Nincs elég áram a valódi versenyhez

A jövő év elejétől a villamos energia teljesen piaci termékké válik Magyarországon, vagyis a fogyasztók - ha akarnak - választhatnak majd az áramkereskedők között. Ez a jó hír, de a sokszereplőssé váló árampiac kezdetben kellemetlen következményekkel is jár, a tarifák ugyanis 10-20 százalékkal emelkedhetnek. Szakértők szerint egyébként a Magyarországhoz hasonló kis országok méretüknél fogva nem is alkalmasak önmagukban hatékony szabadpiacot működtetni, ezért hosszabb távon a térség országainak együtt lenne célszerű közös rendszert üzemeltetniük.

A gazdasági tárca államtitkára szerint "világos, átlátható, nyílt, fogyasztóbarát" helyzet jön létre, ezt az optimizmust azonban nem minden érintett osztja. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) átfogó vizsgálata korábban azt állapította meg, hogy a "piac" szerkezete eredeti állapotában nem alkalmas a versenyre, például azért, mert a villamos művek veszi át továbbra is a hazai termelés 75-80 százalékát - mondta érdeklődésünkre Szemán Barna, a GVH ipari és élelmiszergazdasági irodájának vezetője. Az MVM erőfölényének tudatos, nemzeti érdekre való hivatkozással történő bebetonozása önmagában is kockázatokat rejt magában, mivel a nagykereskedelmi piacon egyeduralkodó állami cégnek elvileg az árak maximalizálása az üzleti érdeke. Problémásak a titokzatos hosszútávú szerződések (htm-ek) is, amelyeket a szakember szerint jobb lenne megszüntetni. Igaz, e téren az utóbbi időben történtek változások, a GKM, illetve a Miniszterelnöki Hivatal folyamatosan tárgyal az erőművekkel, és némelyikükkel már meg is tudott állapodni "az állami támogatások, és piactorzító mechanizmusok kiküszöböléséről" - mondta Garamhegyi.

A versenyhivatal folyamatosan figyeli az áramkereslet és -kínálat alakulását, és úgy találták, hogy a magyarországi kapacitások egy része túlságosan drága, például a htm-ek, és a megújuló forrásokból előállított áram magas kötelező átvételi ára miatt. Emiatt a fogyasztók külföldi, például szlovák erőművekhez pártoltak, mivel így jobban megérte áramot vásárolni. Az utóbbi időben azonban Szlovákiában és Bulgáriában is erőműveket zártak be, mivel az unió szigorú előírásainak már nem feleltek meg. Ez pedig áramhiányhoz vezetett, így ma már kimondottan szívóhatás érvényesül a déli országok felől. Sokan attól tartanak, hogy az itthon nem túl bőséges kapacitások egy része a magasabb árfolyamú balkáni piacok felé fordul - akkor is, ha a rendszerirányítónak bizonyos esetekben lehetősége van az export leállítására is.

Regionális piac kellene

Bár az utóbbi időben több erőműépítési terv is napvilágot látott Magyarországon (Kapolyi László cége; az Emfesz; az E.On; a Mol; a Paksi Atomerőmű bővítési tervei), de az ilyen kis országok önmagukban nem képesek a maximumot kihozni a liberalizált piacból - mondja Szemán Barna. A szűkös kínálat árfelhajtó hatását egy egységes közép-európai piac jobban tudná kezelni, hiszen egy-egy ország a maga energiamixével olyan többletkapacitásokat tudna teremteni, amivel már valóban működőképes regionális piac jöhetne létre. A magyar versenyhivatal kezdeményezésére a szomszédos országok hasonló hivatalai már egyeztettek is a kérdésről, és például Szlovákiából kaptak is kedvező visszajelzést, de a kérdésben kormányzati döntésekre van szükség - mondta Szemán. Így például Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ausztria és Magyarország 1-1 nagy termelője, illetve nagykereskedője már versenyezhetne egymással.

Az igazán jól működő piachoz az áramtőzsde is jelentősen hozzájárulhat, ez azonban itthon egyelőre késik, de a jövőben egy regionális (sőt, akár európai) árambörze is létrejöhetne. A régióban már több ország (Csehország, Románia) is működtet energiatőzsdét, ami a hagyományos árutőzsdékhez hasonlóan működik. A jól szervezett áramtőzsde sikerrel segítheti a villamosenergia-piac működését, rugalmasságával hozzájárul a likvid források és az eseti igények találkozásához - fogalmaz Kocsis István, az MVM vezérigazgatója. A villamosenergia-kereskedelem zöme hosszú távú szerződések alapján zajlik, persze a tőzsde a termékek jövőbeli árát is befolyásolja. Egy kelet-közép-európai áramtőzsde jól szolgálhatná a hazai és regionális piacok fejlődését; míg a magyar áramszektor önmagában túl kicsi ahhoz, hogy hatékonyan lehessen működtetni egy ilyen börzét. Ugyanakkor a szomszédos rendszerek eltérő szerkezete jól kiegészíthetné egymást, és ezáltal az áramtőzsdének is komoly létjogosultsága lehetne - teszi hozzá Kocsis.

Fotó: MTI

Magyarország kicsi, de import-motivált energiapiacot működtethetne, amelyen az olcsóbb import árleszorító hatást gyakorolhatna a belföldi árakra - véli Kaderják Péter is, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője, az Energia Hivatal korábbi elnöke. Ezt azonban egyelőre gáncsolja a túlzott hazai termelői piackoncentráció (MVM), a hosszú távú megállapodások, a nem független rendszerirányítás és a szűkös határkapacitások - mondja.