Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

III. A gazdasági rendszerváltás(ok) - törvényekkel és anélkül

III. 1. A földosztás

A korábbi időszak politikai elitjének radikális (zéró toleranciás) lecseréléséhez társult egy nem kevésbé radikális gazdasági-társadalmi rendszerváltás.

Video: Földosztás

Ezt jelentette 1945 tavaszán a - részben szovjet sürgetés miatt - döbbenetes gyorsasággal végrehajtott földreform. A földosztás előfeltételeként kereken 75 500 birtokot koboztak el, illetve vettek igénybe (majdani megváltás ígéretével). Az így nyert, együttesen 5,6 millió katasztrális hold (kh) területnek viszont csak szűk 60 százalékát osztották ki az igénylők között, míg 28 %-a (zömében erdő) állami, szövetkezeti tulajdonba, a maradék pedig közlegelő, illetve házhely formájában községek, városi önkormányzatok kezelésébe került. A 650 000 főre rúgó kedvezményezettek kétharmadát korábbi agrárnincstelenek, mezőgazdasági munkások, cselédek, illetve törpebirtokosok alkották.

Animáció: A birtokosok számarányának és területmegoszlásának viszonya...

A tradicionális nagybirtokrendszert felszámoló földreform - családtagokkal együtt - mintegy negyedmilliónyi, korábban privilegizált társadalmi csoportot deklasszált egy történelmi pillanat alatt. (Amint az az animáció földosztás előtti értékeit ábrázoló grafikonján látható, korábban övék volt a földbirtokok közel fele.) De ne tévesszen meg bennünket az animáció földosztás utáni értékeit ábrázoló grafikonján látható, 21 százaléknyi 100 kh feletti birtokhányad-jelölés. Keveseket leszámítva (ellenállási érdemekért meghagyott birtok) ez a rész már az állami, szövetkezeti, közbirtokossági területeket jelöli - zömében erdőket, réteket, legelőket.

17. ábra