Nem csökken a jegybanki alapkamat

Továbbra is 7,50 százalék marad a jegybanki alapkamat - döntött hétfőn kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elemzők szerint a testület januárban sem módosít a kamatszinten, és a jövő év végéig is csak 6,75 százalékra mérséklődik az alapkamat.

Külföldi elemzők viszont magasan tartanák Kelet-Európa jegybanki alapkamatait hosszú távú meggondolásból. A régió országai túlfűtöttek, a jegybankoknak mindenképpen meg kell előzniük a bajt - nyilatkozott egy brüsszeli szakértő a The Washington Times nevű amerikai újságnak.

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott 10 ország az egészségesnél gyorsabb ütemben növekszik, némely államot egy kissé elvakította a növekedés - véli Fredrik Erixon, a brüsszeli Nemzetközi Politikai Közgazdaságtan Európai Központjának alapító-igazgatója.

A szakértő szerint ha Kelet-Európa nem ügyel a növekedésre, akkor elolvadhat az utóbbi években elért haladás, pénzügyi válság sújthatja a régiót, amelyet csődbe ment bankok és a fogyasztói bizalom hiánya fog jellemezni.

Erixon aggasztónak tartja a nagy mértékű kereskedelmi hiányokat, amelyeket eddig többnyire elfedtek a jelentős külföldi beruházások. "Ha a világ leállítaná a befektetéseket, Kelet-Európa nagy bajba kerülne" - mondta. Válság esetén szerinte vállalatok és háztartások sora adósodna el, a hitelezők elbizonytalanodnának, az országok mély recesszióba, sőt depresszióba süllyedhetnének.

Megjegyezte, hogy az infláció már most komoly gondot jelent, és a helyzet csak rosszabbodni fog. Utalt arra, hogy szinte minden kelet-európai ország munkaerőhiánnyal küszködik, miközben a munkabérek növekednek, s ez gerjeszti az inflációt.

A szakértő úgy látja, az az egyetlen esély, ha a központi bankok magasan tartják a kamatokat, bátorítva ezzel a megtakarításokat és mérsékelve a fogyasztás növekedését a kereskedelmi hiány kiegyensúlyozása és a pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében.