Már az EKB-tól is többet várnak

man looking at road signs on an open road

Még csak a harmadánál jár az Európai Központi Bank a márciusban beindított ezer millárd eurós eszközvásárlási programjának, de a fokozódó globális pánik és a romló környezet miatt máris egyre többen várnak újabb lépéseket a jegybanktól. 

Az Európai Központi Banknál utolsó volt a világ vezető jegybankjainak sorában, aki jelentős pénzpumpát indított be, ezáltal is támogatva az európai gazdasági növekedés beindulását. Más kérdés, hogy azóta jelentősen megváltoztak a külső feltételek, ráadásul egyre több kritikát kap az intézmény, vagyis elengedhetetlen az euróövezet minél nagyobb mértékű megtámasztása a mélyre száguldó olajárfolyam és volatilis világpiaci feltételek közepette.

Kritikák össztüzében

A jegybank év elején bejelentett 1000 milliárd eurós kötvényvásárlási programját követően jelentős változások történtek a világgazdaságban, amik módosíthatják az EKB forgatókönyvét. A kínai gazdaság vészes lassulása és más feltörekvő országok küszködése mellett az amerikai és a brit kamatemelés is egyre bizonytalanabbá vált. Ahogy a külső nyomás egyre inkább növekszik az európai jegybank vállán, annál nehezebb lesz tartania magát eredeti elképzeléséhez, hogy a nulla százalék körüli inflációs szintet felhúzza az ideálisnak tartott 2 százalékos közép távú inflációs célhoz.

A veszélyzónaként emlegetett egy százalék alatti infláció a befektetések hiányában csaphat vissza.

Jobbról-balról próbálkozik az övezet megtámogatásával az EKB. A 2016 szeptemberéig tartó eszközvásárlási programjában minden egyes hónapban 60 milliárd euró értékben vásárol az euróövezeti tagállamok kötvényeiből. A központi bank négy éves futamidejű olcsó hiteleket is ajánl a pénzintézeteknek - írja a Marketwatch.

Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban Forrás: Lex Van Lieshout ANP

Nem rendíthetetlen

Vitor Constancio, a jegybank alelnöke igyekszik megnyugtatni a kedélyeket, főleg a világban végigsöpört tőzsdei cunamit követően. Hangsúlyozta, hogy az eurózóna legerősebb gazdaságára nincsenek hatással a kínai események, bár hozzátette, még túl korai jóslatokba bocsátkozni az ázsiai gazdaság esetleges befulladása kapcsán.

Nem úgy kelünk fel minden reggel, hogy a gazdasági indikátorokat vizsgáljuk, és állandóan azt mérlegeljük, kell-e kamatot emelni vagy csökkenteni

– fűzte hozzá Benoît Coeuré, az EKB igazgatótanácsának tagja. A jegybank mostani eltökéltsége ellenére könnyen előfordulhat, hogy nem lesz elég az eddig betervezett EKB eszközvásárlási programja, ami a szeptember 3-i találkozójukon kerülhet újra terítékre, bár a várakozások szerint nem fognak a bejelentett program fő irányszámaihoz hozzányúlni.

Jobbról-balról próbálkozik az övezet megtámogatásával az EKB. Forrás: REUTERS

Lehetőségek tárháza

Az elmúlt egy évben az euró folyamatos gyengülése jótékonyan hatott az eurózóna exportjára, főleg Németország ennek egyik haszonélvezője. Az elmúlt hetekben viszont az euró jelentős erősödésén ment keresztül, köszönhetően annak, hogy csökkenő valószínűséget rendel a piac a FED szeptemberi kamatemelésének.

Ha az euró tovább erősödne, az olaj pedig folytatná lejtmenetét, akkor még inkább fokozódhatna a deflációs veszély

– véli Jennifer McKeown, a Capital Economics közgazdásza. Éppen ezért a szakértő negatív inflációt vár a következő hónapokban, ráadásul a swap-rátákból adódó hosszú távú inflációs várakozások is 1,7 százalékon állnak, ami alatta van az EKB közép távú inflációs céljának.

Az eurózóna havi inflációs rátájának alakulása az elmúlt 5 évben Forrás: Tradingeconomics.com

Az infláció emelkedésének egyik elősegítője az lehetne, hogy megnövelnék az elköltendő pénz mennyiségét, ezt pedig a kötvényvásárlási program kiszélesítésével lehetne elérni – véli a közgazdász. Így viszont kevésbé jó minősítésű országok papírjai is bekerülnének a kosárba. A másik megoldás a jövő szeptemberi határidő kitolása lehetne. Ráadásul erre még az EKB is nyitott lenne, ha veszélyben látná az inflációs cél elérését.