Az elmúlt 10 év tapasztalatai szerint a vállalatok elsősorban az oktatással, egészségüggyel és szociális ügyekkel kapcsolatos célokat támogatják - mondta Molnár Klára, a Magyar Adományozói Fórum (MAF) igazgatója.
A támogatásokat elsősorban a gyerekek, szegények és fogyatékkal élők kapják.
Előfordulhat, hogy a társadalmi támogatás irányát nem is a hazai, hanem a külföldi anyavállalat határozza meg.
Például a Magyar Telekom az Autistic Art Alapítvánnyal dolgozik együtt az alapítvány által támogatott lakóotthonokban élő autisták digitális eszközökeinek fejlesztése céljából. Emellett a Telekom célja a digitális kompetenciafejlesztés és az informatikai pályaorientáció is.
A Tesco Magyarországnál már négy éve zajlik az "Ön választ, mi segítünk" nevű közösségfejlesztő program, amely az angliai üzletág Bags For Help nevű kezdeményezésének magyar viszonyokra átalakított verziója. Itt a vásárlók döntik el, hogy mely civil kezdeményezéseket, programokat támogasson a Tesco.
A Heineken Magyarországnál tíz éve zajlik a "Csapoljunk egy jobb világot!" elnevezésű fenntarthatósági program. Ez a környezetbarátabb vízfelhasználást, a karbonlábnyom csökkentését, és a helyi közösségek támogatását tűzte ki célul. A helyi közösségeket elsősorban ott támogatja a cég, ahol a telephelyekkel jelen van. A holland sörgyártó 4 éve dolgozik együtt a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel, a támogatandó célokat együt határozzák meg és együtt is dolgozzák ki a támogatási programokat.
A Magyar Adományozói Fórum kutatásai szerint a kétszáz legnagyobb hazai vállalat közül száznak van valamilyen támogatási projektje, de még mindig kicsinek mondható idehaza ez a terület, aminek többek között az az oka, hogy Magyarország nem számít jelentős piacnak a multik számára.
A nagyobb magyar kkv-knak szinte kivétel nélkül van társadalmi felelősségvállalási programjuk.
A Top 200-as szektor többsége éves szinten 10 és 100 millió forint közötti összeger költ ilyen célokra.