Albánia a film szerint: "- Albánia ellen! - Miért pont Albánia? - Mit tudsz Albániáról? - Semmit. - Na, ez az!" - ez a beszélgetés játszódik le az amerikai elnök emberei között, amint lázasan tervezik, hogy miféle elterelő hadművelettel lehetne a nép figyelmét az újraválasztásáért kampányoló elnök szexbotrányáról egy fiktív háborúra átirányítani. Az 1997-es film jóval megelőzte korát, és kiadós leckét adott arról, hogy mekkorát is lehet hazudni egy újraválasztásért. Az amerikai közvéleménynek hollywoodi segédlettel (Dustin Hoffman zseniális alakítása) beadagolt albániai iszlám fundamentalistákról, készülő atomfegyverről és terrorista-kiképzőtáborokról szóló maszlag 2006-ban pláne ironikus. Albánia valóban remek ellenségkép lehetett volna, hiszen azon kívül, hogy senki se tud róla sokat, a térképen jól látszik, hogy elég közel van a kilencvenes évek világpolitikai mumusához, Jugoszláviához.
Albánia a valóságban: Európa legszegényebb országa folyamatos érdekszféra-ütközőpontot jelentett a törökök, görögök, szerbek és olaszok számára. A második világháború után Enveh Hoxha totalitárius kommunista rezsimje se keleten, se nyugaton nem volt túl népszerű, és elszigeteltségbe taszította az albánokat, ám az Egyesült Államokkal soha nem álltak háborúban és a Jugoszlávia szétesését követő balhékból is sikerült többé-kevésbé kimaradniuk. A lassan demokratizálódó ország idén társulási szerződést kötött az Európai Unióval és 2008 környékén NATO tagságra is számíthat, ami garantálja, hogy a valóság nem imitálhatja az Amikor a farok csóválja... képtelen szituációját.
Az érintettek hozzászólása: Nincs adatunk arról, hogy Albániában hogyan fogadták Hollywood ellenük indított háborúját, ám a filmben többször is visszaköszönő poén, miszerint James Belushi albán, részben igaz: Belushi apja albán bevándorló volt.