Detrekői Ákos

A gömbtől a geoidig: A Föld és az űrkutatás

A természeti erőforrás-kutatás

A természeti erőforrások felkutatást célzó felvételeket először az 1970-es évek elején készítettek. Az első ilyen hold az 1972-ben felbocsátott Earth Resources Technology Satellite (ERTS-1), a későbbi a Landsat 1 volt. Erőforrás-kutatásra igen sok mesterséges holdat és különböző típusú felvevőrendszereket fejlesztettek ki. A felhasznált mesterséges holdak 300-900 km magasságban keringenek a Föld körül. A felvevőrendszerek között optikai (passzív), mind radar (aktív) eszközöket egyaránt találunk. Napjainkban egyre több ország bocsát fel ilyen célt szolgáló mesterséges holdat.

Néhány optikai rendszert hordozó szatellit neve és felbocsátási éve

• Landsat 1-3 (amerikai) 1972-1984
• Spot P 1-4 (francia) 1986-1993
• KATE 2000 (szovjet), 1980
• JERS 1 OPS (japán) 1992
• IRS 1 A-D (indiai) 1988-1997

21. ábra

22. ábra

23. ábra

Néhány radarrendszert hordozó szatellit neve és felbocsátási éve

• Seasat (amerikai) 1978
• ERS 1,2 (ESA) 1991, 1995
• Almaz (orosz) 1991
• Radarsat (Kanada) 1995

A radarrendszerek előnye az optikai rendszerekkel szemben, hogy felhős égbolt esetén is alkalmasak felvételek készítésére.

A természeti erőforrás-kutató mesterséges holdakról készített felvételek geometriai felbontása 10x10 m és 120x120 m között mozog. Spektrális felbontásuk nagy, a különböző felvevő eszközök 4-8 különböző hullámhossz-tartományra érzékenyített csatornán készítenek felvételeket.

Az egyes hullámhossz-tartományok különböző jelenségek megfigyelésére alkalmasak. Például a talaj víztartalmának kimutatására a 0,76-0,90 µm közeli infratartomány szolgál.

A következőkben a LANDSAT (4,5) holdak TM felvevőrendszerének csatornabeosztását mutatjuk be (az egyes hullámhosszak mellett feltüntetjük célszerű felhasználási területüket is):

Csatorna	Hullámhossz [mm]	Példa az alkalmazásra
1	1 0,45-0,52 (kék)	talaj és növényzet vizsgálata
2	2 0,52-0,60 (zöld)	folyóvizek vizsgálata
3	0,63-0,69 (vörös)	jég- és hómezők térképezése
4	0,76-0,90 (közeli infra)	a talaj nedvességtartalmának meghatározása
5	1,55-1,75 (középinfra)	a növényzet és a talaj nedvességének kimutatása
6	2,08-2,35 (középinfra)	kőzet- és ásványfajták megkülönböztetése
7	710,40-12,50 (hőinfra)	növényi betegségek felismerése

A természeti erőforrás-kutató mesterséges holdak időbeli felbontása a 2 hetenkénti felvételkészítéstől az esetenkénti expedíciókig terjed.

A természeti erőforrás-kutatás, környezetvédelem céljára készített felvételek alkalmazási lehetősége igen széleskörű. Ilyen felvételeken észlelték például a csernobili katasztrófát. Békés célra például a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a közlekedés, az ásványvagyon-kutatás területén hasznosíthatók. A mesterséges holdak fontos eszközei a termésbecslésnek, az EU csatlakozás utáni magyarországi mezőgazdasági támogatás igényléséhez szükséges térképek egy részét is ilyen felvételek alapján állították össze.

Korábban a GPS hasznosításával kapcsolatban bemutattam egy rablási esetet. Most egy lopási történet következik. Az USA-ban a mezőgazdasági területek öntözésére szolgáló víz magántulajdonban van. Arizonában a már említett közeli infra tartományra "élesített" űrfelvételek alapján kimutatták az öntözött területeket. Ezeket összevetették a vízjoggal rendelkező tulajdonosok fölterületét ábrázoló térképpel. Azokon az öntözött területeken, ahol a tulajdonos nem rendelkezett vízjoggal, feltehetően lopták a vizet. Megjegyzem, hogy a kirótt büntetés bőven elegendő volt az űrfelvételekkel kapcsolatos költségek fedezésére.