DEM: Pénzkidobás a lakáshitel-támogatás

Le kellene állítani a lakáshitelek állami támogatását - állítja a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda. Szerintük a támogatás pénzkidobás, a rendszer fennmaradása esetén évente 170 milliárd forint új támogatott hitelállomány keletkezik, amely 2009 végére elérheti az 1000 milliárd forintot.

"A korábban felvett támogatott hitelekre jelenleg folyósított állami támogatás 200 milliárdos nagyságrendje megmozgatta azok fantáziáját, akik a lakástámogatásokat amúgy is fölöslegesnek tartják, és szívesen spórolnának ezen a területen" - áll az iroda legújabb Lakáshitel Monitorában.

A DEM szerint a támogatás visszamenőleges megvonása komoly politikai veszteséggel járna, viszont a rendszert most le lehetne - kellene - állítani. Indokuk: a devizahitel olcsóbb a forinthitelnél, így a támogatás pénzkidobás, azzal a lakáshoz jutást lehetne segíteni. Ha minden marad a régiben, akkor évente 170 milliárd forint új támogatott hitelállomány keletkezik, amely 2009 végére elérheti az 1000 milliárd forintot.

A kiadványban összegyűjtött legfrissebb adatok szerint az idén április végéig felvett 159 milliárd forintnyi lakáshitel mindössze 28,8 százalékához nem kapcsolódott állami támogatás. Az összeállítás készítői szerint az állam már két éve feleslegesen fizet a lakáshitelek után támogatást.

A DEM számai a lakáshitelpiac 85 százalékát reprezentáló hitelnyújtók adatait tartalmazzák. E szerint az idei év első négy hónapjában 159 milliárd forintnyi értékű lakáscélú hitelt vettek fel, 34 milliárddal többet, mint egy évvel korábban, viszont csak 4 milliárddal haladja meg a 2004. évi adatot.

Az új lakásokra felvett támogatott forinthitelek mennyisége évről évre csökken: amíg 2004. április végén 72 milliárd, addig a múlt évben 36 milliárd, az idén pedig mindössze 25 milliárd forint volt.

Ezzel éppen ellentétes előjelű a támogatás nélküli - szinte kizárólag devizában felvett - hitelek adatsora. Amíg 2004 áprilisában mindössze 13 milliárd forintnyi ilyen hitelt helyeztek ki a bankok, addig tavaly 69 milliárdot, az idén pedig 113 milliárd forintot, vagyis az utóbbi egy évben közel megduplázódott az összeg.

Némileg más képet mutat az úgynevezett "egyéb támogatott" forint-lakáshitelek adatsora (e körbe tartoznak a használt lakás vásárlására, illetve bővítésre, korszerűsítésre adott hitelek). Két éve 70 milliárd forint ilyen hitelt vettek fel az ügyfelek április végéig, 2005-ben és az idén pedig 20-20 milliárd forintot.

Így jön ki - összegezve - az a drasztikusan csökkenő arány, amely szerint 2004 áprilisban a teljes hitelösszeg 91 százaléka, a múlt évben 45 százaléka, az idén pedig 28,8 százaléka volt támogatott hitel.

Az átlagos hitelnagyság az új lakásokhoz felvett támogatott forinthiteleknél szintén csökkenő tendenciát mutat: 2004-ben a 6,7-7,3 millió forint közti sávban ingadozott a havi adatok alapján, a múlt évben ez a sáv 6-6,3 millió forint közé esett, idén pedig a januári 5,6 millióról kúszott fel áprilisra 6,2 millióra.

A használt lakásokra felvett támogatott hiteleknél még drasztikusabb a kölcsönök átlagos nagyságának csökkenése. Két évvel ezelőtt a januári 5 millióról esett le decemberre 3,8 millióra, tavaly 3,2 millió körül stabilizálódott, és ez látszik megismétlődni az idén is.

A támogatott hitelek átlagos nagyságának csökkenésével éppen ellentétes a devizahitelek alakulása. A növekedés már 2004-ben elkezdődött: a januári 1,8 millióról 3,2 millióra növekedett az év végére. A múlt év itt is stabilitást mutat, mégpedig 4,5 millió forint körül, viszont az idei év adatai 5 millió forint körüli átlagot rajzolnak ki.