Bőven megérte Kínának az olimpia

A XXIX. újkori olimpia Pekingben - az "Egy világ, egy álom" jelmondatú rendezvény - volt a valaha megrendezett legköltségesebb sportesemény. A sok milliárd dolláros beruházás bőven megtérül az ország, a főszponzorok és a jegyüzérek számára is. A játékok nagy vesztesei azok a szállodaipari beruházók, akik luxushotelekbe fektettek be, a turizmus nagyarányú fellendülésének reményében.

Az olimpia marketingértéke korábban elképzelhetetlen méretűre nőtt. A nyitóünnepség tévéközvetítése során egy 30 másodperces reklám félmillió amerikai dollárba került. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) először 1988-ban értékesítette az olimpiai logót 9 nagyvállalat számára, melyek akkor összesen csak 100 millió dollárt fizettek. Közvetetten több tucat ágazat profitál a játékok keltette piaci turbulenciából. Közel 4 milliárd dollárral emelkedtek a reklámberuházások az országban, fellendülőben van a szórakoztatóelektronikai piac, az autó-, a ruházati és az élelmiszeripar.

Most 12 cég (Coca-Cola, Atos-Origin, Johnson & Johnson, GE, Kodak, Lenovo, Manulife, McDonald's, Omega, Panasonic, Samsung, Visa) élhetett a főszponzori lehetőséggel. Az előző ciklusban összesen 1,46 milliárd dollárt fizettek a megjelenésért, most csak a pekingi olimpia 866 milliót ért meg nekik - ez 20 százalékkal több, mint amennyivel az athéni játékokat támogatták.

A vállalatok 80-100 millió dolláros összegeket fizettek a NOB-nak, illetve az olimpia szervezőbizottságának (BOCOG). "Az olimpia a legjobb lehetőség arra, hogy a cégek megismertessék magukat a vásárlókkal és a piacon végleg megvethessék a lábukat" - nyilatkozta Herbert Hainer, az Adidas vezérigazgatója. A BOCOG 11 céggel (Adidas, CNC, Bank of China, Sinopec, CNPC, China Mobile, Volkswagen, Johnson & Johnson, Air China, PICC, State Grid) kötött szponzori szerződést több mint 1 milliárd dollárért. Az Adidas 100 millió dollárt fizetett azért, hogy a versenyeket kiszolgáló több tízezer fős személyzet a cég márkajelzését viselje.

Az Adidas, a pekingi olimpia hivatalos sportruházati partnere 16 nemzeti olimpiai bizottságot ruházott fel (a sportolók közel harmadát), és a 28 olimpiai sportágból 27-ben szerepelt termékeivel. Az esemény óriásit dobott a forgalmán, mára piacvezető lett Kínában. A GE, az olimpiai játékok hivatalos partnere, a Pekingben és környékén elnyert több mint 400 infrastrukturális projekt kivitelezésével 700 millió dollár nyereséget könyvelhet el. A GE 37 hivatalos sporthelyszínre, valamint 168 pekingi és Peking környéki kereskedelmi és vendéglátóipari egységeibe szállított elektrotechnikai cikkeket.

A Volkswagen ezer gépkocsival segítette az olimpiai láng útját öt kontinensen át, az olimpia idején pedig ötezer VW, Audi és Skoda szállította az olimpiára érkező díszvendégeket, sportolókat a fogadásokra, a sajtótájékoztatókra és sportlétesítményekbe. A cég 1984-ben első külföldi gyártóként jelent meg a kínai piacon.

Az olcsó jegyek olimpiája

A nagyközönségnek 7 millió jegyet adtak el. A jegyek az előző olimpiákhoz képest olcsóak voltak, így az eladásokból származó bevételek "csak" 240 millió dollárt tesznek ki, jócskán elmaradva az athéni olimpia 411 millió dolláros jegybevételétől. Egy baseballmeccsre a B kategóriás jegy 30 jüanba, vagyis 690 forintba került (1 jüan: 23 forint). A női 4x100-as gyorsúszás selejtezőjére 100 jüanért, 2300 forintért lehetett bejutni. Ugyanebben az úszásnemben a férfidöntőt 13 800 forintnak megfelelő összegért lehetett megnézni. A záróünnepség és a nyitóünnepség jegyárai már borsosabbak voltak, az előbbire 3000 jüan (70 ezer forint), utóbbira 5000 jüan (115 ezer forint) volt a legdrágább jegy.

Az alacsony jegyárak nemcsak a nézőket vonzották, hanem a jegyüzéreket is, akik a stadionok környékén és az interneten üzleteltek a korábban felvásárolt belépőkkel. Az egyik online aukciós portálon egy, a nyitóünnepségre szóló, A kategóriás - eredetileg 5000 jüanos - jegy 210 ezer jüanért, vagyis közel 5 millió forintért kelt el.

A jegyüzérek ellen eleinte egyáltalán nem léptek fel, hiszen a törvényi szabályozás nem tiltotta ezt a tevékenységet. A játékok vége felé azonban már szervezett formában csencseltek a jegyekkel, így razziákat tartottak néhány metróaluljáróban. Több mint 200 embert állítottak elő, magyar is volt közöttük.

Az olimpia nagy vesztese a szállodaipar. A kínai kormány 2006-ban engedélyezte külföldi tulajdonú hotelek létesítését, és valóságos szállodaépítési láz vette kezdetét, a legnagyobb befektetők között ott volt a Western Hotel és a Marriott International is. A hotelek száma így Pekingben 2007 óta a 20-szorosára nőtt, de az olimpia alatti forgalom jócskán elmaradt a várttól, ami a későbbiekre nézvést sem sok jóval kecsegteti az ágazatot.

Béres Márton