Borulás és ütközés az autóval: ezt az élményt kéne minden friss jogosítványosnak átélnie

Kelet-Magyarországon, a búcsújárásról, valamint a vezetéstechnikai, illetve versenypályájáról is ismert Máriapócson az ország egyik legkülönlegesebb szimulátorával lehet ütközni vagy épp fejre állni autóval - természetesen 100 százalékos túlélési arány mellett. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. különleges rendezvényén vett részt az Origo.

Egyedülálló élményt jelent kipróbálni Magyarország – és vélhetően Európa – egyetlen komplex autós boruló-ütköző szimulátorát, mely biztonságos, ellenőrzött körülmények között teszi közvetlenül átélhetővé a személyautóval elszenvedett balesetek két alaptípusát. A próba előtt a tapasztalás ígérete akár a halálközeliséget is sejtetheti, de a máriapócsi Rabócsiringen működő hatalmas berendezés személyes szinten inkább a rémületből felszabadító, pozitív élménybe forduló impresszióról szól. Nagyobb, ha úgy tetszik, közösségi szinten viszont sokkal többről: a közúti közlekedésbiztonság műfajáról, melyben bár rengetegen tekintik magukat rutinos játékosoknak, mégis sokan válnak balesetek érintettjévé (áldozattá és felelőssé egyaránt) a magyarországi közutakon – s nem szimulátorban ülve.

Magyarországon, de Európában is egyedülálló az a boruló-ütköző szimulátor, amelyet egy közlekedésbiztonsági sajtóeseményen mutattak be újságíróknak
Fotó: Origo

A statisztikák mögött mindig tragédiák húzódnak

A közlekedésbiztonság sajátosan "örökzöld" téma Magyarországon is. Ennek persze egyik okát jelentik a nem túl szívderítő közúti baleseti statisztikák. A KSH adatai szerint 2024 első felében 6.867 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt az országban, ez még több is, mint a tavalyi év azonos időszakának adata, bár az arányokat tekintve, ha kevéssel is, de egyelőre alatta van a tavalyi év 14.452 balesetének. 

Csak idén, az év első felében 192-en haltak meg a hazai utakon.

A sorakozó statisztikai adatok mögötti személyes illetve családi tragédiákra általában csak érintettség esetén látunk rá a számok között, ezért maradnak a rideg mutatók. A baleseti statisztikák jelentette megszokottságot olykor csak az töri meg, ha széles körben ismert illetve sokak által kedvelt személy és családja szenved borzalmas, mások számára is sokkhatással bíró balesetet. (Azt, hogy pontosan mi történt Sallai Nóra színésznő balesetében, a vizsgálatoknak kell feltárnia, ezért a rendezvényen a szakemberek nem is fogalmazhattak meg szakmai álláspontot azzal kapcsolatban.)

Ezeknek a mutatóknak az ismeretében indítja újabb közlekedésbiztonsági kampányát a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ). Az állami cég tavalyi, 520 milliárdos bevétele az e-matrica árának és az e-útdíj beszedéséből keletkezett, de a 650 fős vállalatnál a közúthasználati díjak mellett a biztonságos közlekedés elősegítése is legalább annyira fontos, mint az autósok által ismert szolgáltatásaik.

Társadalmi felelősségvállalásunk része a közlekedésbiztonság, több mint öt éve folytatunk kampányokat a témában

– mondta Marczin Bence, a NÚSZ kommunikációs igazgatója. 

Marczin Bence, a NÚSZ Zrt. kommunikációs igazgatója a vállalati közlekedésbiztonsági kampányokról beszélt a rendezvényen
Fotó: Origo

Marczin Bence az Origo kérdésére azt is elmondta, hogy a közúti biztonság témájában mindig vannak olyan mozzanatok, amiket lényegében a közlekedőkkel közösen meg tudnak ragadni. Közlekedésbiztonsági kérdőíveiket sokan töltik ki, a témában kiírt, olykor nyereményjátékkal egybekötött pályázataikra is rengetegen reagálnak. Sokan követik kifejezett edukációs tartalmaikat: nagyon sikeres az a videó, amelyben Győrfi Pál mentőtiszt, az Országos Mentőszolgálat szóvivője bajtársaival együtt mutatta meg, mi az, ami a mentőautók vezetőinek számít, amikor riasztásra reagálnak.

Azt szeretnénk, hogy kampányainkkal a közúti közlekedőnek olyan információkat adjunk át, amelyeken elgondolkodnak, és reményeink, várakozásaink szerint ennek hatására cselekednek is

– emelte ki a NÚSZ kommunikációs vezetője céljukat, aki elárulta azt is: nem kizárt, hogy a közúti közlekedés más jelentős szereplőivel, például a magyar gyorsforgalmi úthálózatot kezelő koncessziós társasággal együttműködve tegyenek még többet a biztonságos közlekedés elősegítéséért.

Öv nélkül még szimulátorban sem lehetne megúszni

Bepillantást nyújtva a közlekedésbiztonságról szóló társadalmi kommunikáció kihívásaiba, elárulhatjuk: nem kizárólag a NÚSZ berkeiben, s persze nem kizárólagosan Magyarországon folynak szakmai viták arról, hogyan érdemes felhívni a figyelmet a biztonsági öv becsatolásának fontosságára – ha már egyszer ez sok közlekedőnek még mindig nem magától értetődő –, az indexelésre sávváltáskor, és több más, baleseteket megelőző közúti mozzanatra. Vannak megoldások, melyekben sokkhatással törnek célra valódi balesetekről készült borzasztó fotók közzétételével. Más esetekben viszont a pozitív kicsengésű, már-már jutalmazó kommunikáció tűnik célravezetőnek, amennyiben egy-egy reklámelemmel megerősíthetők a közlekedők jó gyakorlatai, például a lehúzódás a szirénázó mentőautó útjából.

A Máriapócson működő boruló- és ütközőszimulátor ezek mellé sorakozik fel a közvetlen, de biztonságos "baleseti tapasztalatot" kínáló közlekedésbiztonsági edukációs eszközként.

A néhány éve üzemelő, egyedi mérnöki munka és tanúsítás eredményeként megalkotott – kialakítása miatt nem mobilizálható – eszközben átélhetővé válik a borulás és az ütközés élménye, de a kettő együtt is. Szigorúan bekötött biztonsági öv mellett.

Győrfi Pál mentőtiszt, az Országos Mentőszolgálat szóvivője is kipróbálta a Máriapócson működő szimulátort
Fotó: Origo

S ha valamiben, abban biztosnak lehet lenni: a szimulátor kipróbálása után másképp fog tekinteni az övre az is, aki eddig az elvárható módon mindig becsatolja (még a "csak átállok egy másik helyre, mindjárt jövök" esti műveleteknél is), és az is, aki osztja azt a képtelenséggel vegyes tévedést, miszerint a biztonsági öv be nem csatolása menthet életet.

Egy autóban balesetkor nagyon sok minden történik, ezért lehet, hogy mondjuk 1 millió esetből előfordul egy olyan, amikor az öv hiánya jobb végkifejletet eredményez, de a többi 999 ezer 999 esetben a becsatolás elmaradása végzetes lehet

– mondta a helyszínen Győrfi Pál, aki maga is kipróbálta a szimulátort, az ütközés és borulás kombinálásával is.

S valóban: a szimulátorban a biztonsági öv becsatolása mellett Hoffer Zsolt közlekedésbiztonsági szakember, egyben a szimulátor "atyja" instruktoraival azt is ellenőrzi, hogy az övek szorosak legyen. Különösen a borulási helyzetben érdekes ez, mert az autó fordulásnál a szíjjak 3-4 cm-et engednek, 

ami rémületes töredék-másodperceket okoz az újságíróknak addig, amíg a biztonsági övek el nem kezdik tenni a dolgukat, azaz megfeszülve megtartják a bent ülőt, magasságtól és testsúlytól függetlenül. 

Szerepük ugyanilyen jelentős az ütközési próbánál is, amelyben viszonylag csekély, kb. 30 km-es óránkénti sebességgel zajlik a szimuláció. Ám míg az ütközés sokkal pillanatszerűbb, és felvillanó, minimális fizikai kényelmetlenséggel jár, a borulásnál a fájdalom helyett a teljes kontrollvesztést élhetjük át – mindvégig biztonságban.

Hoffer Zsolt közlekedésbiztonsági szakember, a szimulátor kitalálója a rendezvényen
Fotó: Origo

Ezeknél a próbáknál semmi nem lehet meggyőzőbb a biztonsági övek használata mellett. S miután Hoffer Zsolt a jelenlévőknek azt is bemutatta, hogyan lehet kiszabadulni a fejre állt autóból, világossá válik, hogy a legrosszabb, amit tehetünk, ha egy ilyen balesetben – a kocsiban lefelé lógva – egyből kicsatoljuk övünket. (Azt, hogy mi érdemes tenni, az eseményről készült videós összeállításban látható.)

Győrfi Pál: Ezeket tegyük, ha szemtanúi vagyunk egy közúti balesetnek

Örvendetes, hogy sokan vannak, akik egy közúti balesetnél segíteni kívánnak. Van azonban néhány szabály, amiket nekik is érdemes követniük, részben saját biztonságuk érdekében, részben azért, hogy valóban hozzá tudjanak járulni a helyzet kezeléséhez. Az OMSZ szóvivője az eseményen és az arról szóló tudósításokon keresztül mindenkitől azt kéri, hogy balesetnél az alábbiak szerint járjon el:

1. A segítő szándék fontos, de tisztában kell lenni azzal, hogy a balesetek környéke lényegében veszélyzóna, részben az emberi viselkedés kiszámíthatatlansága miatt. Ezért elsődlegesen ellenőrizni kell, fennáll-e olyan fenyegetés, ami a segíteni igyekvőt is fenyegeti.
2. Ha nincs, az első út akkor se baleset közvetlen helyszínére vezessen, hanem a saját csomagtartóhoz az autóban lévő láthatósági mellényért - épp azért, hogy segítés közben a segítőt ne érje sérülés.
3. S miközben segíteni indul, telefonáljon: a 112-es segélyhívón (a 104-es számot beütve ugyanoda fut be a hívás) a diszpécser és a mentők munkáját is segíti, ha néhány alapinformációt közöl a balesetről, a helyszín mellett például azt, hány embert lát a földön feküdni; a körülmények előzetese ismerete segíti a mentésirányítást abban, hogy a megfelelő kocsit irányítsa a helyszínre.
4. A legrosszabb, ha nem csinálunk semmit, mert akkor akár az esélyét is csökkentjük a túlélésnek. Már azzal sokat tehetünk egy balesetet szenvedett személyért, ha eszméletlen és az oldalára fordítjuk, vagy ha vérző végtagját a magasba tartjuk, sebére pedig egyszerűen egy gézlapot teszünk - még kötözni sem kell, már ezzel is segítünk. A mentők kiérkezéséig próbáljuk "kézben tartani" a baleseti helyszínt. A diszpécserek pedig távolról is segítenek a mentők helyszínre érkezéséig - képzésük része, hogy irányítsák a helyszínen lévő segítő szándékúakat abban, mit és hogyan tegyenek a segítséget jelentő mentőautó érkezéséig – húzta alá Győrfi Pál.

Győrfi Pál szóvivő a rendezvényen arról beszélt, mit és hogyan érdemes tenniük azoknak, akik baleseti helyszínen segíteni akarnak a mentők kiérkezéséig
Fotó: Origo

Mindenkinek érdemes lenne fejjel lefelé lógnia egy kicsit

Sokáig nem kellett keresni a rendezvény résztvevői között a konszenzust arról, hogy a KRESZ oktatás részeként akár minden jogosítvány-várományosnak ki kellene próbálnia Hoffer Zsolt szimulátorát. Ennek kivitelezése persze jelenleg komoly logisztikai, szervezési problémákat vetne fel. Ám ha esetleg a távolabbi jövőben több hasonló szimulátor állna rendelkezésre az ország több pontján, az egyedi tapasztalás, az edukációs érték révén a felhívások mellett új eszközzel lehetne elérni már azt is, hogy mindenkiben rögzüljön: 

a biztonsági öv becsatolásának kellene az első mozdulatnak lennie autóba üléskor, minden más csak utána következzen.

S nem csak hosszabb utak alkalmával, hanem az imént példaként említett, "csak átállok egy másik helyre a parkolóban" esetekben is.

Borulás szimulálása: Hoffer Zsolt instruálja a bent ülőket arról, hogyan tudnak kiszabadulni a tetejére fordult autóból
Fotó: Origo

Győrfi Pál arra hívja fel a figyelmet, hogy az Életmentő, mobiltelefonokra ingyenesen letölthető applikációval egyetlen gombnyomással adatokat küldhetünk a mentésirányítóknak, ami nagyban megkönnyíti a mentősök dolgát. A már 740 ezer letöltésnél járó applikáció arra is képes, hogy a diszpécser azon keresztül aktiválhatja a balesetet szenvedett vagy helyszínen tartózkodó személy telefonjának kameráját, így a szóbeli közléshez képest pontosabban tudja felméri a baleseti helyszínt és a körülményeket.

A NÚSZ kampányai, a mentőszolgálat figyelemfelhívásai, Hoffer Zsolt és a hozzá hasonlóan elkötelezett közlekedésbiztonsági szakemberek edukációs munkája elengedhetetlen a hazai közlekedésbiztonság javításában. 

Marczin Bence és Hoffer Zsolt a rendezvényen az újságírókkal folytatott beszélgetés közben
Fotó: Origo

De a legjobban felépített kampány, a legéletszerűbb boruló-ütköző szimulátor sem válthatja ki 

a közlekedésben részt vevők egyéni cselekvését maguk és a többi közlekedő biztonságának növelése érdekében.

A közlekedésbiztonság ugyanis nem egy olyan műfaj, amelyben elegendő, ha a másiktól várjuk el, hogy megtegye azt, amit nekünk is meg kell azért, hogy kevesebb baleset történjen az utakon.

Kattintson erre a hivatkozásra, és nézze meg videós összeállításunkat a szimulátor működéséről és az felborult autóból való menekülésről!