Görömbei András

A magyar népi irodalom

A népi-urbánus vitában a baloldali radikalizmus és a nemzeti radikalizmus ellentéte nyilatkozott meg. Később azonban sokféle ellentétnek lett fedőneve a népi-urbánus szembeállítás. A félreértések elkerülése érdekében fontos hangsúlyoznunk, hogy a népi irodalom meghatározó egyéniségei európai műveltségű és látókörű művészek és tudósok voltak.

A népi írók történelemszemléletének fontos eleme volt az a felismerés, hogy történelmünk során valamely külső és idegen hatalomra való támaszkodás sohasem segítette elő a nemzeti fejlődést. Ez a történelmi tapasztalat vezette a népi írókat, mindenekelőtt Németh Lászlót arra, hogy a magyarság saját útját keressék. Ezt a saját utat nevezte Németh László a harmadik útnak. A harmadik út a magyar radikalizmus igénye és programja volt.

Németh László folyamatosan alakította ki a harmadik út programját. A húszas évek Magyarországán egymással élesen szemben álló jobboldal és baloldal között nem kívánt választani, hanem megálmodott egy Harmadik Magyarországot, melyet a huszadik századi magyarságnak kellene megteremtenie a saját kultúrája és hagyományai alapján. A kapitalizmus és a kommunizmus alternatívájával szemben pedig egy harmadik oldalt keresett, amelyik mentes eme szélsőségek hibáitól. Majd a fasizmussal és a szovjet rendszerrel egyformán szemben állva megfogalmazta a harmadik út programját. Ezt hirdette meg 1943-ban a második szárszói konferencián elmondott előadásában is.

A népiek szemléletében a "két pogány közt egy hazáért" harcoló Zrínyi példája nyomán nagyon eleven volt a saját út álma, s a harmadik út gondolata a népi mozgalom jellegadó eszméje lett. Nemcsak az utópiákkal szívesen foglalkozó Németh László hitt a harmadik út szükségességében.