Az eurón semmi sem segít

A dollár tovább erősödött a múlt héten, s áttört korábban keménynek tekintett ellenállási szinteket. Az eurónak még a kamatemelési várakozások sem segítenek.

Az euró/dollár 1,2050-ről 1,1700-ig süllyedt, sőt a hét közepén egészen 1,1670-ig, tavaly május óta nem látott mélységekig ereszkedett. Idén július elején és október elején a keresztárfolyam már megpróbálkozott az 1,18-as szint áttörésével, de sikertelenül. Ezért tartották sokan fontosnak a határ elérését, mondván, így újabb lendülettel mehet tovább a dollár - olvasható a Napi Gazdaságban.

A pozicionálási adatok szerint az elmúlt durván két-három hétben látott dollárerősödés nem járt a dollár vételi (long) pozíciók mennyiségének lényeges emelkedésével, tehát innen nézve is van még tere a rally folytatódásának (a Morgan Stanley úgy véli, hogy csak minimális mértékben van egyáltalán dollár vételi pozíció a piacon). Ami a dollár/jent illeti, a jegyzés 116,6-ról 118-ra emelkedett, s a hét elején elért 118,2-es árfolyammal több mint hároméves csúcsra ért a devizapár.

Az amerikai deviza tehát jól láthatóan lendületben van. A kamatvárakozások egyértelműen a dollár mellett szólnak, s ez most elég ahhoz, hogy folyamatosan erősödjön. Köszönhetően a Fed vezetői által az elmúlt pár hétben folytatott propagandakampánynak, a befektetők felfogták az üzenetet, hogy a jegybankot most szinte kizárólag az infláció érdekli, s az árstabilitás fenntartása érdekében minden szükségest meg fog tenni.

Ennek megfelelően most már csak a piac optimistább része hiszi, hogy a Fed 4,5 százalékon abbahagyja a kamatemeléseket, s inkább 4,75-5 százalék felé hajlik a többség. Már az is a konszenzus része, hogy a negyedik negyedévben az őszi energiaársokk nyomán lassul valamelyest a gazdasági növekedés, de a jegybank ezt átmenetinek tartja és túlnéz ezen a perióduson.

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a piacon az amerikai profitrepatriálás témája is. Mint ismeretes, egy tavaly elfogadott törvény szerint az amerikai vállalatok adókedvezményt kaphatnak annak függvényében, hogy mennyi külföldön megtermelt nyereséget visznek haza. Befektetési bankok szerint az ehhez kapcsolódó dolláráramlások kezdenek érezhetően felerősödni.

A Goldman Sachs részvényelemzői által követett amerikai cégek közel 60 százaléka tervezi, hogy kihasználja a tőke-hazahozatalban rejlő adóoptimalizációs lehetőséget. A becslések szerint a tőkeáramlás nagy része november és december közepe között indul meg az Egyesült Államok felé, s az értéke dollártízmilliárdokra rúghat. A jelek arra utalnak, hogy ez elsősorban az euró/dollárt és a font/dollárt érintheti, a dollár/jennél ugyanakkor ez a hatás nem lesz lényeges.

Ami az eurót illeti, ugyan itt egyre erősödnek a kamatemelési várakozások, ez viszont láthatóan nem sokat segít rajta. Egyrészt lehet, hogy a piac kicsit előreszaladt a várakozásaival. Miközben már szinte beáraztak egy ilyen irányú decemberi lépést, a héten kiderült, hogy a kérdésben még közel sem alakult ki konszenzus. Ez azért fontos, mert az ECB kormányzótanácsa más jegybankoktól eltérően konszenzusosan dönt.

Másrészt egy kamatemelés növekedési kockázata az eurózónában lényegesen nagyobb, mint az Egyesült Államokban. A jelenlegi politikai helyzet sem túl rózsás. A francia zavargások hirtelen és drasztikusan tették láthatóvá az európai társadalomban meglévő feszültségeket. Az, hogy Németországban már lassan két hónapja nincs kormány, valószínűleg szintén nem használ a piaci hangulatnak. Rövid távon technikai tényezőkön kívül nehéz olyan dolgot látni, ami fellendítené az eurót.