A kelta tigris sokadik ugrása

Írországról, mint az Európai Unió éltanulójáról szuperlatívuszokban beszélnek. A közép-európai országok esetében mindenki Dublinra mutogat, ha gazdaságélénkítésről vagy az államháztartás kiegyensúlyozásáról van szó. A zöld szigeten a harmadik - most éppen ingatlan alapú - gazdasági fellendülési hullám közepén járnak. Utánanéztünk, minek köszönhetik az írek, hogy mostanra ilyen jól megy nekik.

Hihetetlen fejlődés

Az Ír Nemzeti Bank egy nemrégi tanulmánya szerint Írországé a második egyéni jólét az OECD nyolc legnagyobb gazdaságához viszonyítva, és az egy főre eső, körülbelül 192 ezer dolláros értékkel csak Japán előzi meg Írországot. A 350 százalékos növekedés új forrásainak 71 százalékát az ingatlanüzletbe vitték. Az elmúlt öt évben az írek 30 milliárd eurót fektettek kereskedelmi ingatlanba.

Ma egy Írországban tanuló gyereknek 35 százalékkal nagyobb esélye van bekerülni egy főiskolára, mint egy britnek; Írországban évente 80 ezer házat építenek, míg Nagy-Britanniában 160 ezret, pedig utóbbi lakosai tizennégyszer annyian vannak, mint a "zöld szigetéi". A két dolog nem feltétlen független egymástól. Az ingatlanüzlet napjainkban még mindig lendületesen fejlődik, bár egyesek már nem tanácsolják a befektetést.

Az írországi otthonok értéke közel 300 százalékkal nőtt 1996 óta; míg egy átlagos ház ára 1996-ban csak 75 ezer euró volt, addig tavaly már 280 ezer euró. Ezalatt a fogyasztói árak csupán 30 százalékkal emelkedtek. Az ír házak egyharmada (547 ezer ház) az elmúlt évtizedben épült. Az évente épített házak száma az 1996-os 33 ezerről tavalyra 81 ezerre nőtt. Az ír házak összértéke az elmúlt évtized során négyszeresére, 412 milliárd euróra nőtt. Összehasonlításul: az Ingatlanügynökök Nemzeti Ügynöksége szerint az Egyesült Államokban az ingatlanok értéke csak 57 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben.

Mindez részben a jövedelmek egyenletes emelkedésének és az ország lakosságának négy év alatti 8 százalékos növekedésének köszönhető, ami az Európai Unióban a legmagasabb. Ezenkívül az alacsony társasági adóértékek, a magasan képzett populáció és (ma már) az EU-n belüli határhelyzet is az ország mellett szólnak.

Az ezredforduló óta évente körülbelül 75-80 ezer házat építenek. A 2006-ban befejezendő új lakások 30 százalékát bevándorlók veszik birtokukba, akik közül sok az ingatlanüzletben érdekelt. Egyébként évente úgy 50 ezren vándorolnak be Írországba. Mindamellett ezen új otthonok nagy hányada lakatlan. A gazdasági kommentárok 230 ezerre teszik az üres ingatlanok számát, melyeknek 50 százaléka hétvégi ház.

A házépítési boom a dolgozó népesség mintegy 20-30 százalékának biztosít kenyeret. (Nagy-Britanniában ez az arány 7 százalék.) Közvetlenül az építőiparban a munkaerő 12-13 százaléka dolgozik, 250 ezer ember. Az építőiparban szerezhető átlagos éves kereset közel 40 ezer euró, ami az iparban csak 30 200 euró.

Aggályok

Az ír gazdaság az elmúlt 3-4 évben az üzleti költségek emelkedése miatt a negyedikről a harmincadikra csúszott vissza a globális versenyképességi listán.

Az Economist szerint máris buborékról kell beszélnünk. Az emelkedő ingatlanárak és a magasabb kamatlábak már meglehetősen túlfújták az ír ingatlanpiac buborékát. Ez a figyelmeztetés egyébként rímel arra az Ír Központi Banktól érkezett megállapításra, hogy a házépítési boom tarthatatlan, és kimutatható kockázatot jelent az ír gazdaság számára. A lakóingatlanok az IMF szerint is túl vannak értékelve Írországban. A szektor szereplői persze elutasítják a Nemzetközi Valutaalap és az Economist számítását, mondván, az nem veszi figyelembe az ország különleges kondícióit.

A figyelmeztetések ellenére az írek Európa gazdagjai

A Központi Bank szerint az ingatlanok akár 60 százalékkal is túl lehetnek értékelve, az OECD becslése szerint körülbelül 15 százalékkal. Egyes gazdasági szakértők szerint bármilyen visszaesés az építőiparban spirált eredményez, amelyik 3-4 százalékkal csökkentheti a gazdasági növekedést. Olyan vélemények is vannak, hogy a piac ötödét a bérbeadásra vásárló tulajok és a jelzálogcsalók mozgatják, ami megint csak fenntarthatatlan, mivel a jelenlegi árak és bérleti díjak mellett lehetetlennek tűnik profit elérése.

A teljes ár/éves kereset aránya rekordmagas szinten áll. A fizetések sem tudják követni az ingatlanok árának emelkedését, ezért sokan kiigazítást várnak az ingatlanárakban, vagyis azok közelebb kerülhetnek a reálishoz. Ha az építési hullám lecsitul, akkor 100 ezer építőmunkásnak kell majd a gazdaság egyéb területein elhelyezkednie. A házak árában igazi visszaesés még nem volt, legfeljebb egy kis stagnálás. A hasonló folyamatokon átesett Japánban 14 éven át csökkentek az ingatlanok árai, ezért ez Írországban is bekövetkezhet előbb-utóbb. Viszont, hogy ez esetleg még odébb lehet, azt támasztja alá, hogy az ezer lakosra jutó házak száma még mindig alacsonyabb, mint az EU-átlag (391, illetve 428).

Barsi Szabó Gergely - Major András