Lassabb felzárkózás
A nyári meredek inflációesés és a kormányzat ígérte költségvetési hiánymérséklés ellenére jövőre lassabban halad a gazdaság az euró hazai bevezetése felé, mint ahogy a gazdasági stratégia ütemezte - derül ki a Reuters felméréséből.
A gazdasági stratégia 4,5 százalékos államháztartási hiányt és ugyanekkora évi végi inflációt irányzott elő 2003-ra, hogy az ország a következő években teljesíthesse az eurozóna szigorú felvételi követelményeit, és 2007-ben az euro felválthassa a forintot.
Az elemzői előrejelzések átlaga a tervezettnél magasabbra, a kormány által 18800 milliárd forinton előrejelzett 2003-as GDP 4,86 százalékára (913 milliárd forintra) teszi a jövő évi államháztartási hiányt. Ez ugyanakkor azt is jelzi, hogy a piacok hisznek a kormányzat jelezte jelentős mértékű deficitcsökkentésben. Erre az évre 6,75 százalékos - 128 milliárd forintos - deficitre számítanak a szakértők, míg a pénzügyi tárca 6 százalékos hiányt prognosztizál.
Alacsonyabb GDP-előrejelzés
A hiány százalékos mértékét növelheti, ha a jövő évi gazdasági növekedés alacsonyabb lesz, mint a 2003-as költségvetés tervezetében feltételezett 4-4,5 százalék. Az elemzők most 4,04 százalékos jövő évi növekedésre számítanak, ami 13 bázisponttal alacsonyabb a szeptemberi előrejelzésben szereplő értéknél és a legalacsonyabb tavaly december óta.
Az elemzők szerint a harmadik negyedévben némileg gyorsul a gazdasági növekedés üteme: ekkor éves szinten 3,4 százalékkal bővült a gazdaság a szakértők szerint. A gazdaság idei növekedése 3.3 százalékos lehet, ami a legalacsonyabb éves érték volna 1996 óta.
Nem csökken tovább az infláció
Az elemzők zöme szerint az infláció szintje is magasabb marad némileg jövőre a jegybanki cél 4,5 százalékos mértékénél. Ez egyben azt is jelenti, hogy az augusztusi, 16 éves mélypontot jelentő 4,5 százalék után 2003-ban már ne csökken jelentősen a pénzromlás üteme.
A szakértők az év végére 5,1, 2003 decemberére pedig 4,85 százalékos inflációt prognosztizálnak. Az inflációs aggodalmak megszilárdulását jelzi, hogy az év elején még 4 százalékos árszínvonal emelkedésre számított a piac.
Mindez valamennyi megkérdezett szerint azt is jelenti, hogy az MNB idén már nem csökkenti kamatait és a hitelköltségeket a romló növekedési kilátások ellenére sem. Egyetlen elemző sem vár decembernél előbb kamatváltozást, és 17-ből két elemző szerint annak is megvan az esélye, hogy az év vége felé a bank újabb 50 bázisponttal emeli kéthetes betéti kamatát, amelyet az inflációs aggodalmak közepette május óta már kétszer, összesen 100 bázisponttal, 9,5 százalékosra emelt.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Makro - az Üzleti Negyed rovata
Korábban:
Nem várható egyensúly-javulás
(2002. október 25.)