Érdekes, hogy amíg az átlagos szobaszám nő, ez nem feltétlenül vonja maga után a méretnövekedést. A 35 négyzetméteres alapterületet két-három éve garzonként, ma már másfél szobás lakásként építik meg. A legnépszerűbb kategória továbbra is a 40 és 60 négyzetméter közötti. Hangsúlyos határ a Fészekrakó új lakásokra vonatkozó árlimitje: a fővárosi vevők 59 százaléka 15 millió forint alatti, a vidéken lakást keresők 48 százaléka 12 millió forint alatti ingatlant vásárolna.
A slágerterületek nem változnak érdemben, bár a vidéki városokban egyre hangsúlyosabb a belvároshoz közeli kínálat. Budapesten a VI., VII., IX., XI., XIII. és XIV. kerület mellé felzárkózhat az V., a Corvin-sétány projektjéból profitáló VIII., a X., a XI., a XIX. és a XXI. kerület. Mind többen fedezik fel a IV., a XVI. és a XXII. kerületet is.
Ez év március végén mindössze 1600 beköltözhető (tehát már átadott) lakás volt a fővárosban. Ez a szám az elkövetkező hónapokban valószínűleg emelkedni fog, hiszen a lakásépítési aktivitás, a tervezett átadások tanúsága szerint növekszik. A jelentős kínálat és a nem versenyképes árak miatt a használt lakások értékesítési ideje egyre hosszabb. Az Otthon Centrum 2006 eleji felmérése szerint az eladók 56%-a tudja csak egy éven belül értékesíteni ingatlanát.
Egyre látványosabb a tömegpiac és a prémium kategória szétválása. Utóbbiban az év végére nem tűnik elképzelhetetlennek az 1 vagy akár 2 millió forintos négyzetméterár sem. Ezek az árak ugyanakkor mindenekelőtt a Magyarországon szívesen vásároló külföldieknek - íreknek, angoloknak - szólnak, márpedig kétséges, meddig tart az ő étvágyuk. A hazájukban bekövetkező árcsökkenés például számottevően visszafoghatja.
A bérlakások keresletében 2005 eleje óta nem volt tapasztalható jelentős változás. A viszonylag szűkös keresletet pedig tovább mérsékelheti a már említett lakáslízing, főleg a 100 ezer forint körüli kategóriában. A bérlők leginkább újépítésű lakásokat keresnek, családi házakat viszont alig.