Egyszerre csak egy illetékkedvezmény jár

Az illetéktörvény szabályai közül a lakással, illetve a lakásépítésre alkalmas telektulajdonnal kapcsolatos rendelkezéseket alkalmazzák a leggyakrabban az illetékhivatalok. A kedvezményekkel és a mentességekkel kapcsolatos buktatókra hívja fel a figyelmet az Adó szaklap nyári, dupla számában megjelent cikk.

Az új lakásra vonatkozó rendelkezések jelentős változáson mentek keresztül, melynek eredményeként a korábbi tiszta mentességi szabály egy sajátos mentességi-kedvezményi szabállyá alakult át. Az illetékmentesség, illetékkedvezmény igénybevételének alapfeltétele, hogy a lakás legfeljebb 15, illetve 30 millió forint forgalmi értékű lehet. Ha a vállalkozó által épített új lakás forgalmi érétke a 15 millió forintot nem haladja meg, akkor a vagyonszerzés illetékmentes. A 15 millió forintos értékhatárt átlépő, de a 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakás esetén azonban már csak illetékkedvezmény érvényesül, amelynek összege 740 ezer forint. Egyszerűbben, a forgalmi érték 15 millió forintot meghaladó része után 6 százalékos mérték alkalmazásával kell az illetéket megfizetni. Sem a mentességi, sem a kedvezményi szabály nem alkalmazható akkor, ha a vagyonszerző 30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű új lakást vásárol, vagy ha az új lakását korábban értékesített lakása árából , vagy annak felhasználásával vásárolta és igénybe kívánja venni a közvetett cseréhez fűződő illeték-alap kedvezményt. (A két kedvezmény tehát együttesen nem igényelhető).

Új lakás fogalma

Az illetéktörvény szerint új lakásnak minősül a lakástulajdon a használatbavételi engedély kiadását követő első, illetve, ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását követően a vállalkozótól ingatlanforgalmazó vásárolja meg, akkor második megvásárlásáig. A használatbavételi engedély kiadását megelőzően történő vásárlása ugyancsak mentességben illetve kedvezményben részesülhet.

Az értékhatár igazolását a törvény nem tartja szükségesnek, mivel az illetékhivataloknak lehetőségük van a megjelölt vételártól eltérő forgalmi érték kimunkálására, elsősorban helyszíni szemle és összehasonlító értékadatok felhasználására. A többi feltétel esetében azonban a vagyonszerző kötelezettsége, hogy beszerezze és az illetékhivatalhoz benyújtsa a vállalkozó arra vonatkozó nyilatkozatát, miszerint a megjelölt tevékenységek folytatására jogosult, és a lakást a felépítést követően első ízben értékesítették. 2005. január elsejétől e kötelezettség csak akkor terheli a vagyonszerzőt, ha az első értékesítés ténye az adásvételi szerződésből nem olvasható ki egyértelműen. Abban az esetben pedig, ha csatolják az építő/építtető cégkivonatát, a használatbavételi engedélyt és a tulajdoni lapot, de a vállalkozó kifejezett nyilatkozatát nem, akkor annak beszerzésére és benyújtására hiánypótlási eljárás keretében szólítják fel a kérelmezőt.

Mind a mentesség, mind a kedvezmény kizárólag az új lakásra vonatkozik. Az illetéktörvény fogalmi rendszere kizárja ebből a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiséget, még abban az esetben is, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület) Így a lakáshoz vásárolt garázs az általános szabályok szerinti, azaz 10 százalékos illetékterhet visel.

/uzletinegyed/ado/20060703megszunhetnek.html