Drágább lett a disznózsír és a margarin

Márciusban mérséklődött az áremelkedés üteme. Az árindexet felfelé húzta az üzemanyagok és a tojás drágulása.

Márciusban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, havi szinten pedig 0,8 százalékos volt az emelkedés - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal. A márciusi árindex nagyjából megfelel az elemzői várakozásoknak, a piac ugyanis 5,4-5,7 százalékos inflációra számított a februári 5,9 százalék után.

Éves összeevetésben az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 4,7 százalékal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 43 százalékkal drágult a tojás, a disznózsír ára 30, a margariné közel 20 százalékékal emelkedett. Csökkent ugyanakkor liszt és a cukor ára, előbbi 15,5, utóbbi 9 százalékkal lett olcsóbb. Ezzel párhuzamosan - az átlagosnál nagyobb mértékben - 10,8 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén átlag felett, 8,6 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 16,4 százalékkal drágultak.

Havi szinten is jelentős drágult a tojás, amely 16,5 százalékos mutatót produkált. Szintén emelkedett a burgonya, a friss zöldség és gyümölcs, valamint az étolaj ára. Árcsökkenés következett be a szalámi, szárazkolbász, sonka, a péksütemények, a liszt és a sertéshús esetében. A KSH által meghatározott főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben egy hónap alatt, 3 százalékkal. Februárhoz képest az üzemanyagokért 2,4 százalékkal kellett többet fizetni.

Elmaradt ruhadrágulás

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az inflációs adatot kommentálva azt mondta, a várakozásoknál enyhén alacsonyabbra, 5,5 százalékra csökkent az infláció márciusban. A szakértő szerint a következő hónapokban a tojás- és baromfiárak európai uniós szabályozások miatt magasak maradhatnak, ami magasan tarthatja az élelmiszerárakat, annak ellenére, hogy bázishatások miatt egyes alapélelmiszerek árai csillapíthatják az átlagos emelkedést. Suppan hozzátette, áprilisban tovább drágultak az üzemanyagok, azonban egy évvel ezelőtt is jelentős drágulás volt, így ez bázishatások miatt éves szinten nem okoz magasabb árnyomást. Suppan úgy látja, hogy a gyenge lakossági kereslet továbbra is fékezheti az inflációt, de lényeges hatást az IMF-megállapodás fejthet ki a forintgyengülésből származó, kedvezőtlen inflációs kockázatokra. Az éves átlagos infláció Suppan szerint 5,3 százalék körül alakulhat.

Németh Dávid, az ING makroelemzője azt mondta, a feldolgozott élelmiszerek átlagosnál kisebb drágulása mögött főként a cukor és a pékáruk árának alakulása állt, ezek lefelé húzták az inflációt. A ruházati termékeknél elmaradt a szokásos márciusi drágulás, ugyanakkor itt majd az áprilissal együtt lesz érdemes vizsgálni az árak alakulását. Németh szerint a használt gépjármű árának csökkenése azzal magyarázható, hogy a regisztrációs adó változtatásával valószínűleg nőtt a külföldről behozott autók száma, és a magyarországi autópiacon is lejjebb kellett vinni az árakat. Németh hozzátette, kövező hónapokban az elemző szerint kissé csökkenhet az infláció - áprilisban 5,3 százalékra -, majd nyáron ismét emelkedhet, főként a bázishatás miatt, az év végére pedig 5 százalék környékére lassulhat a fogyasztói árak emelkedése. Éves átlagban Németh Dávid 5,5-5,6 százalékos inflációt vár.