A koronavírus miatt jelent meg az iskolákban Kína ősi kalapdivatja

ősi kínai kalap
Vágólapra másolva!
Nemcsak a kínai gyerekek tértek vissza az iskolákba, hanem velük együtt az ősi kínai viseletet idéző kalapok is felbukkantak, hogy az intézményekben segítsenek megtartani a diákoknak a fizikai távolságot egymástól. Vannak olyan álláspontok, amelyek szerint ezek a furcsa "szárnyas kalapok" a dinasztikus időkben is arra szolgáltak, hogy azok révén az emberek távolságot tartsanak egymástól, ám más magyarázatok szerint nem ezért viselték a különös fejfedőket a régi időkben. 
Vágólapra másolva!

Különös fejfedőkben jelentek meg a kínai kisiskolások egyes helyeken: fejükön furcsa kalap, melyet többségük otthon, szülei segítségével készített el, és amelyek viselőjének két oldalára kinyúló "szárnyai" segítenek megtartani a távolságot másoktól:

A Hangcsou városának iskoláiban látható gyereksapkák kísértetiesen emlékeztetnek azokra a fejfedőkre, melyeket a Szung-dinasztia korában (960-1279) viseltek a magas rangú állami hivatalnokok, illetve maga a császár is.

A South China Morning Post felidézi azt a széles körben elterjedt nézetet, ami szerint a szárnyas kalapok viselését a Szung-uralkodók rendelték el hivatalnokaik számára. Tsui Lik Hang, a City University of Hong Kong keleti kultúrákkal foglalkozó történésze szerint valóban ismert egy legenda, ami szerint a kalapok viselésére az első Szung császár kötelezte minisztereit, hogy azok ne tudjanak egymás füléhez közel hajolva pusmogni a kormányzati üléseken, a császár jelenlétében.

Társadalmi távolságtartásra szolgált? Forrás: Wikimedia commons/Annonymous court painter

A professzor hozzáteszi:

ez a történet azonban egy későbbi időszakból származik, elterjedésében pedig bizonyára szerepet játszott az, hogy a Szung-uralkodókat előszeretettel ábrázolták a fejükön a szárnyas kalappal.

A fejfedő legősibb formájában egyébként valójában ennél korábbról származik. Eredeti változatát fekete kendőből készítették, és futou-nak, vagy zhanjiao futou-nak nevezték, ami egy szárnyszerű kiterjesztésre utal. A korai futu egyszerű kendőjét egészítették ki fával, később esetleg fémmel, selyemmel, bőrrel rögzítve, ami végül a későbbről ismert változatokhoz vezetett. Mei Hua, egy kínai kutató a kínai ruházati és öltözködési kultúra történetéről írott munkájában azt írja, már a Tang-dinasztia idején (618-907) kialakult a futunak egy terebélyesebb, kúp formájú változata, melyet az állami tisztviselők merev "szárnyakkal" kiegészítve viseltek, ezeket szalagokkal rögzítették.

A furcsa kalapok a Szungok idejére már meglehetősen elterjedtté váltak. Az emberek minden társadalmi osztályban viselték azokat, írja Liu Fusheng a középkori Kína társadalomtörténetével foglalkozó munkájában.

A magas rangú hivatalnokok hosszabb szárnyakkal viselték Forrás: Wikimedia commons/National Palace Museum of Taipei

Az, hogy a kalap funkciója esetleg a társadalmi távolság megteremtésére irányult, vélekedésként egy Ju Jan nevű tudósnál bukkan fel először, aki a 13. században egy, a konfucianizmusról írott vaskos munkájában vetette fel ezt a lehetőséget.

A modern kutatók ezt ugyanakkor inkább pletykának, Ju Jan kissé élénk fantáziájának tulajdonítják.

"Ju Jant arról lehet ismerni, hogy tudása kissé megbízhatatlan tudományos munkásságából ered. A kalapok társadalmi távolság funkciója megalapozatlan spekuláció" - idézi az Atlas Obscura összeállítása Jin Hszut, a Vassar College művészettörténettel és Ázsia-tanulmányokkal foglalkozó kutatóját.

Liu Fusheng pedig azt mondja: a szárnyas kalapokban a szárnyak formája és hosszúsága valóban utalt az egyén társadalmi státuszára - a magas rangú hivatalnokoknak hosszabb volt -, de bárki hordhatott ilyet egyéni ízlése szerint, vagy díszíthette fel az oldalra nyúló szárnyakat például valamilyen különleges alkalomra.

A szárnyas kalapok viselése később, a Ming-, majd a Csing-dinasztia idején is visszatért, megújult formában.

Most viszont, a koronavírus elleni védekezés részeként, az iskolás gyerekek körében, egyértelműen a társadalmi távolság betartásának eszköze.

"Amikor egy szárny összeakad egy másikkal, akkor az emlékezteti erre a gyerekeket, és jobban elfogadhatóvá teszi számukra a fizikai távolság betartásának szükségességét" - mondja a The Education University of Hong Kong kora gyermekkori neveléssel foglalkozó professzora, Ian Lam Chun-bun. A szakember szerint bármi is volt a szárnyas kalapok eredeti funkciója, azok a kínai kulturális örökség részét képezik, és a gyerekek egyéni ízlése szerint tértek most vissza a hétköznapokba a koronavírus elleni védekezés részeként.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!