Az egészségpénztárakat és a biztosítókat csak kis részben használjuk

háziorvosi rendelő, beteg, gyógyszer
Nyíregyháza, 2012. szeptember 28. Kozma Ottó háziorvos receptet ír fel rendelőjében betegének, Botfalusi Zoltánnénak Nyíregyháza-Oroson 2012. szeptember 28-án. MTI Fotó: Balázs Attila
Vágólapra másolva!
Míg Nyugat-Európában, valamint Csehországban és Lengyelországban is 64 év az egészségesen várható élettartam, addig Magyarországon csak 60 év. A jegybank a közelmúltban versenyképességi javaslatokat fogalmazott meg, hogy az egészségesen várható élettartam emelkedjen. Az egészségügy olyan terület, ahol minden előrelépés egyéni és nemzetgazdasági cél is egyszerre – fogalmazta meg az Origónak Baksay Gergely igazgató.
Vágólapra másolva!

Az egészség a legszemélyesebb kérdések egyike, de úgy kapcsolódik a versenyképességhez, hogy

amit magunknak kívánunk, a hosszú, egészséges, aktív életet, az versenyképességi szempontból és gazdasági aktivitás szempontjából is kedvező

– mondta Baksay Gergely.

Sajnos a magyar lakosság egészségi állapota rosszabb, mint a lehetőségeink engednék. Míg Nyugat-Európában, valamint Csehországban és Lengyelországban is 64 év az egészségesen várható élettartam, addig Magyarországon — az elmúlt években mutatott növekedés ellenére is — ez mindössze 60 év – tette hozzá az MNB igazgatója.

Az MNB ezért javaslatokat fogalmazott meg annak érdekében, hogy az egészségesen várható élettartam Magyarországon is felzárkózzon ezen országok szintjéhez.

A jegybank javaslatai három területre terjednek ki:

az egyik a megelőzés, a másik a magánegészségügyi kiadások hatékonyabb felhasználása, a harmadik pedig a jelenlegi egészségügyi ellátórendszer részleteit érinti.

Kezdjük a megelőzéssel: a tapasztalatok szerint a megelőzés a leghatékonyabb orvosság az egészség megőrzése érdekében – hangsúlyozta Baksay. Mint mondta, itt egyéni felelősség is van az egészséges életmódot tekintve, de az állam is támogathatja ezt pénzügyi ösztönzőkkel, például annak érdekében, hogy mindenki részt vegyen évente legalább egy egészségügyi állapotfelmérésen, szűrővizsgálaton.

A második csoport a magánegészségügyi kiadásokat érinti, amelyek minden országban jelentősek az állami ellátórendszer mellett – tette hozzá az MNB igazgatója.

Másutt azonban a magánkiadásokon belül egészségpénztárakat, egészségbiztosítókat nagyobb arányban használnak, mint Magyarországon.

A háziorvosi rendszer funkcióinak megerősítését is tartalmazza az MNB 180 pontos versenyképességi javaslatcsomagja Forrás: MTI/Balázs Attila

Három szempontból kedvező ez: egyrészt előre tervezhetők az erre fordított összegek, másrészt költséghatékonyabb, mert árcsökkenést képesek elérni ezek a közvetítők. Harmadrészt pedig minőségbiztosítással is szolgálhatnak az egészségügyi szolgáltatók felé.

A harmadik javaslatcsoport a

jelenlegi egészségügyi ellátórendszer kapacitásainak jobb kihasználását és a költséghatékonyság növelését célozza.

Baksay Gergely hangsúlyozta: erre vonatkozó javaslat például a háziorvosok szerepének erősítése, és az egynapos műtétek arányának és számának a növelése.

Baksay Gergely, MNB-igazgató Forrás: MNB

Összességében az egészségügy olyan terület, ahol minden előrelépés egyéni és nemzetgazdasági cél is egyszerre. Az MNB javaslatai egy olyan modern egészségügyi rendszert céloznak, ami a versenyképességet is támogatja, és magas szintű egyéni életminőséget is biztosít – fogalmazott Baksay Gergely igazgató.

A jegybank még júliusban hozta nyilvánosságra a versenyképesség javítása érdekében összeállított 180 pontos javaslatát, melyek között a bérek emelése, az adóreform, a családbarát környezet, a minőségi oktatás és az innováció fejlesztése mellett a magas színvonalú egészségügy kialakítása is szerepel.

A felírt gyógyszerek szükségességének szakmai ellenőrzése is a javaslatok között szerepel Forrás: AFP/Getty/John Moore

A javaslatcsomaggal a jegybank elemzőinek számításai szerint egy versenyképességi fordulattal a magyar életszínvonal az osztrák 80 százalékát is elérheti tíz év múlva, ami óriási javulást jelenthetne a jelenlegi 55-60 százalékhoz képest.

A jegybank értékelése szerint a magyar lakosság jelenlegi egészségügyi állapotának javítása versenyképességi szempontból nézve is hátrányt jelent. Példaként említették, hogy

a 18-64 éves korúak 14 százaléka cukorbeteg, és 45 százaléknak magas a vérnyomása, mindkét adat rosszabb a visegrádi négyek és az európai átlagnál.

Célként jelölték meg, hogy a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásának aránya csökkenjen az összes egészségügyi ráfordításon belül, és érje el a visegrádiak szintjét, és az egészségesen eltöltött évek száma a legmagasabb legyen a négy állam között.

A jegybank ennek érdekében szorgalmazza

  • a valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszer kialakítását,
  • az átlátható bérezést,
  • az eredményességhez kötött finanszírozási modellek alkalmazásának bővítését,
  • a teljesítményvolumen korlátozások felülvizsgálatát, és
  • a felírt gyógyszerek szükségességének szakmai felülvizsgálatát.

Ezen kívül szükségesnek tartják a rehabilitációs és hosszú távú kapacitások bővítését, és a magánszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek növelését.

Az MNB javaslatai között szerepel az adókedvezmény a vállalati egészségügyi csomagokra és a magán-egészségpénztárak számára egyaránt, így ösztönöznék az egészségpénztári be- és kifizetéseket.

A versenyképességi javaslatok a rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok támogatását és a beteg-együttműködésen alapuló gyógyszerár-korrekciót is tartalmazzák.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!