Csúcsról a mélybe: izgalmas időszak előtt a forint

Fordulatokban gazdag 12 hónapot tudhat maga mögött a magyar deviza. Egy évvel ezelőtt soha nem látott erőben, márciusban történelmi mélyponton volt a forint, manapság pedig a 275 forint körüli szinten látszik stabilizálódni az euróárfolyam. A válság miatt gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy a jövőben merre mozog a magyar pénz, az erősödéshez elsősorban arra lenne szükség, hogy az ország visszanyerje a külföldi befektetők bizalmát. Ezen az úton az első lépés lehet a közelgő eurókötvény-kibocsátás.

229,11 forint. Tavaly július 18-án ennyi volt az euró hivatalos középárfolyama, ami addig soha nem látott erős forintkurzust jelentett. A csúcspont óta eltelt 12 hónap során újabb rekordot produkált a magyar deviza, igaz, ellenkező előjellel: idén márciusi 6-án 316 forint volt az Magyar Nemzeti Bank (MNB) által megállapított árfolyam, ami történelmi mélypont a magyar pénz szempontjából.

Közel 87 forint különbség volt a két végpont között, a tegnapi hivatalos árfolyam pedig durván 45 forinttal múlta felül az egy évvel ezelőtti pozitív rekordot. A hihetetlennek tűnő gyengülés a válság elmélyülésével, a Magyarországba vetett befektetői bizalom megingásával magyarázható.

Csúcs után mélypont

A tavaly júliusban elért csúcspont után veszített értékéből a magyar deviza, szeptember 16-ig, az amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers csődjéig tartó időszakban 229,11 és 247 forint között mozgott az árfolyam.

A Lehman bukása után a piacon eluralkodott a bizalmatlanság, a bankpiac szereplői nem voltak hajlandóak egymásnak hitelt nyújtani, ez magasba lökte a kamatokat, a befektetők pedig igyekeztek pénzzé tenni befektetéseiket. Szinte mindenhol meredek lejtőre kerültek az árfolyamok, ez a kockázatosabbnak tartott feltörekvő piacokon, közöttük Magyarországon még szembetűnőbb volt - az euró 310 forint fölé ment, nem kis pánikot okozva a jelentős devizakitettséggel rendelkező magyar háztartások körében..

A külföldiek gyakorlatilag nem voltak hajlandóak hitelezni, befagyott az állampapírpiac, és a fizetőképesség megőrzése, illetve az államcsőd elkerülése érdekében Magyarország kénytelen volt a Nemzetközi Valutalaptól (IMF) és egyéb nemzetközi intézményektől hitelt igényelni.

A tavasz során enyhült a feszültség, ezzel összefüggésben növekedett a kockázati étvágy és javult a devizalikviditás. A folyamatban szerepet játszottak az MNB euróeladásai is, mind a befolyó EU-transzferek, mind az IMF-EU-Világbank-csomag egy részének piacra vezetése, ami csökkentette a belföldi szereplők, a bankok devizaéhségét.

Ahogy a belföldi devizaforrás olcsóbbá vált, nőtt a forint és az euró közötti kamatkülönbözet, ráadásul a cseh, lengyel, román, török piacokon folyamatosan csökkentek a pénzpiaci kamatok. Az ennek eredményeként kialakult kamatfelár rendkívül vonzóvá tette a forintot a befektetők számára, ez pedig jelentősebb mennyiségű forró pénz beáramlását idézte elő. Emiatt az euró árfolyama két héttel ezelőtt a 270 forint alatt is megfordult.

Homályos jövő

Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy a következő időszakban merre megy majd az árfolyam. A forint helyzete elsősorban attól függ, mikor ér véget a válság, és ezzel összefüggésben, mikor tér magához az állampapírpiac. Ha ugyanis a befektetők újra elkezdik venni a magyar állampapírokat, akkor először mindenképp forintot kell vásárolniuk.

A jelenlegi piaci környezetben szinte lehetetlen prognosztizálni az árfolyamot, "könnyelműség ilyet tenni" - mondta az egyik befektetési alapkezelő igazgatója tavasszal. A bizonytalanságra utalnak a hosszú távú prognózisok is. A Reuters hírügyönökség legutóbbi - júniusban publikált - elemzői felmérésében megkérdezett 27 szakértő többsége nem adott választ arra, hogy Magyarország milyen euróárfolyamon lép majd be az ERM-2 rendszerbe.

Árfolyamprognózisok

	Aktuális	2009. szeptember	2009. december	2010. március
Euró/forint	275	280	270	280
Dollár/forint	197,02	193,1	180	186,7
Svájci frank/forint	181,75	184,2	176,5	183
Japán jen (100)	211,69	200	186,2	193,1

Forrás: Raiffeisen

A jelenlegi piaci klíma alapján úgy fest, hogy 275 forint körül alakulhat ki az árfolyamcentrum, e szint körül ingadozhat a következő hetekben a jegyzés. A tavaszinál jóval alacsonyabb árfolyam elsősorban annak köszönhető, hogy Magyarország kockázati megítélése sokat javult, javulást mutat a folyó fizetési mérleg, miközben a költségvetési megszorítások is a stabil árfolyam malmára hajtják a vizet.

Orbán Gábor, az Aegon Befektetési Alapkezelő szakértője napokban megjelent munkájában a forintra leselkedő veszélyeket elemezte. A szakértő azt emelte ki, hogy a GDP visszaesése az idén számottevő lesz, a fizetési mérleg javulása is nagyon jelentős részben ezt tükrözi, vagyis a gazdasági szereplők megtakarítási szokásai vagy a cserearányok nem változnak jelentősen.

A gyenge növekedési kilátások eleve nem kedveznek a forint erősödésének, és a magas külső adósság fenntarthatósága is hamarabb kérdőjeleződhet meg tartósan alacsony GDP mellett. A forint utóbbi hetekben, hónapokban látott drágulásában főszerepet játszó csökkenő volatilitás bármikor megfordulhat. A rövid távú befektetések elmúlt hónapokban tapasztalt beérkezése úgyszintén. További rizikós elem, ha a politikai bizonytalanság tartóssá válik, akkor a tőke könnyen megindulhat kifelé az országból.

Gátszakadás jöhet?

Fontos mérfőldkő lehet a Magyarország által tervezett eurókötvény-kibocsátás, a tranzakció sikere érdekében Oszkó Péter pénzügyminiszter külföldi road-show-t tervez, a legújabb tervek szerint az eredetileg őszre tervezett ügyletre hamarabb sor fog kerülni. "Az ügylet jelezheti a piac számára, hogy Magyarország talpra tud állni, a piac el fogja hinni, hogy a nemzetközi szervezetek - köztük a Nemzetközi Valutaalap - segítsége nélkül finanszírozni tudja magát" - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető közgazdásza.

Suppan nem tartja kizártnak, hogy ha sikeres lesz a kötvénykibocsátás, akkor "gátszakadás" lesz a piacon, azaz nagyon jelentős kereslet mutatkozik a forint iránt, így a magyar pénz érezhetően erősödik majd. Könnyen elpárogolhat a Magyarországgal szemben kialakult bizalomhiány, de valószínűleg drága mulatság lesz a kibocsátás, azaz magas kamatfelárat kell majd fizetni a külföldi befektetőknek, ám ezt lehet egyfajta belépőnek tekinteni egy kedvezőbb piaci térre.

Az euró (kék) és a svájci frank (sárga) árfolyama az elmúlt 12 hónapban

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Sok jel utal arra, hogy a külföldi befektetők körében élénk érdeklődés kíséri a magyar eurókövényt-kibocsátást. Kedvező előjel, hogy Lengyelország az elmúlt időszakban két sikeres kibocsátást hajtott végre, a befektetők jócskán túljegyezték a lengyel papírokat. Bár a külföldi piaci szereplők szemében Magyarország jóval kockázatosabb terep, mint Lengyelország, de nem akarnak kimaradni a kedvező lehetőségből, tehát egy magas kamatozású, államilag garantált kötvényből szívesen vásárolnának. Ez pedig a többieket is meggyőzheti arról, hogy érdemes magyar eszközökbe fektetni.

Az MNB mindkét oldalon közbeléphet

Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint idén az euró főleg a 265-280 forintos tartományban mozoghat, ami tulajdonképpen mérsékelt erősödésnek felel meg. Ennek oka, hogy a gyengébb forint esetén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan kamatot emelne, ahogyan ezt a 300 forint/eurós árfolyamok környékén előre is jelezte a jegybank.

Ugyanakkor a sokkal erősebb forintárfolyam sem valószínű, hiszen akkor a jegybank várhatóan kamatot csökkentene. Inflációs veszély jelenleg nincs, ez látszik a kedden közzétett adatokból, minthogy a recesszió miatt az árak nagy nyomás alatt vannak. A 3,7 százalékos infláció viszonylag alacsony, így a jegybank kamatcsökkentésének nincs feltétlenül makrogazdasági kockázata. A kamatvágás viszont a forintot kevésbé tenné vonzóvá a devizapiacon, vagyis jó eséllyel visszagyengülne a magyar fizetőeszköz.

Barcza szerint a magyar állam finanszírozása fontos kérdés, minthogy a gazdaság fellendülésének ez az egyik tényezője. Nem kizárólagos tényező azonban, és ha az államháztartás finanszírozása rendbe jön, az még nem eredményez automatikusan konjunktúrát. Az elemző felhívta azonban a figyelmet arra, hogy 1,5-2 év után, ha a magyar államnak sikerülne újra euróban kötvényt kibocsátania, az fontos jelzés lenne a piacok felé. Ez azt jelentené, hogy Magyarország a maga lábára tudna állni, nem szorulna az IMF és más nemzetközi szervezetek segítségére a külső finanszírozásban.

A külső finanszírozásban érdekes módon most a külkereskedelmi mérleg is segít, a recesszió ugyanis sajátos módon javította a magyar egyenleget (az export kevésbé esett vissza, mint az import). Így a magyarországi exportvállalatok több bevételt érnek el euróban, mint amennyi eurót kiadnak. Ez az infláció leszorítása mellett a mostani válság másik pozitív hozadéka Magyarország számára Barcza szerint. Tegyük hozzá: természetesen a szakértő sem csak a válság előnyeit látja, de a jelenlegi helyzetben mind a külkereskedelmi egyenleg, mind pedig az infláció a forint árfolyamát stabilizálhatja.