Eladták Egyiptom rejtélyes sivatagi aranybányáját

Gigantikus összegért felvásárolták Egyiptom egyik aranybányászati vállalatát, a Centamint. Ezzel az új tulajdonos érdekeltségébe került az ország első modern aranybányája, a Marsza Alam közelében található Sukari is.

A dél-afrikai aranybánya-vállalat, az AngloGold megvásárolja kisebb versenytársát, a főként egyiptomi területeken működő Centamin nevű céget. Ezzel az ügylettel AngloGold egyből a világ negyedik legnagyobb aranykitermelő vállalatává válik.

A vételár 2,5 milliárd dollár, azaz nagyjából 920 milliárd forint.

A vállalat felvásárlásával az AngloGold érdekeltségébe kerül a Sukari aranybánya. A Sukari az ország első és legnagyobb modern aranykitermelési helyszíne, egyben a világ egyik legnagyobb, jelenleg működő aranybányája, viszonylag közel található az egyik népszerű tengerparti nyaralóhelyhez, Marsza Alamhoz. Elhelyezkedése a Google térképén:

A Sukari kitermelési mennyisége 450 ezer uncia arany körül mozog, ezzel a mennyiséggel együtt az AngloGold éves kitermelése jelentősen, 3,1 millió unciára nő. A Sukari 2009-es megnyitása óta 5,9 millió uncia aranyat adott.

Az aranybánya eladásának híre nem minden előzmény nélküli. Az elmúlt években több hír szólt arról, hogy Egyiptom jelentős nemesfém-tartalék birtokosa, ám ennek kitermelésre fejlesztésre szorul. Miként az Origo megírta, 2020-ban Kairó hatalmas aranykincsről tett bejelentést: gazdag, és a becslések szerint akár 95 százalékban is kitermelhető aranylerakódást találtak Egyiptomban, a Keleti-sivatag térségében. Ezt a nagyjából 220 ezer négyzetkilométeres régiót nyugaton a Nílus folyó völgye, északon a folyó deltavidéke, keleten a Vörös-tenger határolja, délen pedig a Núbiai-sivatagban folytatódik.

Az egyiptomi Olaj- és Ásványügyi Minisztérium közlése szerint ezen a területen fedezték fel az 1 millió unciás lelőhelyet. 

A kormányzat által közzétett adatok szerint a lelet az arany mai árán számolva körülbelül 1,8 milliárd dollárt ér.

Miután kiderült, hogy hatalmas aranymezők rejlenek Egyiptom Keleti-sivatagjának homokja alatt, Kairó enyhített a bányászati szigoron, és lazább szabályokat állított fel a nemesfém-kitermelésbe beruházó külföldi cégek részére. Elsőként egy kanadai cég kapott engedélyt aranybányászati tevékenység megkezdésére.

Eladták a céget, amely Egyiptom első modern aranybányáját működteti (illusztráció)
Fotó: Shutterstock

Egyiptomnak fontos az, hogy értékes ásványkincseihez hozzáférjen, ezért elkerülhetetlenné vált az iparág közelmúltban megkezdett, jelentős reformja. Néhány éve az "egyiptomi aranyláz" rajtjánál – azaz a szabályozás átalakításakor – a legnagyobb, nemzetközi nagyvállalatok sorakoztak fel, hogy részt vállaljanak az egyiptomi arany kitermelésében.