Matolcsy: az euró már 2009-ben bevezethető

Kóka János gazdasági miniszter szerint a befektetők a lábukkal, illetve a pénzükkel szavaznak. Járai Zsigmond szerint fel kell készülni az állandó reformokra, amire Katona Tamás szerint is szükség van a hiánycél teljesítéséhez. Varga Mihály további adócsökkentés mellett érvelt, míg Matolcsy szerint már akár 2009-ben lehet eurónk - hangzott el a GKI keddi konferenciáján.

Ha egy új kormány 2006 közepén nem kezd hozzá az államháztartás reformjához, akkor a piac nem ad időt a további kiigazításra - jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke, a kutatóintézet által szervezett üzleti konferencián kedden.

"Ha a kormány 2006 közepén nem kezd hozzá az államháztartás reformjához, akkor a piac nem ad időt a további kiigazításra"

A jövő év két különböző gazdaságpolitikai félévből áll majd, az első félévben nem szigorít az állam, a második félévben viszont a GDP 1-2 százalékával csökkenti a tervezett kiadásokat - mondta Vértes András.

A GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke szerint jövőre az eredményszemléletű hiány - beszámítva a megengedett nyugdíjreform korrekciót és a Gripen-elszámolást - a GDP 5,5 százaléka lesz, a külső finanszírozási igény pedig a GDP 7-7,5 százaléka.

Jelentős adócsökkentésre alig-alig van lehetőség, ugyanakkor elkerülhetetlen egy éven belül a 15 százalékos áfa-kulcs 20 százalékra való emelése - jelezte Vértes András.

A GKI prognózisa szerint jövőre az euró/forint árfolyam 240-255 között lesz, s 2006 végére a jegybanki alapkamat 4,75 százalék lehet - tette hozzá.

A lakosság a saját konvergencia programja alapján adósodik el, s a 2005-ben felvett kölcsönök 93 százaléka devizahitel - mondta Kisbenedek Péter, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója.

Az euró bevezetéséig a forintkamatok minden bizonnyal az euró kamatok felett maradnak - indokolta a devizahitelben történő lakossági eladósodás okát az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, megjegyezve, hogy jelenleg az összes lakossági hitelből 35 százalékot képviselnek a devizahitelek.

Az euró bevezetésének érdekében jövőre 400-500 milliárd forint megtakarítást kell elérni az államháztartásban - jelezte a bankelnök, hozzátéve, "spórolásból még senki sem gazdagodott meg".

Az üzleti szektornak, így a bankszektornak az az érdeke, hogy fennmaradjon a gyors gazdasági növekedés, amit figyelembe kell venni az államháztartási kiigazítás során - rögzítette Kisbenedek Péter.

Az európai uniós csatlakozás igazi nyertesei a magyar mezőgazdaságon belül a szántóföldi növénytermesztők, akik az EU védelmét élvezik - mondta Raskó György. Az agrárközgazdász szerint a cukorrépatermelők például 2004-2005-ben évi 30 százalékos nyereségrátával működnek.

A kis területen termelők és a háztáji gazdaságot működtetők ugyanakkor egyre rosszabb helyzetbe kerülhetnek, mert ezt a szektort nem karolja fel az EU - hangsúlyozta Raskó György.

Az agrárszektor minden ellenkező híresztelés ellenére ma hitelképes - rögzítette Raskó, aki úgy vélte, hogy a magyar agrárbürokrácia meglehetősen elburjánzott.