Népszerűek maradtak a devizahitelek

A forint utóbbi hetekben tapasztalt, jelentős gyengülése ellenére továbbra is élénk maradt a kereset devizahitelek iránt és egyelőre a bankok nem tartanak attól, hogy ügyfeleik fizetésképtelenné válnak. A hitelfelvevők azonban mérsékelhetik az árfolyamok módosulásából származó kockázatukat.

Azok jártak a legrosszabbul, akik 2005-ben 241 forintos euróárfolyamnál vettek fel devizahitelt

A HVB Banknál nem érzékelték a deviza alapú hitelek iránti kereslet visszaesését. Szerintük a forintgyengülés, a devizában eladósodottak közül csak azoknak jelent komolyabb megpróbáltatást, akik 2005 tavaszán, vagy nyarán indították hiteleiket. Ekkor ugyanis az euró árfolyama 241-242 forint és a svájci franké 157-158 forint volt.

A forintárfolyam elmúlt ötéves története arról tanúskodik, hogy a piaci zavarok elültével, az euró árfolyama visszaáll a 250-260 forintos, a svájci franké pedig a160-162 forintos sávba, így az árfolyamkilengések után, a devizahitelt fölvevők csak rövid ideig fizetnek többet a megszokottnál.

A forint leértékelődése valós kockázatot jelent annak, akinek nincs devizabevétele -állítja Csák Lajos MKB Bank régióvezetője. Például, ha valaki 5 millió forint svájci frank alapú kölcsönt 20 éves lejáratra vesz fel egy banktól, akkor 10 százalékos forintgyengülés a törlésztőrészlet akár havi 3 ezer forintos növekedést is eredményezheti - hívja fel a figyelmet. a régióvezető.

Egy jelentősebb forintleértékelődést, mindig a forintkamat komolyabb növekedése kísérte

Ennek ellenére a pénzintézetnél tovább élénkül a deviza alapú hitelek iránti igény. Csák Lajos szerint elsősorban azért, mert egy piaci kamatozású devizahitel teljes hiteldíj-mutatója 7-9 százalékkal alacsonyabb, mint a forintban felvett piaci kamatozású hitelé.

Ráadásul a gyakorlat eddig azt mutatta, hogy egy jelentősebb forintleértékelődést, mindig a forintkamat komolyabb növekedése kísérte - emlékeztet a régióvezető. Ezért szerinte a forint és a deviza alapú hitelek törlesztőrészletei közötti különbség a kamatemelést követően vissza szokott állni a forint gyengülése előtti szintre.

Csák Lajos szerint amíg a forint alapkamata 5 százalékkal magasabb, mint a svájci frank alapkamata, addig a hitelfelvevők továbbra is a devizaalapú hiteleket választják.

Ha csak önmagában a leértékelődést vizsgáljuk az természetesen jelentősen megnövelheti a bank kockázatát. A forintgyengülésre visszavezethető kockázatnövelést a vállalati szektorban csökkentheti a bank, az ügyfelek pedig devizahitelüket forintalapúra válthatják át. Emellett a régióvezető fontosnak tartja, hogy az ügyfelek éljenek az árfolyammozgás kivédésére szolgáló termékekkel ugyanakkor a bankok felelőssége, hogy az ügyfelek felé ezen termékeket ajánlják.