Az APEH az építkezésekről is tudni akar

Tavaly augusztustól be kell jelenteni, ha 10 millió forint feletti építkezésbe kezdünk. Figyelembe véve a jelenlegi építőanyagárakat és munkadíjakat, mostantól gyakorlatilag szinte minden esetben kötelező az adóhatóság értesítése.

Utánajártunk annak, milyen tág kört érint az adatszolgáltatási kötelezettség, magyarán mit lehet ma 10 millió forint alatt építeni, amely esetben nem kell tudnia az adóhatóságnak az építkezésről. Szarvas Zsolt, aki építésvezetőként dolgozik az egyik legnagyobb építőipari cégnél, megerősítette azt, ami laikusként is nyilvánvalónak tűnt: nem sok mindent. Elmondása szerint a 10 millió alatti büdzsébe belefér egy garázs vagy egy tetőtér-beépítés, a kisebb bővítések, de más nemigen.

A jelenlegi építőanyagárakkal és a különféle iparosok munkadíjaival számolva egy átlagos színvonalú lakóház megépítése négyzetméterenként minimum 160-180 ezer forintba kerül a szakember szerint, ha a telket nem számítjuk. Ez azt is jelenti, hogy aki egy 2-3 szobás családi házat szeretne tető alá hozni, az nemigen ússza meg az építkezést 18-20 millió forint alatt. Persze ebben az árfekvésben nem a carrarai márvánnyal burkolt, rejtett világítással, légkondival, jacuzzival felszerelt luxusházról beszélünk, de - amennyiben beérjük mindenből az olcsóbbal - ennyiből kihozható a családi fészek. Ebből pedig az következik, hogy gyakorlatilag mindenki csak az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget téve kezdhet neki az építkezés amúgy sem könnyű feladatának.

Másrészt a 10 milliós határt tekintve nem mindegy, hogy valaki Nyíregyházán vagy Budapesten kezd házépítésbe. Az egyes földrajzi régiókat, illetve a fővárosi lehetőségeket és árakat a vidékihez hasonlítva zsebbevágó különbségek lehetnek - a vidék javára. Szarvas Zsolt szerint ez anyagárban 10-15 százalék, míg munkadíjban elérheti a 30 százalékot is, ennyivel olcsóbb ugyanannak a családi háznak a kivitelezése vidéken.

Várnai Iván, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal kommunikációs igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy ez a rendelkezés is az építőipar ún. kifehérítését célul kitűző jogszabályok sorába tartozik. A hivatal ezért is támogatta az újfajta bejelentési kötelezettség megszületését, és nagyon remélik, hogy ez be is fog válni. Mint azt Várnai Iván hangsúlyozta, nem újabb terheket akarnak teremteni az állampolgárok és a cégek számára, de az adatszolgáltatás kibővítése hozzájárulhat az építőiparon belüli pénzmozgások jobb nyomon követéséhez, ellenőrizhetőségéhez. Össztársadalmi érdek, hogy a gazdasági élet átláthatóbbá váljon - tette hozzá.

Végiggondolva az új kötelezettség gyakorlati megvalósítását, elsőként az ellenőrzés nehézségei szembeötlők. Az építkezések jelentős százaléka mindig is "feketén" vagy a legnagyobb jóindulattal is "szürkén" zajlott, hagyományos családi-baráti "besegítésekkel", nem éppen a szabályoknak megfelelő foglalkoztatottak bevonásával. De még az építőanyagok beszerzésénél, a vállalkozók, iparosok alkalmazásánál is ott spórol - számlát nem kérve - a magyar átlag építkező, ahol tud.

Másrészt nem biztos, hogy megfelelően tájékozott az egyszerű állampolgár, aki ezután kezdene építkezésbe. Bár a hivatalok szerint az új adatszolgáltatási kötelezettség hivatalos közlönyökben megjelent és a szakmai szervek tudnak róla, a széles nyilvánosság valószínűleg csak ezután értesül a bejelentés szükségességéről. Pedig 29-től az adóhatóság informálása kötelező, ha elmulasztjuk, annak súlyos következményei lehetnek. Az APEH várhatóan még a héten hivatalos közleményben hívja fel a figyelmet az új kötelezettségre.

Kérdés, hogy az újabb adminisztrációs teher tényleg hatékonyabbá teszi-e az adóügyi ellenőrzést és hozzá tud-e járulni az építőiparban uralkodó káosz - feketemunka, kontárok és számla nélküli teljesítések- felszámolásához. A jogalkotói szándék nyilvánvalóan ez. Vámosi-Nagy Szabolcs a németországi példát idézte, ahol mielőtt valaki építkezésbe kezd, rendbe teszi az adóügyeit, nehogy az építési engedély megkérése után nem sokkal az adóhatóság kopogtasson az ajtón. Hogy mi valósul meg az adatszolgáltatással elérni kívánt célokból a közismerten rossz adómorállal bíró mai Magyarországon, hányan jelentik be szabályszerűen az építkezésüket, arról a továbbiakban beszámolunk.

GZs