Az új-mexikói Milantól nem messze, a sivatagban áll a legnagyobb magánbörtön vállalatának, a CoreCivicnek az épülete. 1200 ember számára van benne hely. Korábban autótolvajok és drogdílerek töltötték meg, a jövőben viszont fogolytábor lesz a Latin-Amerikából jövő bevándorlók számára. Akkor startol, amikor Donald Trumpot hivatalosan is beiktatják.
A magánbörtönök megszokott intézménynek számítanak az Egyesült Államokban. Az a lényegük, hogy az intézményt egy, az állammal szerződésben álló magáncég működteti.
A magánbörtön biznisz leszállóágban levő üzletág volt az Egyesült Államokban. Az illegális bevándorlás elleni nagyobb szigorral és milliók kiutasításával kampányoló Donald Trump megválasztása óta viszont hosszú évek után ismét optimistán dörzsölgeti a kezét a szakma.
A CoreCivic részvényeinek értéke például 78 százalékkal emelkedett
november 8. óta, de a rivális Geo Group is 53 százalékos plusznak örülhet.
A kilátásba helyezett intézkedésekre a kormány 400-600 milliárd dollárt fog költeni,
és ebből a hatalmas tortából jut majd szelet a magánbörtönöknek is. „Biztosra vehető, hogy a rendszert komolyan igénybe veszi majd a bevándorlás elleni küzdelem" – mondta John Sandweg, a Bevándorlás és Vámügyi Hivatal volt igazgatója.
Szigorúbb törvények, több bebörtönzés, hosszabb büntetések.
A magánbörtönöknek ez mind több profitot jelent.
Mindez nagy fordulatot hozhat. Augusztusban még azt javasolta az ország igazságügyi bizottsága, hogy az állam fokozatosan építse le a szerződéseit a magánbörtönökkel, mert nem gazdaságosak és nincs is rájuk szükség. Ráadásul ellátottság, biztonság és higiénia terén is elmaradtak az állami intézmények mögött.
A börtönökben három évtized után először kezdett el csökkeni a rabok száma, amikor a marihuánát több államban is legalizálták.