Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

II. 4. Folyamatosan bővülő térfoglalás a végrehajtó hatalmi pozíciókban

A törvényhozási erőviszonyoktól eltérő kép tárul elénk, ha azt is vizsgáljuk, hogy milyen pozíciókkal rendelkeztek a pártok a végrehajtó hatalomban és az önkormányzatokban. Ez attól kezdve vált egyre élesedő politikai vitakérdéssé, amikor a nemzetgyűlési választásokon győztes kisgazdapárt felvetette: vagy megrendezik a vidéki helyhatósági választásokat is, vagy a parlamenti arányszámoknak megfelelően "arányosítják" a kulcspozíciók megoszlását. Ezeken a területeken ekkor még a megelőző "ideiglenesség" korszakában formálódott erőviszony-megoszlás volt a jellemző.

10. ábra

11. ábra

A politikai akaratérvényesítésnek ez a módja lehetőséget teremtett a (parlamenti) többségi elv mellőzésére. Ebben a konstrukcióban a Független Kisgazdapárt képtelen volt saját politikai felfogását érvényesíteni. S ha egyik-másik kérdésben mégis kötötték az ebet a karóhoz, akkor vagy miniszterelnöküket, Nagy Ferencet rendelték raportra Vorosilovhoz (12. ábra, 13. ábra) (később az őt helyettesítő Szviridov tábornagyhoz), vagy a szovjet nagykövet, Georgij Puskin jelent meg a miniszterelnökségen, hogy a vitás ügyekben jobb belátásra bírja a kormányfőt.

12. ábra

13. ábra