Most még nem megoldás a lazítás

Hétfőn változatlanul 11,5 százalékon hagyja az alapkamatot a magyar jegybank, monetáris lazításra, vagyis kamatcsökkentésre 2009 első negyedévében kerülhet sor, akkor, ha a nemzetközi pénzügyi válság elül, és a kamatcsökkentés nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást Magyarországon - vélik makrogazdasági elemzők. Egyikük szerint nem a jegybanknál van a labda, a kormánynak kell lépéseket tennie.

Ha a monetáris tanács most 300 bázisponttal csökkentené a kamatot - amennyivel október 22-én megemelte -, akkor veszélyeztetné a nehezen helyreállított pénzügyi stabilitást - mondta Kondrát Zsolt.

Az MKB Bank vezető elemzője szerint egy ilyen lépés nyomán a forint árfolyama jelentősen leértékelődne, és a jegybank iránt bizalom megrendülne, ráadásul a folyamat végső soron az infláció emelkedésében csapódna le.

Sorra dőlnének be a háztartások

Ebben az esetben a devizában eladósodott lakosság és a vállalkozások sora válna fizetésképtelenné, amelynek következtében megbénulhatna a bankszektor. Óriási zavart okozna egy ilyen lépés, a befektetők nem tudnák értékelni - vélekedett Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője elmondta: az állampapírhozamok azért emelkedtek az utóbbi időben, lejárattól függően 12-13 százalékra, mert ilyen kockázati prémium mellett hajlandók finanszírozni a befektetők a magyar államot.

A szakértők úgy vélik, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa legkorábban a jövő év első negyedévében kezdheti meg a kamatcsökkentést, akkor is fokozatosan, lépésről lépésre, ha az nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. Hasonló véleményt fogalmaztak meg a Reuters novemberi, csütörtökön közzétett elemzői felmérésében idézett szakértők is.

Nem a jegybanknál van a labda

Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makroelemzője - Orbán Viktor a jegybanki alapkamat azonnali, 6 százalékpontos csökentését sürgető kijelentését értékelve - elmondta: "ahhoz ellenzéki pártelnök javaslatát érdemben értékelni lehessen, ismerni kellene azt a teljes intézkedéscsomagot, amelyet a Fidesz a válságkezelés megvalósítására dolgozott ki. Elképzelhető, hogy az alacsonyabb alapkamat egy ilyen csomag egyik paramétere, de pusztán egy drasztikus kamatcsökkentést a jelenlegi környezetben nem tartunk reálisnak".

A labda most nem elsősorban a jegybanknál van. Önmagában az alapkamat mozgatása nem oldana meg semmit, olyan kormányzati intézkedésekre van szükség, amelyek az országgal szembeni bizalmat képesek helyreállítani. A jegybank csak akkor csökkenti majd az alapkamatot, ha úgy látja, hogy a hazai fizetőeszköz elleni spekulációs veszély elmúlt.

A kamatemelés, mint eszköz egy bizonyos határon túl veszít a hatékonyságából, ezért még inkább előtérbe kerül a parlamenti és kormányzati döntéshozók felelőssége, hogy az ország helyzetének stabilizálásához szüksége lépéseket megtegyék. Egyebek mellett szigorúbb költségvetési gazdálkodásra, a költségvetési plafontörvényre van szükség, ám ez nem elég. Emellett igazi reformlépések elkerülhetetlenek - mutatott rá Vizkelety Péter.