Előző, júniusi ülésén a testület ugyancsak 15 bázisponttal csökkentette - 0,75 százalékra - a jegybanki alapkamatot, amely 2016. május 25. óta állt 0,9 százalékon.
Elemzők akkor váratlannak nevezték a monetáris tanács kamatcsökkentését, a mostani enyhítésre azonban számítottak,
mivel Virág Barnabás, az MNB nemrég kinevezett alelnöke a kamatcsökkentés után néhány nappal azt mondta, hogy a júliusi kamatdöntő ülésen ő maga fog újabb 15 bázispontos kamatcsökkentést javasolni, de hozzátette "nem opció és nem lehetőség ezen szint alá menni".
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kamatcsökkentés célja a gazdaságélénkítés. Tehát alacsonyabb hitelkamatokkal igyekszik felpörgetni a hitelezést az MNB. Az infláció szempontjából is belefér a kamatcsökkentés, a jegybank ugyanis legutóbbi előrejelzésében azzal számolt, hogy az egyik legfontosabb mutató, az adószűrt maginfláció jövőre a 3 százalékos célszint alá süllyed.
A szakértő hozzátette, hogy a mostani kilátások alapján elképzelhető, hogy az MNB a későbbiekben tovább lazít, azaz még lejjebb szorítja a rövid, éven belüli kamatokat, várhatóan a 0,5 százalék körüli szintre.
„Az viszont kérdés, hogy ezt az alapkamat további csökkentésével vagy nem konvencionális eszközök, például az egyhetes betét segítségével teszi majd meg" - mondta Németh Dávid.