Kínálat és kereslet szakadékát hidalja át a témában egy magyar startup, amely a csütörtökön elkezdődött budapesti Art Market képzőművészeti kiállításon mutatkozott be. Azzal foglalkoznak, ami itthon még nem volt: az ArtRent éppen festményeket ad bérbe vállalkozásoknak és közintézményeknek. Alapítói úgy látják, megfizethető konstrukciójukkal piacot teremthetnek a mai magyar művészetnek azzal, hogy alkotásaik megjelennek a recepciókon, tárgyalókban.
Az angolszász országokban cégek már évek óta figyelmet fordítanak arra, hogy irodáik, közösségi tereik az igényesség benyomását keltsék. Hogy a vállalati környezet kifejezze a cég arculatát, professzionalizmusát, és bizalmat sugározzon. Ennek része az is, hogy a falakra szép és minőségi festmények kerüljenek, amelyek hangulatilag is illeszkednek a cég imázsához. E vállalatok egyre ritkábban vásárolják meg a műkincseket, helyette bérbe veszik a képeket. Ez a kedvező pénzügyi konstrukció kezd meghonosodni Magyarországon is.
„Az ArtRent Kft. a tulajdonát képező kortárs műalkotást határozott időtartamra a bérbevevő használatába adja, hogy élvezze a műtárgy nyújtotta élményt, ugyanakkor mindezt egy kényelmes és költséghatékony konstrukció segítségével tegye” – foglalja össze a szolgáltatást Dallos Anikó tulajdonos-alapító. A bérbevevők pedig vállalkozások vagy költségvetési intézmények, amelyek vezetőiben feltámad az igény, hogy igényes és inspiráló terekben töltsék munkaidejüket és mindezt biztosítsák kollégáik, ügyfeleik számára is. Ehhez kortárs magyar festők műalkotásait választják.
Műtárgybérlés esetén a finanszírozás összege havi 3-25 ezer forint között lehet, azaz akár már napi egy kávé áráért hozzájuthatunk egy kortárs magyar festő művéhez. A képek bérleti szerződés keretében kerülnek a gazdasági társaságokhoz, egyéni vállalkozókhoz vagy közintézményekhez. A futamidő (24 vagy 36 hónap) végén a képek visszakerülnek az ArtRent-hez, szerződéshosszabbítással maradnak a cégnél, de akár meg is lehet vásárolni őket.
„Mi megvásároljuk a képeket a művészektől, a festmények tehát az ArtRent tulajdonát képezik és azokat kedvező konstrukcióban adjuk tovább a bérlőnek. Így a szolgáltatásunk minden félnek, a bérlőnek, a művésznek és nekünk is előnyös” – mondta Dallos Anikó.
„Ha sikerül feltámasztanunk az igényt a művészet iránt a cégvezetőben, már szívesebben elgondolkodik egy ilyen konstrukción. A vizuális kultúra iránti fogékonyság megteremtése fontos feladat. Sokakban fel sem merül, hogy jól állna irodájának egy festmény, de ha látnak egy fotót egy tárgyalóról műalkotással, majd anélkül, megváltozik a véleményük” – teszi hozzá az ArtRent alapítója. „A piac ezért még csupán kialakulóban van, de egy bizonyos réteg számára mára divatos dolog a műgyűjtés, az életvitel és a közösségi élmény része.”
A döntéshozó ízlésvilágán kívül szempont még a cég profilja és ügyfélköre, alapvetően ettől függ, hogy inkább konzervatív, vagy akár extrém képek kerülnek-e a falakra. „Egy privátbanki szolgáltató ügyfelei általában konzervatívak, ilyen cég tehát nem vállal be a közízléstől számára túlzó műalkotást” – mondja a szakértő. De vannak olyan műalkotások, amelyek nehezen illeszthetők üzleti terekbe: ilyenek az aktok, a politikai jellegű alkotások vagy a szembeszökően progresszív darabok. A vállalatok vezetői között nem mindenki műértő, ezért elsősorban nem az alapján döntenek, hogy mennyire ismert egy festőművész. Inkább érzelmi alapon választanak.
A vállalkozás üzleti modellje angolszász, egyelőre nincs párja Magyarországon. Van ugyan példa arra, hogy kortárs művész bérbe adja egy-egy munkáját például egy banknak, de intézményesen egyedül az ArtRent foglalkozik ilyesmivel. Az alapító számára mindez azonban nem csak jó üzleti lehetőség. „Hiszem, hogy a művészet gazdagabbá, teljesebbé teszi mindennapjainkat. Egy jól kiválasztott és elhelyezett művészeti alkotás emelheti a munkahelyi környezet színvonalát, erősíti a cég presztízsét, és megkülönböztetheti a vállalkozást a konkurenciától” – véli Dallos Anikó.