Hajókatasztrófák, amelyek valódi tragédiák előidézői voltak

This aerial picture taken on August 16, 2020, shows the MV Wakashio bulk carrier that had run aground and broke into two parts near Blue Bay Marine Park, Mauritius. - A ship that has leaked more than 1,000 tonnes of oil in pristine waters off the Mauritius coast has split into two, its Japanese operator said August 16, 2020. (Photo by STRINGER / AFP)

Habár az elmúlt hetekben az Ever Given katasztrófája uralta a címlapokat, a koronavírus-járvány mellett világítva rá arra, az országok mennyire kitettek a főként tengeren bonyolódó világkereskedelem sérülékenységének, a globális hatásokat kiváltó szuezi dugó korántsem az első esete volt ennek. A múlt század és az idei is megélt már hasonlókat, valódi, súlyos, emberi, anyagi és ökológiai katasztrófákat is. Összeállításunkban most - a teljesség igénye nélkül - felelevenítünk néhányat ezek közül, ismertebbet és kevésbé ismertet egyaránt.

Az MV Doña Paz elsüllyedése

A Doña Paz egy utasszállító hajó volt, amely 1987. december 20-án került a hullámsírba, miután összeütközött a Vector nevet viselő olajszállító tankhajóval. A Fülöp-szigetek Samar szigetéről Manilába tartó hajó a Mindoro és Tablas-szigetek között húzódó tengerszoroson ütközött bele a 8800 hordó olajat szállító Vectorral.

A tankhajó rakománya kigyulladt, a tűz pedig átterjedt az utasszállító hajóra is, amely percek alatt elsüllyedt.

A Vector legénysége közül ketten élték túl a balesetet, a Doña Paz matrózai azonban mind ott haltak meg. A nyilvánosságra hozott vizsgálat szerint a Doña Paz legénysége képzetlen volt, a hajó engedélye pedig lejárt, a mentőcsónakokat sem eresztették le. A katasztrófának 4375 halálos áldozata volt.

MV Doña Paz Forrás: Flickr/lindsaybridge

Exxon-Valdez katasztrófa

A Valdezből induló Exxon-Valdez olajszállító tankhajó az Alaszkai-öblön keresztül tartott a nyílt óceán felé 1989. március 24-én. A bonyolult manőverezési technikát igénylő Prince William-tengerszorosban az Exxon Mobil által beígért, de fel mégsem szerelt

jéghegydetektor és az akkor már régóta hibás ütközésjelző radar nélkül navigáltak.

A fiatal kapitány korábban sokszor megtette már ezt az utat, így nem volt elővigyázatos. A hajót a Valdez-szoroson át a Valdez-öböl mellett kellett elirányítani. Hamarosan a kapitány kisebb jéghegyet vett észre a hajó előtt, ezért engedélyt kért a központtól a kijelölt útvonaltól való kismértékű eltérésre, ezt követően átadta a parancsnokságot a tisztjeinek. Éjfélkor volt az őrségváltás, amit rövidesen az irányváltoztatásnak kellett volna követnie, ez azonban nem történt meg. Amikor észrevették a mulasztást, az ügyeletes tiszt azonnal intézkedett a navigációs manőver végrehajtásáról. A cselekvés megkésett, ekkorra ugyanis a

hajó már nem tudta elkerülni a zátonyt és nekiütközött.

A hajótest kilyukadt és a 42 millió liter nyersolaj ömleni kezdett a tengerbe.

Az olajszennyezés 2400 kilométer hosszú tengerpartot érintett, 28 ezer négyzetkilométernyi területet, ahol számos nemzeti park és vadvédelmi rezervátum volt.

A baleset helyszíne nagyon távolt volt minden lakott helytől, és az időjárás is késleltette a mentésre indulókat. Az egyik katasztrófaelhárító hajó két napig nem tudott elindulni a zord idő miatt. Ez a tisztítási munkálatok megkezdését is késleltette, ahogy az is, hogy egy ideig annak módjában sem tudtak dűlőre jutni, hogyan fogjanak neki a súlyos katasztrófát okozó olajszennyeződés kezelésének, miközben az olajpiac felbolydult az események hatására.

Az Exxon-Valdez katasztrófa Forrás: AFP/Chris Wilkins

A hajótestben található olajat egy másik tankerbe szivattyúzták át, így csökkentették a szennyeződést. Két héttel a történtek után a kiömlött olaj 20 százalékét sikerült csak eltávolítani.

A mentési munkálatokban több mint 10 ezer ember vett részt, a költségek megközelítették a 2 milliárd dollárt.

Ez lett minden idők egyik legnagyobb, emberi tevékenységhez köthető környezeti katasztrófája (noha nem ekkor ömlött ki a legtöbb olaj), becslések szerint legalább 200 ezer élőlény pusztult el a szennyezés következtében. Áldozatul esett rengeteg vidra, fóka, sas, kardszárnyú delfin, lazac és hering. A mentési munkálatokban nagyjából 10 ezren vettek részt.

A vizsgálatok később kimutatták, hogy a balesetben az Exxon Mobil is szerepet játszott,

az alaszkai bíróság 1994-ben ötmilliárd dollár kártérítés megfizetésére kötelezte a vállalatot, ezt az összeget végül 14 évvel később a legfelsőbb bíróság 507,5 millió dollárra csökkentette, amely a cég félnapi bevételével volt egyenlő. Az Exxon Mobilt 2009-ben a kártérítés kamataként további 470 millió dollár kifizetésére kötelezték, de a baleset összesen kb. 4,3 milliárd dollárba került a cégnek. A hajó kapitányát végül felmentették a gondatlanság vádja alól.

Kérjük, folytassa az olvasást a Costa Concordia és a Sewol balesetének felidézésével!