Jó híreket kaptak a magyar devizahitelesek Svájcból és Japánból is

Nem emelt alapkamatot a svájci és a török jegybank, a japán gyengítené a jent, földrengés állta útját az új-zélandi kamatemelésnek, dübörgő gazdaságot hűtenek az indiai bankárok - heti gazdasági összefoglaló Orosz Dánieltől, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatójától.

Japán beavatkozás - elszakadt egy húr

A svájci gyakorlattal szemben a japán hatóságok 2004 óta most először avatkoztak be a pénzpiacokon, ez alkalommal a kormányzat mintegy 1800 milliárdnyi jen eladása billentette a nemzeti devizát a gyengülés irányába. A szeptember 15-i intervenció előtt a jen már nem kevesebb, mint 15 éves csúcson volt a dollárral szemben, ami erősen sértette a szigetország exportőreinek az érdekeit. A kormányzati akciót követően a Japán Nemzeti Bank elnöke közleményében üdvözölte a kormány lépését, egyúttal bejelentette, hogy laza monetáris politikát folytatva továbbra is bőséges likviditással fogják elárasztani a piacot. A japán jegybank legközelebb október 4-5 között ülésezik, ahol elképzelhető, hogy további konkrét likviditásfokozó intézkedéseket foganasítanak, amely megnyilvánulhat kötvényvásárlások megemelt volumenében vagy akár jelenleg is érvényben lévő rendkívüli hitelezési program kibővítésében.

A kormányzati intervenció azonnali hatása (ami a jen dollárral és euróval szembeni 3-4 százalékos gyengülésében nyilvánult meg) mellett erősen kérdéses, hogy japán egyoldalú devizapiaci beavatkozása képes-e tartósan a gyengébb irányba terelni a jent. Pozitívum, hogy a Bank of Japan a piacon hagyta a teljes intervenciós összeget, ténylegesen jelét adva a kormányzati beavatkozás támogatásának. Egyoldalú, előre nem egyeztetett devizapiaci intervenciók ugyanakkor a többi érintett ország monetáris és fiskális hatóságainak támogatásán is múlnak. Itt elsősorban Fed jegybanki politikájának jövőbeli alakulását kell kiemelni, amiről a Fed szeptemberi 21-én esedékes kamat-meghatározó ülésén hallhatunk legközelebb újabb helyzetjelentést.

Ugyanakkor az Öreg-Kontinens gazdasági kilátásai szempontjából sem közömbös a japán devizapiaci akció. Jean-Claude Juncker, az Eurozóna pénzügyminisztereit tömörítő tanácsának elnöke egy interjúban riposztként úgy reagált a meglepő lépésre, hogy Japánnak el kell állnia az egyoldalú beavatkozásoktól, hozzátéve, hogy "nagyon kevés országnak van most szüksége erős hazai fizetőeszközre". A folyamatosan deflációval küszködő Japánnak azonban létkérdés az exportőrök versenyképessége, ugyanis a szigetország az első negyedéves GDP növekedési üteme 5 százalékról 1,5 százalékra esett vissza a második negyedévben, de a növekedés felét még így is a nettó export adta.