Egyelőre rémálomnak tűnik Matolcsy tündérmeséje

A második Orbán-kormány legrosszabb GDP-adatának számít az idei első negyedéves, 1,4 százalékos visszaesésről tanúskodó statisztika, amely lényegében megegyezik a KSH első gyorsbecslésével. A Fidesz-KDNP-kormány ideje alatt ezt megelőzően nem zsugorodott a gazdaság. Egy elemző szerint csak fohászkodhatunk azért, hogy a külföld kihúzzon minket a csávából.

A magyar gazdaság 1,4 százalékkal esett vissza az első negyedévben - közölte részletes adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első negyedéves GDP-gyorsbecsléshez képest ez ugyan minimális (0,1 százalékpontos) javítás a szezonálisan kiigazított és a naptári hatástól megtisztított adatokban, de még mindig azt mutatja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye jelentősen esett.

Az adatok ellentmondanak Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szavainak, aki magyar idő szerint péntekre virradó éjjel a CNN amerikai hírtelevíziónak azt mondta, "a válságnak vége". Szerinte a magyar gazdaság nem halad a katasztrófa felé, ehelyett azt mondta, a gazdaságpolitika egy "tündérmese", amely egy éven belül sikeres lesz.

Az egész éves adat sem lesz szívderítő a jelenleg látható állapotok szerint. A kormány hivatalosan még 0,1 százalékos növekedésben reménykedik, Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az év első hónapjaiban még több olyan nyilatkozatot is tett, amelyben arra utaltak, hogy a második félévben beindul a német gazdaság, erre rákapcsolódunk, és az idén képes lesz növekedni a magyar gazdaság.

A kormány számítása komoly veszélybe került, mert a magyar gazdaság belső motorjai gyengék, az eurózónában pedig a válság nem látszik enyhülni. A görögök után a spanyolok csődveszélye is növekszik, és ha Görögország elhagyná az eurózónát, az az egész világgazdaság növekedési kilátásait is érdemben rontaná, miközben Kínából is a gazdaság lefékeződéséről érkeznek a hírek. Most már az elemzők nagy része is inkább az Európai Bizottság előrejelzését osztja, amely szerint 0,3 százalékos visszaesés várható az idén a magyar gazdaságban. Csütörtökön Simor András jegybankelnök jelezte, hogy az MNB stábja új prognózist készített, amely szintén recessziót valószínűsít.

Az NGM a külföldet okolja

A Nemzetgazdasági Minisztérium kiadott közleményében azt írták, hogy a gazdaság "elsősorban a negatív külpiaci folyamatok következtében" zsugorodott. "Jól látható, hogy hazánk nem tudta függetleníteni magát a külpiacokon kibontakozó negatív tendenciáktól - olvasható a közleményben. A kormány viszont optimista: a Mercedes-gyártól, a munkaerőpiactól és az árfolyamkockázattól függetlenedő devizahitelesek "kellemes meglepetésétől" várják a fordulatot.

A minisztérium a mínusz 0,7 százalékos nyers adatot emelte ki a közleményében, de a gazdasági összevetésben nem ezt, hanem a kiigazított adatot kell figyelembe venni. A munkanapok miatti eltérések és a szezonális hatások kiszűrésével 1,4 százalékos visszaesést kapunk. Ez a mérvadó szám. (Azért kell a munkanap- és szezonális hatással kiigazított adatot nézni, mert idén február 29 napos volt, három hónap alatt önmagában egyetlen nap, illetve munkanap plusz is sokat jelent a termelés szempontjából. Ezt jól mutatja, hogy a kiigazítatlan adat 0,7 százalékos zsugorodást mutat, míg a kiigazított ennek a dupláját.)

A minisztérium azt írta, hogy minden jelentős szektor csökkenést mutatott, és ezt "kismértékűnek" írták le. Valójában a mezőgazdaság 8,4 százalékkal zsugorodott, ami nehezen értékelhető "kismértékű" csökkenésnek. Az ipar teljesítményének 3 százalékos gyengülése sem elhanyagolható, ahogyan az építőipar 5 százalékos visszaesésén sem lehet könnyen túllépni.

Fohászkodhatunk a jó nemzetközi helyzetért

A KSH adatai szerint a GDP visszaesésében a mezőgazdaság is szerepet játszott 8,4 százalékos gyengülésével. Az ipar is rosszul teljesített, 3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a teljesítménye, ezen belül az évek óta zuhanó építőipar 5 százalékkal esett vissza. A járműgyártás jelentősen erősítette az ipar teljesítményét, ennek ellenére következett be a visszaesés. A szektorok közül egyedül a szolgáltatások teljesítménye tudott növekedni, de ez is csak 0,2 százalékkal, amiben szerepet játszik az áfa év eleji megemelése. A lakossági fogyasztás is visszahúzta a GDP-t, a fogyasztási kiadás 0,1 százalékkal mérséklődött. Az eddigi motor exportszektor is rosszul muzsikált, csupán 1 százalékkal nőtt a kivitel, de ennél is nagyobb mértékben, 1,5 százalékkal az import.

"Meg kell nézni a gyászos beruházási adatot, a beruházások 6,6 százalékkal estek vissza, ezzel folytatódott az évek óta tartó lejtmenet" - kommentálta az adatokat Németh Dávid. Az ING Bank vezető elemzője arra utal, hogy a befektetésen gondolkodó cégeket, vállalkozásokat elriasztja az elmúlt két év sokszor rögtönzésen alapuló gazdaságpolitikája, a hirtelen előkapott válságadók (hipermarket-, telekom-, energetikai és bankadó), a gyorsan változó szabályozási környezet, és az, hogy a bankok a rájuk rakott terhek (a bankadó mellett a végtörlesztés elsősorban) miatt a hitelezést nem indították be még mindig. A jövőbeli növekedést a beruházások alapozhatják meg, de amíg ezek csökkennek, nem marad más remény, mint hogy a külső környezet javul, és kihúzza a gödörből a magyar gazdaságot. "Fohászkodhatunk a jó nemzetközi helyzetért" - mondta az elemző, aki szerint azonban a jelek nem kedvezőek.

A szűk egy hónappal ezelőtt közzétett első becslésből még nem derült ki, hogy a gazdaság mely szektorai okozták a lejtmenetet, az okokat csak sejteni lehetett a havonta megjelenő különböző makrogazdasági statisztikák alapján. A KSH most részletes adatot közölt, amely igazolja a sejtéseket. Az első negyedéves adat azért is rossz hír, mert a 27 tagú EU-ban a legrosszabbak közé tartozik. Ennél rosszabb teljesítményt az EU-ban csak a görögök, a ciprusiak és a portugálok produkáltak, ami egyet jelent azzal is, hogy a magyar gazdaság leszakadása a fejlett nyugat-európai térségtől és az eurózónától folytatódik.

Az 1,4 százalékos zsugorodás nemcsak azért aggasztó jel, mert a legtöbb elemző ennél kisebb mínuszt várt, hanem azért is, mert a második negyedévről szállingózó különféle adatok egyre erősítik azt a feltételezést, hogy a gazdaság nem állt meg a lejtőn. A legutóbbi statisztika szerint az ipari termelés zuhant méreteset, hiába is kezdett el termelni a kecskeméti Mercedes-gyár, az építőiparban nem látszik a gödör alja, a kiskereskedelmi forgalom lényegében stagnál. Ezek mind arra utalnak, hogy a második negyedévben sem tud a pozitív tartományba kerülni a GDP-változás, ez pedig azt jelentené, hogy technikai értelemben is recesszióba süllyed a magyar gazdaság.