Bátran módosítsuk a lakásszerződést

Újépítésű lakást vásárolni mindig rizikós, de nem ördöngösség olyan szerződést kötni, amely a lehetőségeken belül jól védi a vevőt. Az [origo] összegyűjtötte, mire kell figyelni, min érdemes változtatni az aláírás előtt.

A szerződés konkrét pontjaira rátérve: ha még csak a tervezési szakaszban járunk, először is ellenőrizzük, a mellékletként csatolt építési engedély valóban akkora házra szól-e, amekkorát felhúzni készülnek. Az elkészülés után pedig ne húzzuk sokáig a birtokbavételt, nehogy valaki másnak is eladják az ingatlant.

Kérdés, mi történik, ha nem egészen akkorára sikerül a lakásunk, amekkora a tervekben szerepelt. A szerződésben többnyire megszabják, hogy plusz-mínusz 3 százalékos területbeli eltérés nem befolyásolja a vételárat, a 3 és 6 százalék közötti azonban igen. Ha szerencsénk van, ezt a két számot le tudjuk alkudni 1 és 4 százalékra. Egyúttal ügyeljünk arra, hogy a belső helyiségek mérete se változhasson érdemben (értsd: szoba vagy félszoba), ezen ugyanis akár a szocpol néven közismertté vált lakásépítési kedvezményre való jogosultságunk is múlhat.

Ha hitelt veszünk fel, ne feledjük, hogy a bank folyósítási ütemével össze kell hangolnunk a saját a fizetési ütemezésünket. Előfordulhat, hogy nem vagyunk biztosak benne, kapunk-e majd hitelt, viszont a szerződést valamilyen okból (például a kedvezményes bevezető ár miatt) hamar alá akarjuk írni. Ekkor kíséreljük meg rögzíteni, hogy amennyiben nem kapunk hitelt, és ezért vagyunk kénytelenek elállni a szerződéstől, az eladónak vissza kell fizetnie az egyébként őt megillető foglalót.

A legtöbb cég igyekszik a vevőre hárítani az ügyvédi költségeket, noha az ellenjegyző ügyvédet nem az ügyfelek választják ki. Érdemes ezért azt kérni, hogy az ügyvéd eljárási díját ötven-ötven százalékban állja a két fél, bár ebbe nem mindig mennek bele a tárgyalópartnerek.

Hasonló kérdés, hogy a vevő nemfizetése esetén mi történik az addig átutalt, foglalón felüli összeggel. Ne lepődjünk meg, ha az eladó ragaszkodik hozzá, hogy csak akkor kell visszaadnia ezt a pénzt, ha sikerült valaki másnak eladnia a lakást, jóllehet ez kimeríti a tisztességtelen szerződés fogalmát. Ésszerű kompromisszum lehet valamilyen időintervallum (mondjuk 30 vagy 60 nap) meghatározása. Ha csupán késünk a fizetéssel, a felszólító levél a törvény szerint a 2. kézbesítési próbálkozást követő 5. napon minősül kézbesítettnek - ám, néha ennél szigorúbban rendelkező szerződést készítenek.

A szerződések végén gyakorta kikötik, hogy a felek bármely jogvita esetén a kamarai választott bíróság kizárólagos illetékességét ismerik el. E testület ugyan példás gyorsasággal jár el, de nem árt tudni, hogy nagyon drága, amellett kevésbé köti a bírósági gyakorlat. Inkább hajlamos figyelembe venni a gazdasági racionalitást, ami nem biztos, hogy a vevőnek kedvez.

Galambos Péter