Lecsaphat a bankárfizetésekre a G20

Megkezdődött csütörtökön a világ legnagyobb fejlett, illetve fejlődő gazdaságait, valamint az Európai Uniót tömörítő G20-as csoport vezetőinek csúcsértekezlete az Egyesült Államok északkeleti részén lévő Pittsburgh városában. A kétnapos tanácskozást a pénzügyi válság következményeinek szentelik, s annak, hogy miként lehetne megakadályozni az ilyen krízisek újbóli kirobbanását. Közel a megegyezés a francia pénzügyminiszter szerint. Az egyik legfontosabb kérdés a bankárfizetések megzabolázása.

A világ vezetői készek rá, hogy lecsapjanak a bankárfizetésekre, és összehangolják gazdaságpolitikáikat, valamint megkíséreljék csökkenteni azt a mértéktelen kockázatvállalást is, ami az 1929-es világválság óta a legmélyebb pénzügyi válságba taszította a világot. Barack Obama amerikai elnök (mint vendéglátó) és más G20-as vezetők pittsburghi találkozásának egyik fő célja a bankárfizetések és banki bónuszok korlátozása és a pénzügyi világ újraszabályozása. Erős egyetértésre lesz szükség - hangsúlyozta Timothy Geithner, amerikai pénzügyminiszter

Az utóbbi években harmadszor ülésező G20 kibocsát egy tervezetet a banki fizetések és bónuszok szabályozásáról, melyet a pénzügyi vezetők fogalmaztak meg Londonban három hete. Obama, Gordon Brown és más vezetők is próbálják enyhíteni a közfelháborodást, melyet az okozott, hogy miután több kormány is közpénzekből mentette meg a bankokat, azok ismét a profit hajszolásához és a milliárdos bónuszok osztogatásához tértek vissza. "Az európai polgárokat elborzasztja a tény, hogy a bankok, az adófizetők pénzében bízva ismét eltúlzott bónuszokat adnak." - mondta Jose Barroso, az Európai Bizottság elnöke tegnap. A Gallup szerint júniusban az amerikaiak 59 százaléka támogatta a bankári fizetések maximalizálását. "Most, hogy a gazdasági helyzet javul, még erősebb ellenállásba fogunk ütközni a bankok részéről" - vélte ugyanakkor a brazil pénzügyminiszter, Guido Mantega.

Geitner optimista, Barroso kevésbé

Geithner szerint a G20 országainak ebben a kérdéskörben sikerül majd egyetértésre jutni a "nagyon részletes normákról". José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke ennél óvatosabban fogalmazott pittsburgh-i sajtóértekezletén: mint mondta, reméli, hogy legalább az alapelvekről és az ellenőrzés módjáról megszületik az egyezség.

Geithner egyébként Pittsburgh-ben azt mondta az újságíróknak, hogy bátorító jeleket lát a globális gazdasági fellendülésre, de a súlyos recesszióból való kilábaláshoz még vannak tennivalók. Ezért megerősítette, hogy amerikai részről ellenzik a gazdaságösztönző stratégiák idő előtti leállítását. "Lépéseket teszünk, hogy költségvetési deficitünk elviselhető mértékre csökkenjen" - mondta, példaként említve, hogy az Obama-kormányzat megkezdte a pénzügyi rendszert támogató intézkedéseinek enyhítését. Ám - mint fogalmazott - "ezeket a terveket életben hagyjuk mindaddig, míg nincs teljes bizalmunk abban, hogy a pénzügyi rendszer képes biztosítani a fellendüléshez szükséges hiteleket".Még korai leállítani az államilag irányított gazdaságélénkítést - tartalmazza a csoport záróközlemény-tervezete. E szerint a G20, "ha eljön az ideje", a rendkívüli intézkedések leállításában is együttműködik. A közlemény-tervezet szerint a G20-ak megállapodtak abban is, hogy előírásokkal kívánják elejét venni a pénzügyi ágazat esetleges túlkapásainak, együttműködnek továbbá a bankok saját tőkéjére és a bónuszkifizetésekre vonatkozó előírások kidolgozásában.

Eszerint a G20-ak egyetértettek abban, hogy 2012 végére kell bevezetni azokat az új szabályokat, amelyek a banktőke minőségére és összegére vonatkoznak. A tervezet szerint a G20-ak felszólították a Világbankot arra, hogy működjön együtt más donorügynökségekkel egy olyan alap létrehozása céljából, amely támogatná a mezőgazdasági befektetéseket a világ legszegényebb országaiban. A G20-ak szerint 2010 első félévéig felül kell vizsgálni a Világbank és a regionális fejlesztési bankok tőkeszükségletét.

Nagyobb szavazati jog a fejlődőknek

A résztvevők - akiket a vendéglátó Barack Obama amerikai elnök fogadott - munkavacsorával kezdték meg a tanácskozást. Ennek témája a nagy nemzetközi pénzügyi szervezetek reformja volt: itt komoly ellentétek vannak a fejlett és a fejlődő országok között. Az utóbbiak - úgy vélték, hogy nincsenek eléggé képviselve a Nemzetközi Valutaalapban, az IMF-ben - azt sürgették, hogy a G20 tagjai vállaljanak kötelezettséget ennek megváltoztatására. Az európai országok viszont általában húzódoztak attól, hogy lemondjanak jelenlegi befolyásuk egy részéről az IMF-ben a fejlődők javára.

Végül úgy döntöttek, hogy öt százalékkal nagyobb szavazati jogot kapnak a súlyukhoz képest kisebb befolyással rendelkező országok a többségi szavazati joggal rendelkező fejlett államoktól, ami az első eredmény a csúcstalálkozón. A döntést megerősítették az EU illetékesei is. Korábbi hírek szerint az európai országok voltak azok, amelyek húzódoztak attól, hogy lemondjanak jelenlegi befolyásuk egy részéről az IMF-ben.

G20-források szerint a mostani döntéssel a feltörekvő országok nagyobb beleszólást kapnak az IMF ügyeibe, elismerve ezzel növekvő befolyásukat a világgazdaságban.

Szó lesz a klímaváltozásról is

Pénteken a csúcstalálkozó két munkamegbeszéléssel folytatódik. A résztvevők a makroökonómiai folyamatokról cserélnek majd véleményt most, hogy egyre több jele van a válság utáni fellendülésnek. A másik megbeszélésen pedig a nemzetközi pénzügyek jobb szabályozásáról lesz szó.

A bankárfizetések mellett szóba kerülnek majd a klímaváltozás kérdései is. Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Svédország miniszterelnöke, Reinfeldt nagyon határozottan fogalmazott a csúcs kezdete előtt: az EU nagyon aggódik a klímaváltozás ügyében folyó tárgyalások miatt, mert ezek nem a jó irányba haladnak. Elfogadhatatlannak mondta azt, hogy a megbeszélések lelassuljanak.