Támogatás nélkül nem a gáz a legolcsóbb

A gázártámogatás januári változása után is megmarad a távhőt használó családok hátránya az egyedi fűtéses lakásokkal szemben. Támogatási rendszer még méltánytalanabb a fával, szénnel vagy a villamos energiával tüzelőknek.

"Sajnos, ma Magyarországon nincs olyan egzakt mérési módszer, amely a szociális rászorultságot mindenki számára elfogadható módon képes lenne behatárolni" - mondta Veres János pénzügyminiszter a napokban egy konferencián. A gázártámogatási rendszer tökéletlenségei mellett ez a mondat nemcsak a távhővel, hanem az egyéb tüzelőkkel fűtő háztartások helyzetére is vonatkoztatható.

A távfűtők fent vázolt versenyhátrányos helyzeténél ugyanis még inkább aggályos lehet a méltányosság szempontjából az összes többi fűtési módot alkalmazó háztartás "kifelejtése" az energiatámogatási rendeletből. Azok a családok, amelyeknek fával, szénnel vagy éppen palackos gázzal kell megoldaniuk a fűtést, általában semmivel sincsenek jobb anyagi helyzetben, mint a vezetékes szolgáltatásokat igénybe vevők. Gyakran a terület általános fejletlensége, a gazdaságosság hiánya vagy éppen a pénzeszközök hiánya akadályozta meg, hogy a gáz- és távhőhálózatot az adott térségben kiépítsék és hozzáférhetővé tegyék.

A gázárkompenzáció módosításával sikerül ugyan jövőre az erre a célra elkülönített költségvetési kasszát 110-120 milliárd forintra karcsúsítani (a korábbi mintegy 200 milliárdról), azonban a rendszer igazságtalansága továbbra is fennáll - mondta el az [origo]-nak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. A méltánytalanság abban áll, hogy az még mindig csak a vezetékes gázt támogatja.

A megoldást Hegedűs Miklós szerint azonban nem az jelentené, ha a többi energiahordozóra is hasonló kompenzációt léptetnének életbe, hanem, ha az ilyen célú támogatási összeget az általános szociális támogatási rendszer keretébe illesztenék. Ebből a keretből lehetne azután a létfenntartási kiadásokat valóban a szociális helyzetnek megfelelően támogatni, tekintet nélkül arra, hogy éppen mivel tudnak fűteni az egyes háztartások. Jelenleg az önkormányzatok mintegy 50-60 milliárd forintos kerettel gazdálkodnak összességében a különféle szociális támogatások céljára. Ezzel szemben csak a földgáz árának támogatására durván 120 milliárd forintot fogunk költeni jövőre is. "A gázártámogatást el kellene felejteni - mondja a szakértő. - Minden méltányosság azt kívánja, hogy a gázárkasszát a szociális alapba utalják, ráadásul az önkormányzatoknál a jogosultságokkal is jobban tisztában vannak."

A gázárak piacosítása kapcsán érdemes összehasonlítani, a különféle energiahordozókból milyen költségen állítható elő egységnyi energia. A tüzifa-árakban már érvényesül az "energiaverseny" hatása, a tavalyi 1600-1800 forint után idén már jócskán 2000 forint fölé kúszott a tüzifa mázsánkénti ára. A drágulással párhuzamosan a fatolvajok tevékenykedése is erősödik. Az általuk okozott kár tetemes, főképp azért, mert nemcsak saját használatra lopnak, hanem az erre szakosodott bandák üzletszerűen is - számolt be a Népszabadság.

Fajlagos költségek az egyes tüzelési típusoknál:

Energiahordozó	1 kW költsége
földgáz (támogatás nélkül)	10,3 forint
pellet	10 forint
hasábfa	5 forint
energiaerdőből nyert faapríték	3,6 forint
szén	5,5 forint
nappali villamos energia	37,7 forint
éjszakai villamos energia	21,2 forint
fűtőolaj	29,6 forint

Házépítők Kalauza

A fatüzelés költsége körülbelül fele a gázénak

Persze az egyes fűtési módozatokra más és más beruházási költséget kell számítani. A fajlagosan legolcsóbb faapríték eltüzeléséhez például több millió forintos kazánt (legalább 4 millió forint) kell építeni. Viszont egy fűtési szezon 10 tonna faaprítékkal megoldható, amelynek a mai ára 140 ezer forint. Az így elérhető évi átlagos 250 ezer forintos fűtőanyag-megtakarítás (a jövő januári piaci gázárhoz viszonyítva) mellett 20 év feletti megtérüléssel lehet számolni. Hasonló a helyzet a roppant hatékony, ám meglehetősen drága hőszivattyúval, amely egységnyi villamos energia segítségével 3-6 egység hőenergiát képes a Föld geotermikus energiájából a lakásba továbbítani. A jelenlegi (illetve januártól várható gázárak) mellett azonban a hőszivattyú esetében is évtizedes megtérüléssel kell kalkulálni.

A jelenlegi és a januártól érvényes kompenzációs rendszer további hiányossága az adatkezelési aggályokon is túl, hogy az igényléshez a fogyasztók jövedelmi helyzetükről önbevallás formájában nyilatkoznak, ami többféle visszaélésre is lehetőséget ad. A bevallott jövedelmekkel, a számlák dátumozásával való trükközés mellett a háztartásba tartozó személyek száma is manipulálható. A vállalkozói jövedelmek tekintetében például kimondottan pontatlanul fogalmaz a rendelet, míg a háztartástagok száma az okmányirodában adminisztratív úton gyorsan felszaporítható, de amúgy is bajosan ellenőrizhető. Az APEH csak szúrópróbaszerűen ellenőrizhetné a jogosultságot, ráadásul a kiskapuk miatt azt is nehézkesen.