Fióknyitási versenyben a bankok

Fióknyitási lázban ég a magyar pénzintézetek többsége. A 2004 és 2007 vége közötti három évben több mint negyedével, 1400 közelébe nő a tíz legnagyobb kereskedelmi bank fiókjainak száma. Terveik szerint hat hónapon belül 100-nál több új fiók kezdi meg működését.

A lakáshitelek iránti kereslet növekedése is fióknyitásra ösztönzi a bankokat

Fiókhálózatuk gyors bővítésével egyrészt lemaradást hoznak be a korábban a vállatokra összpontosító magyarországi kereskedelmi bankok, másrészt a lakáshitelek iránti kereslet megugrása fokozta a lakosság igényeit - mondta korábban az [origo]-nak Losoncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője. Szerinte elsősorban a lakossági ügyfelek igénye ösztönzi fióknyitásra a pénzintézeteket, de a bankok tulajdonosainak és vezetőinek optimizmusa is jelentősen hozzájárult a folyamat gyorsaságához.

A kutatásvezető szerint az ország Európai Unióba történt belépése derűlátóvá tette a magyar pénzintézetek tulajdonosait, és azok a háztartások jövedelmének és szolgáltatási igényének további jelentős növekedésére alapozva támogatják leányvállalataik hálózatbővítési terveit.

Losoncz Miklós a lakossági igények további jelentős bővülését várja a következő esztendőkben, azt viszont kisszámíthatatlannak tartja, hogy a bankok ügyfelei milyen tempóban váltanak személyes ügyintézésről az elektronikus csatornák használatára. Ha ez nagyon gyorsan történik, akkor a tervezett fióknyitási tempó szerinte túlzott mértékűnek bizonyulhat.

Nyugat-Európában és Amerikában is jelentősen bővült a bankok fiókhálózata

A kereskedelmi bankok fióknyitási láza nem csak magyarországi, sőt nem is kelet-európai jelenség - nyilatkozta korábban portálunknak Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző intézet vezérigazgatója. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az Amerikai Egyesült Államokban például, az internethasználat elterjedtsége ellenére, 2002 és 20004 vége között 20 százalékkal nőtt a bankfiókok száma, és a tranzakciók fele, az értékesítések háromnegyede a bankfiókokban történik. Mindez azt jelenti, hogy az emberek még a fejlett technika használata mellett is szeretnek bankfiókokba járni, és a többi értékesítési csatorna csak részben képes pótolni a klasszikus kapcsolatokat.

Király Júlia mindemellett arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon a bankfiókok rendszere még korántsem annyira kiterjedt, mint a fejlettebb gazdaságú országokban. Ausztriában például negyedannyi ügyfél jut egy fiókra, mint Magyarországon. Így a magyar bankok tulajdonképpen lemaradásukat is be akarják hozni fiókhálózatuk bővítésével.

A Nemzetközi Bankárképző intézet vezérigazgatója szerint a kereskedelmi bankok fióknyitási hajlandósága hullámzó. Az Amerikai Egyesült Államokban például a jelenleg is tartó fióknyitási lázat megelőző 3-4 évben a pénzintézetek inkább az elektronikus értékesítési csatornák fejlesztésében láttak fantáziát. A szakértő szerint Magyarországon is előbb-utóbb megtorpan a fióknyitási verseny, és megáll, esetleg csökken a bankfiókok száma. Néhány évvel később viszont várhatóan újra bővítik majd hálózatukat a kereskedelmi bankok.

Fiókhálózatuk alapján három csoportba oszthatóak a magyarországi pénzintézetek - véli Király Júlia. Azt elsőbe a legnagyobb hálózatot üzemeltető OTP Bank tartozik, mely a rendszerváltás előtti időből komoly méretű, országos hálózatot örökölt. A második csoportba az Erste Bank és a K&H Bank tartozik, melyek több pénzintézet és azok fiókhálózatának egyesítésével alakultak ki. A harmadik csoportba pedig a többi bank tartozik. A szakértő szerint fiókhálózatuk nagysága alapján a három csoport sorrendje hosszú ideig nem módosul, csoporton belül azonban bármilyen átrendeződés megtörténhet.

Giczi József