak statikus formában, hanem multimédiás eszközökkel is lehetséges.

Mit hoz a jövő?

Az Szputnyik I. fellövése óta kevesebb mint fél évszázad telt el. Azóta a Föld alakjával és méretével összefüggő ismereteink megsokszorozódtak. Negyven évvel ezelőtt az első, a Föld egészét magába foglaló geoid izovonalainak távolsága még 10 méter volt. Ma a deciméter körüli felbontásnál tartunk. A helymeghatározó eszközök lehetővé teszik, hogy a kontinensek mozgását cm körüli pontossággal mérjük. Az űrtechnika csodálatos eszközt adott a különböző földtudományok művelőinek - geodétáknak, geofizikusoknak, geológusoknak - a kezébe.

Nem irreális elképzelés, hogy a következő évtizedekben a Föld egészének alakját centiméteres pontossággal határozzuk meg. A Föld olyan égitest, amely változtatja az alakját, és az űrtechnika segítségével az eddigieknél sokkal alaposabban ismerhetjük meg a mozgását.

A távérzékelés kezdetén, a múlt század hatvanas éveiben az első meteorológiai célú mesterséges holdak felbontása még km nagyságrendű érték volt. Az 1970-es évek elején a természeti erőforrások kutatására készült Landsat 1 MSS felvételeket a 79x56 m képelemméret jellemezte. A 2001-ben fellőtt térképészeti célú Quick Bird átlagos képelemmérete 0,72x0,72 m.

25. ábra

A gyors ütemű technikai fejlődés nagy valószínűséggel folytatódik. Ez részben - bizonyos határokig - növeli az egyetlen holdról nyerhető információ mennyiségét. Az eszközök számának növekedése további információmennyiség-növekedést jelenthet. Olyan új űreszközök létrehozása is várható, amelyek ma még megoldhatatlan feladatok megoldására lesznek alkalmasak. (Nem tűnik utópisztikusnak például az az amerikai elképzelés, hogy egy évtized múlva egyetlen mesterséges holdról figyelik majd New York közlekedését). Az informatika fejlődése pedig új lehetőségeket biztosít az eredmények feldolgozásában. Ha mindezeken túl figyelembe vesszük az internet bővülő lehetőségeit is, akkor joggal mondhatjuk, hogy az emberiség egyre nagyobb hányada gazdagodik a Földdel kapcsolatos egyre alaposabb ismeretekkel.