A tavalyi év első negyedévéhez képest 0,9 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2016 első negyedévében, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva ugyanakkor már csak 0,5 százalékos volt a bővülés. Ráadásul
2015 utolsó negyedévéhez képest 0,8 százalékkal csökkent a GDP,
ilyenre pedig 2012 óta nem volt példa.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a piaci szolgáltatások emelték, az ipar kissé, az építőipar jelentősen csökkentette a növekedési ütemet.
Nem várt sokkal magasabb adatot Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, viszont az már őt is meglepte, hogy éves összevetésben a növekedés még az 1 százalékot sem érte el.
Amit lehetett tudni, hogy az ipar gyengélkedett, míg az építőipar beszakadt az első negyedévben – a mezőgazdasági adatokról egyelőre nem sok minden látszik még.
Egyelőre nagyon megijedni nem kell”
– mondta az Origónak Török Zoltán, ugyanis az nem újdonság, hogy az idén lassul a növekedés üteme. Szerinte inkább a 2 százalékhoz lesz közelebb a GDP-bővülés, nem pedig a 3-hoz. Ehhez azonban a következő negyedévekben jelentősen gyorsulnia kell a növekedésnek, amire Török szerint megvan a lehetőség.
Az ipari növekedés zöme az autóiparból jött az elmúlt években,
ami azonban 2016 első negyedévében kicsit visszaesett. Az elemző szerint nincs különösebb oka annak, hogy ez így maradjon az év hátralévő részében is, így szerinte a magára találó járműgyártással az ipar teljesítménye is pozitív lehet a következő negyedévekben.
Az építőiparnál a brutális visszaesés valószínűleg negyedévről negyedévre enyhülhet az év hátralévő részében, hiszen az új megrendelések száma biztató, és talán már a csok hatásai is érezhetőek lesznek.
Csak az építőipari visszaesés önmagában körülbelül 1 százalékponttal húzta lejjebb a GDP-t,
mondta az Origónak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte az látszódik, hogy az uniós források és az állami költekezés nélkül, egy döglődő építőiparral a GDP nem tud jelentősebben bővülni. Ehhez hozzájött még a gyengélkedő autóipari termelés is. Az elemző szerint ezeket a lakossági fogyasztás messze nem tudta kárpótolni.
Az extra stimulusok nélkül a magyar gazdaság nem tud 2 százaléknál magasabb növekedést felmutatni”
– mondta Németh Dávid. Szerinte a következő negyedévek javulásával körülbelül 2 százalékkal bővülhet 2016-ban a gazdaság, ugyanis úgy látja, hogy a lakossági fogyasztás bővülésében még van potenciál, mert
Jelenleg munkaerőpiaci szűkösség van Magyarországon, így a cégek béreket emelnek, a magasabb bérek és a több munkahely (a versenyszférában is egyre több a munkahely a statisztikák szerint) egyre robusztusabbá, egyre stabilabbá teszi a lakossági fogyasztásbővülést, ami
tolja a gazdasági növekedést is.
Török Zoltán szerint ez a folyamat következő negyedévekben még markánsabbá válhat.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint lazul a fiskális fegyelem: 2017-re több növekedésösztönző tétel jut, és
a kormány már az idei évre is betervezett extra kiadásokat,
Török szerint ezek hatásának is érződnie kell majd a GDP statisztikákban az év második felében.
Az elemző 2016-ra 2,2 százalékos GDP-növekedést várt eddig is, ezen pedig a pénteken közölt gyengébb adat után sem kívánt változtatni. Szerinte ha a második negyedévről megjelenő statisztikai adatok (ipar, építőipar) nem mutat javulást, akkor nem biztos, hogy tartható lesz a 2 százalékos növekedés.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint
átmeneti lehetett a GDP első negyedéves fékeződése,
a következő negyedévekben újra gyorsul a növekedés. Az ipari termelés növekedésének visszaesését átmenetinek tartja, amit két, hazánkban gyártott modell frissítése okozott, a frissített modellek piaci bevezetése után jelentősen élénkülhet az ipari termelés. A Takarékbanknál 2016-ban 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak.
A német gazdaságban is gyengélkedett az ipar, így ez nem csak Magyarországra volt jellemző. Ez összefügg a nemzetközi környezettel is, ami Németh Dávid szerint kevésbé volt támogató az elmúlt negyedévben. Mindezek ellenére az Európai Unióban a rendelkezésre álló adatok szerint
csak Görögországban volt kisebb a növekedés
az előző év azonos időszakához mérten.
Az Európai Unió egészében, negyedéves összevetésben, 0,5 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 1,7 százalékkal bővült a gazdaság az idei első negyedévben az EU statisztikai hivatalának második becslése szerint. Az Eurostat friss adatsorában a 28 uniós tagállamból nyolcé – Csehország, Dánia, Írország, Horvátország, Luxembourg, Málta, Szlovénia és Svédország – még nem szerepel.
A húsz uniós tagállamból éves összehasonlításban a legnagyobb ütemben Románia (4,2 százalék) és Szlovákia (3,6 százalék) gazdasága bővült, Spanyolország a harmadik 3,4 százalékkal. Németország gazdasága 1,6 százalékkal, Franciaországé 1,3 százalékkal, Olaszországé 1,0 százalékkal, Nagy-Britanniáé pedig 2,1 százalékkal növekedett.
Csak Görögországban csökkent a GDP, 1,3 százalékkal. Ezt követően az Eurostat adatai szerint
a legszerényebb mértékben, 0,5 százalékkal a magyar gazdaság bővült,
majd Portugália következik 0,8 százalékkal és Finnország 0,9 százalékkal.