Felhúzta magát a parlamentben Orbán - parlamenti ülés percről percre
2011. december 12. 12:29
A nemzeti vagyonról és Magyarország címeréről is vitázni fognak a képviselők a parlament hétfőn kezdődő háromnapos ülésén. Napirendre kerül többek között a szabálysértésekről szóló törvény, a KDNP családvédelmi javaslata és szó lesz a képviselők fizetéséről is. A napirendre kerülő témákról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.
A képviselők a héten döntenek az új Munka törvénykönyvének végleges formájáról. Hétfőn négy szakszervezet - a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete - levélben arra kérte Orbán Viktor, hogy folytatódjanak az új Munka törvénykönyve "egészére" vonatkozó tárgyalások, abba vonják be a hat konföderációt, továbbá a tárgyalások lezárásáig függesszék fel a jogszabálytervezet országgyűlési tárgyalását.
Már a hétfői ülésen megválaszthatják a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét is.
Hétfőn Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdheti a munkát a parlament, a miniszterelnök várhatóan a pénteki EU-csúcson megismert válságkezelő terveket ismerteti. Orbán a hétvégén arról is beszélt, hogy újra kell tervezni a költségvetést, ha nem is hozza szóba ezt a témát, az ellenzéki pártok várhatóan rákérdeznek majd.
A napirend előtti felszólalások után szokás szerint az interpellációk és azonnali kérdések következnek majd. Az előre benyújtott témák szerint az ellenzéki képviselők a megyei elnökök azori-szigeteki útjáról, az IMF-tárgyalásokról, a kettős állampolgárságról és a jövőre bevezetésre kerülő étkezési utalványokról is kérdezik majd a kormányt.
Orbán pénteken azt mondta, "túl kell élnünk 2012-t", és arról is csak feltételes módban beszélt, hogy 2013-ban beindulhat a növekedés. Alig egy évvel ezelőtt még azt ígérte, hogy az ország idei megújulása után 2012 már az elrugaszkodás éve lesz. Az [origo] Orbán leghatásosabb hasonlatain keresztül végignézte, hogyan fordult meg a világ alig egy év alatt a kormánnyal, és hogyan jutottunk el a nagy ugrástól addig, hogy esőkabátra lesz szükség. Olvassa el az erről szóló cikkünket itt!
Az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszterként a kormány tagja marad a múlt héten lemondott Fellegi Tamás. Részleteket Fellegiről itt.
A 2012-es költségvetés főszámait nem szabad módosítani - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn újságírók előtt. "Van egy világos gazdaságfelerősítő, -megerősítő stratégiánk, ahhoz bizonyos államadóssági számok, költségvetési hiányszámok tartoznak. Tehát azokon nem akarunk változtatni, azokat tartani kell, dacára annak, hogy kisebb lesz a növekedés, és gyengébb lesz a forint, mint ahogy ez még az október eleji időkben látszott" - közölte a miniszterelnök.
Orbán szerint a költségvetés esetleges módosításáról szerdai ülésén tárgyal a kabinet, utána pedig a kormánypárti képviselőcsoport is.
Az MSZP szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások következményeként a kormánynak a Széll Kálmán-tervet és a konvergenciaprogramot is módosítania kell majd, ami újabb, a nyugdíjasokat sújtó megszorításokat vetít előre. Az MSZP azt szeretné megtudni a kormánytól, hogy tervezik-e a nyugdíjak megadóztatását, a 65 éven felüliek utazási kedvezményének megszüntetését, illetve az özvegyi nyugdíj eltörlését - mondta Korózs Lajos, a párt elnökségi tagja hétfőn sajtótájékoztatón.
Évi 40-45 milliárd forintot remél a főváros az iparűzési adó emeléséből - mondta Tarlós István arra a módosító javaslatra utalva, amit fideszes képviselők nyújtottak be pénteken a parlamentnek. A javaslat szerint jövőre a jelenlegi 2 százalék helyett akár 2,5 százalék is lehetne Budapesten az iparűzési adó, a többletet csak a közösségi közlekedésre költhetné a főváros. A javaslatról bővebben itt olvashat.
Megerősítő népszavazást kezdeményez az MSZP az új munka törvénykönyvéről, amelyről várhatóan kedden szavaz a parlament. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető hétfőn sajtótájékoztatón elmondta: mivel a megerősítő népszavazás kiírásához az országgyűlési képviselők egyharmadának aláírása szükséges, arra kérik a Fidesz-frakció tagjait, ha csakugyan biztosak benne, hogy a kormány javaslata a munkavállalók érdekét szolgálja, tegyék lehetővé a referendum kiírását, azt, hogy az emberek véleményt mondjanak róla.
Az MSZP emellett felkéri Schmitt Pál államfőt, hogy ne írja alá a törvényt, hanem emeljen vétót ellene.
Mesterházy Attila szerint a szocialisták a parlamenti szavazáson nem támogatják majd Darák Péter és Handó Tünde megválasztását a Kúria, illetve az Országos Bírósági Hivatal élére. Az új vezetőket kétharmados többséggel választják meg, így várhatóan az ellenzéki szavazatok nélkül is meg tudják választani a vezetőket a kormánypártok.
Információink szerint a frakcióülésen nem volt részletesen szó sem a Fellegi Tamás távozásáról, sem az EU-csúcson történtekről. Az ülésen főleg Lázár János beszélt az önkormányzati és a közoktatási törvényhez benyújtott módosító javaslatokról, majd Orbán néhány ügyben ismertette a kormány álláspontját.
Kövér László házelnök tíz perccel egy óra után nyitotta meg az ülést, és felkonferálta Orbán Viktort, aki az Euróválságról címmel beszél napirend előtt.
Orbán azért kért szót, hogy tájékoztassa az országgyűlést az EU-csúcsról. Szerinte "minden korábbinál nagyobb" figyelem kísért. Orbán Viktor megkérte a képviselőket, hogy vegyék kezükbe azt a két dokumentumot, amit az ülés előtt megkaptak. A felszólítást derültség kísérte a teremben.
A miniszterelnök szerint az egyik dokumentum címe Következtetések, a másik pedig a bővítésről szól. Orbán nagy szünetekkel, nem túl összeszedetten beszél, azt mondta, először Montenegró és Szerbia sorsáról akar beszélni.
Orbán szerint az lett volna Magyarország érdeke, hogy amikor Horvátországot felveszik az Unióba, Szerbiának is ígérjenek gyors csatlakozást, ez azonban egyelőre elmaradt, mert az EU további vizsgálatokat tart szükségesnek.
Az európai állam- és kormányfők nyilatkozata a másik dokumentum, amit megkaptak a képviselők, ezt magyar nyelven itt lehet elolvasni. Orbán röviden összefoglalja, hogy ez arról szól, hogy Európa bajba került, az államfők szerint növekedtek a piaci feszültségek, ezért nagyobb erőfeszítésre lesz szükség.
Orbán szerint Magyarország azért nem csatlakozott az Euró Plusz Paktumhoz, mert az ország érdeke az, hogy megőrizze függetlenségét az adópolitikában.
Orbán megfontolásra ajánlotta a parlamentnek a britek álláspontját. Orbán szerint az új, most készülő szerződés vízválasztó lesz az Európai Unió történetében. Orbán szerint létezik olyan megoldás, ami a szerződés felbontása nélkül lehetőséget ad arra, hogy a 17 állam külön költségvetési paktumot kössön.
Orbán szerint ez a paktum érinti a szuverenitást, mert a csatlakozó országok a nemzeti parlamentek jogkörét néhány költségvetési kérdésben át fogják adni a költségvetési uniónak. Orbán szerint a költségvetési után a teljes gazdasági unió kialakítása fog követezni, és "egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy politikai uniót alakítanak ki" - mondta. Szerinte éppen ezért nagyon meg kell fontolni, hogy Magyarország milyen álláspontot alakít ki.
"Volt törekvés, sőt, nyomás is" Orbán szerint az ülésen arra, hogy ott azonnal mondják meg az országok, mit szeretnének, de ő ezt nem tehette meg a parlament megkérdezése nélkül - mondta, mire nagy tapsot kaptt a képviselőktől. "Ennyit a tárgyalásokról" - mondta.
Mi történik valójában körülöttünk, mik a céljaink és mit teszünk azért, hogy elérjük ezeket? - Orbán szerint ezt a három kérdést tisztázni kell a mostani zavaros helyzetben. Az első "hüvelykujjszabály" szerinte az, hogy nekünk a saját fejünkre kell hallgatnunk. Orbán szerint nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy mások szempontjai szerint döntsünk.
Orbán szerint két küzdelmet folytat Magyarország: az egyik az, hogy leküzdjük a saját korábbi hibáinkat, a másik küzdelem viszont az eurózóna válsága. "Ez nem Magyarország válsága, ez az ő válságuk, nem tőlünk ered, nem mi okoztuk, nem is mi tudjuk megoldani" - mondta, de hozzátette, hogy ettől függetlenül sújtja az országot is.
Nagy szélviharban kell küzdenünk, de ez nem szabad, hogy megváltoztassa a céljainkat - mondta Orbán, aki szerint az a cél, hogy a válság után Magyarország legyen Európa legversenyképesebb országa. Ez cél és vállalalás - mondta Orbán, aki szerint az országnak megvannak az adottságai, ezért biztos benne, hogy meg lehet ezt tenni.
Az az igazság, hogy ennek vannak akadályai is - mondta Orbán az ellenzéki képviselők derültsége közepette. A miniszterelnök szerint ezek az akadályok a múlt hibái. Szerinte ha a magyar gazdaság a 2002-es szinten lenne, nem lenne gond. "Másfél év alatt új alapokat építettünk, olyan alapokat, amelyeken a magyar gazdaság újra megerősödhet" - mondta.
Az ország megerősítését célzó egyik elv a "felerősítés" politikája - mondta Orbán, aki szerint meg kell erősíteni a középosztályt, mert enélkül nincs erős gazdaságpolitika. A harmadik elv az "átszervezés" - az állami intézmények átszervezése. Orbán szerint ezeknek az eredményei már most látszanak: három százalék alatt van a hiány, kevesebb a munkanélküli.
"Ma még annak kell örülnünk, hogy állunk a saját lábunkon" - mondta Orbán, aki szerint a javulás majd csak ezután következhet. "Hullámverésben a remegő kezű kormányos nem jó jel" - mondta Orbán, aki szerint nincs okunk kapkodásra, kalandokra pedig nincs szükségünk.
Orbán szerint hiába mondták korábban, hogy javulni fog az idő, a válság elhúzódik. "Orkán erejű szél fúj, csapkodnak a villámok", ezért viharkabátra van szükség - mondta.
Orbán szerint a helyzet úgy áll, hogy jövőre viharos év lesz. "Okos döntés volt, hogy jövőre országvédelmi költségvetést készítettünk" - mondta, de ennek ellenére a válság miatt át kell számolni a költségvetést.
Orbán szerint a válság miatt szükséglesz a "védőhálóra", az IMF-fel kötendő új megállapodásra is. Ezen kívül új növekedési akciótervet is készítenek, amit Matolcsy György vezetésével készítenek el.
A frakciók közül elsőként Schiffer András reagál a miniszterelnök beszédére. Szerinte új megállapodásra van szükség az Európai Unióban, mert ezzel a tervvel meg lehetne állítani a spekulatív kapitalizmust, míg David Cameron pont annak az érdekeit védi.
Schiffer szerint Orbán elveszi az emberektől a versenyképesség lehetőségét. Ehhez szerinte kiszámítható jogrendre lenne szükség, de ebben rosszul állunk. Az LMP frakcióvezetője szerint a költségvetés eleve tarthatatlan volt. A jelenlegi helyzetben szerinte nemzeti válságtanácsra lenne szükség.
Schiffer szerint a kormány gazdaságpolitikája megbukott, ezért szükség lenne arra, hogy ne csak Fellegi, hanem Matolcsy is legyen tárca nélkül.
Vona Gábor szerint ha az ország aláírja a megállapodásokat, az brutális megszorításokat fog jelenteni, és elvesztjük a szuverenitásunkat is. Szerinte ha lehet kritizálni Orbánt, akkor nem azért kell, hogy miért nem mondott igent, hanem hogy miért nem volt sokkal következetesebb az elutasításban. "Ugyanúgy sikerült ez a hétvége, mint az elmúlt másfél év: sok hűhó semmiért" - mondta.
"Az Európai Egyesül Államok útja nem Magyarország útja" - mondta Vona, aki azt szeretné, ha a kormány népszavazást tartana arról, hogy csatlakozzunk-e a költségvetési unióhoz. "Nem viharkabátot kell felvennünk, miniszterelnök úr, kényszerzubbonyt akarnak ránk adni" - mondta Vona.
Mesterházy Attila MSZP frakcióvezető szeretné, ha a kormány az év végéig írásban beterjesztené álláspontját a parlamentnek, hogy tudjanak arról vitatkozni. Azt szeretné, ha Orbán nem csak a saját frakciójának, hanem az egész parlamentnek a véleményére kíváncsi lenne.
Mesterházy Attila szerint Orbán nem azért mondott először nemet az EU-csúcson, mert az ország szuverenitását féltette, hanem azért, mert attól tartott, hogy ha igent mond, akkor fel kell adnia a nem ortodox, különutas politikáját, és ezzel a saját pozícióját is.
"Frankcióvezető úr felszólalásában elkövetett egy hibát. Nemcsak az ország szuverenitását kell tiszteletben tartanunk, hanem a képviselőknek azt a jogát is, hogy olyan nevet használjanak, amilyet akarnak" - mondta Kövér László Mesterházy felszólalása után. Mesterházy a beszéde közben eredeti nevén, "Zázrivecz"-nek szólította Vona Gábort, a Jobbik frakcióvezetőjét.
A KDNP frakcióvezetője szerint szükségtelen népszavazást tartani, mert a nép már választott, és egy döntésképes politikai erőt bízott meg, amúgy is elkésett lenne a döntés. Harrach nem érti azt sem, miért akarnak az ellenzéki képviselők nemzeti válságtanácsot, mert szerinte a parlamentnél nem kell jobb nemzeti válságtanács.
Lázár János frakcióvezető bejelentette, hogy a Fidesz frakciója támogatja a miniszterelnököt, viszont kiosztja Mesterházy Attilát, akinek szerint az MSZP nyolcéves kormányzása után sokkal nagyobb szerénységgel kellene felszólalást tartania. Lázár szerint a kormány gazdaságpolitikája nélkül már rég Görögország sorsára jutottunk volna.
"Jó lesz, hogy ha jól felfogott érdekből" racionálisan, az érzelmeket félretéve nézi majd meg a parlament, hogy mihez ad támogatást - mondta Lázár, aki beszédében szinte minden mondtaban odaszól valamit Mesterházy Attilának.
Kövér László viszontválaszra megadta a szót Orbán Viktornak. Orbán annak ellenére, hogy a kormánypártoknak kétharmados többségük van, és "miniszterelnök nem állt még ilyen széles társadalmi felhatalmazással", az ellenzéknek jobban meg kellene fontolnia, hogy hogy beszél a parlamentben. "Hátbatámadásnak érzem, amit néhány képviselőtársam elmondott" - mondta Orbán, aki hozzátette, hogy szerencsére vannak a háta mögött kétharmadnyian is. Orbán szerint nem volt felhatalmazása, hogy bármihez csatlakozzon, és komolyan akarta venni, hogy kikéri a parlament véleményét.
"Ilyen ügyekben nem lehet szórakozni" - mondta Orbán még mindig arra utalva, hogy szerinte hátbatámadják az ellenzékiek, amikor kritizálják. "Micsoda vircsaft ez uraim?" - kérdezte. "Mihez akarnak csatlakozni? Láttak már szöveget? Milyen kalandba akarják belerántani az országot?" - kérdezi Orbán indulatosan, majd a Jobbiktól is megkérdezte, ők tudják-e, hogy mit utasítanak el. Orbán hosszan és indulatosan magyarázta a képviselőknek, hogy úgy gondolja: a felelős döntéshez előbb meg kell ismerni azt, hogy mit ajánl az Unió.
Akárhányszor provokálnak, csak azt tudom mondani, hogy Magyarország államadósságát vissza kell fizetnünk - mondta Orbán a Jobbiknak. Szerinte ha a kormány azt tenné, amit a Jobbik kér, akkor a nyugdíjasok a következő hónapban nem kapnának nyugdíjat, az ország pedig nem Görögország, hanem Argentína sorsára jutna.
"Bár nekem hiányzik egy éjszakám, a hozzászólásokat hallgatva más se sokat aludt" - mondta Orbán, aki szerint tartózkodni kell az apokaliptikus vízióktól: az Unió nem esett szét, nem bukott meg, és ilyet vizionálni is hiba. "Ne becsüljék alá Európa erejét" - mondta a Jobbiknak.
"Ami a gazdasági miniszter személyét illeti, minden tanácsot szívesen fogadok" - mondta Orbán. "Ne reménykedjenek" - mondta az ellenzéknek, a kormány négy évre kapott mandátumot, majd utána eldönthetik, hogy merre menjen tovább az ország. "Addig ne pocsékolják az erejüket személyi kérdésekre" - mondta.
Felszólalása után Orbán Viktor azonnal el is hagyta az üléstermet. Ezt kis zúgolódás, hangoskodás kísérte, ezért a következő napirend előtti felszólalónak várnia kellett, mire szóhoz juthatott.
Az MSZP-s Mandúr László szerint az, hogy Lomnici Zoltán kitakarták a köztévé híradójában, mint "cseppben a tenger" mutatja a közmédia állapotát. Szerinte az elmúlt hónapokban közel ezer jól képzett szakembertől váltak meg, helyüket pedig "hír- és történelemhamisítók" vették át. A képviselő a közmédia dolgozóinak tulajdonított kijelentéseket olvas fel, ezek arról szólnak, hogy a szerkesztőknek felsőbb utasításra kell dolgozniuk a tévében, megszabják, kiről mit mondhatnak.
A fideszes Mengi Roland egy késelés kapcsán az iskolai erőszakról beszél, és arról kérdezi a kormányt, milyen garanciák lesznek az új köznevelési törvényben arra, hogy az ilyen eseteket megakadályozzák. Mengi Roland a Borsod megyei közgyűlés elnöke, ő volt az egyik megyei vezető, aki az Azori-szigetekre utazott.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerint a köznevelési törvény előírja majd, hogy a gyerekek nevelése nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők felelőssége is, az ilyen esetek megelőzése pedig "egymás szeretete nélkül nem megy". Szerinte a tiszaújvárosi késelésre mindenki "egészségesen" reagált, mert mindenki elítélte, ami azt mutatja, hogy a közvéleménynek egészséges az értékítélete.
A jobbikos Volner János szerint a kormány hiába mondja, hogy meg akarja erősíteni a középosztályt, csak a gazdagoknak kedvez. A képviselő a KSH legfrissebb statisztikáira hivatkozva azt mondja, hogy Magyarországon a háromgyerekes családok kevesebb, mint 50 ezer forintból élnek. "Szeretném, ha próbálnák megérteni, hogy milyen havi kevesebb mint ötvezener forintból élni, milyen ételt lehet abból adni a gyerekeknek" - mondta. Volner szerint a kormány "megszorító" gazdaságpolitikája a társadalom elszegényedéséhez fog vezetni.
Soltész Miklós államtitkár szerint Volner 2010-es adatokat idézett, és arra kérte, hogy nézze meg a 2011-es adatokat is. Most is adatokat idéz, ezek szerint a keresetek reálértéke pont a két- és sokgyerekes családoknál következett be. A három- és többszerekeseknél nettó 22 százalékkal nőtt az átlagkereset - mondta.
Napirend előtti felszólalásra jelentkezett az LMP-s Szabó Tímea is, amint megkapta a szót, párttársai nagy pauszpapírokat tartottak az arcuk elé. "Ezzel is szeretnénk segíteni az MTV munkatársainak, és kitakarjuk magunkat" - kommentálta az akciót Szabó, aki az emberi jogok napja alkalmából jelentkezett felszólalásra.
Szabó Tímea szerint a kormánypártok "farigcsálják az emberi jogokat" nap mint nap, és több intézkedést - például a közmunkára "kényszerítést", az új Munka törvénykönyvét.
A kormány nevében Balog Zoltán államtitkár válaszol Szabónak, és azt mondta, ő is elítéli azt, ami a Magyar Televízióban történt, ki kell vizsgálni az ügyet, a médiatörvény pedig elegednő lehetőséget ad erre.
Balog szerint aki a közmunkát kényszerítésként értelmezi, az félreérti a munka fogalmát. Balog szerint még a TASZ egyik képviselője, Dénes Balázs is azt mondta a napokban egy megbeszélésen, hogy több területen még javultak is az emberi jogok a Fidesz kormányzása alatt.
A KDNP-s Firtl Mátyás napirend előtt hosszan méltatta Sopront annak alkalmából, hogy a napokban van az évfordulója annak, hogy "a leghűségesebb város" úgy döntött, Magyarországhoz akar tartozni. A kormány részéről senki nem akart reagálni.
Novák Előd jobbikos képviselő becsületsértési ügyének a lezárásáról számol be az országgyűlésnek. "Nem nevezhetem ávósnak az ávóst" - mondta Novák, aki egy rendőrt nevezett így. Novákot a bíróság figyelmeztette.
Az ülést vezető Latorczai János bejelentette, hogy a képviselőtestületek egyetértettek abban, hogy ne döntsön ma a parlament a képviselői fizetésekről szóló javaslatról, ezért ez a téma ma nem fog napirendre kerülni.
Leszerelték és fényesítik a csillárokat a parlamentben
Hosszan vitázott a napirendről a parlament, többek között arról, milyen időkeretben tárgyalják az egyes javaslatokat. A nemzeti vagyonról szóló javaslatot a kormány kötött időkeretben szeretné tárgyalni, míg Schiffer András LMP-frakcióvezető szerint az ilyen nagy horderejű kérdésekről hosszabban szeretne vitázni.
A parlament megszavazta, hogy a nemzeti vagyonról szóló javaslatról hat órás időkeretben tárgyal majd a parlament. Az LMP után az MSZP is jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartják az időkeretet és a javaslatot is.
Nyakó István a titokzatos Mi lesz velük? címmel jelentkezett interpellációra. Kiderült, az egyházi státuszukat elvesztő, karitatív munkát végző egyházak sorsa aggasztja, és "kegyelmet és könyörületet" kér a parlamenti többségtől ezeknek a közösségeknek. Azt kérdezi az illetékes minisztertől, mi lesz a sorsuk, mi lesz a földjeikkel, miután az év végén elvesztik a státuszukat.
Rétvári Bence szerint jogfolytonosságot biztosítanak ezeknek a közösségeknek, megtarthatják a földjeiket és az intézményeiket is.
Rétvári Bence szerint az állam már tucatnyi közösséggel megállapodást kötött, és a mai napon a bizottság egy módosító javaslattal rendezte a Krisna Tudatú Hívők helyzetét is. A krisnások somogy megyei birtokuk elvesztésétől féltek, és azt tervezték, hogy a parlament elé mennek tüntetni a szent teheneikkel együtt.
A jobbikos Schneider Tamás szerint a nemzeti roma stratégiának semmi eredménye nincs. Azt mondja, azért, mert szerinte akik írták, azok csak "fehér homokos tengerpartról", kezükben koktélokkal hallanak a problémáról. Szerinte az Azori-szigeteki tanácskozás résztvevőit inkább Magyarországra kellett volna elhívni, hogy itt a cigánytelepeken tudjanak beszélni a problémáról.
Balog Zoltán államtitkár szerint a kormánynak nincs köze az úthoz, Schneider pedig úgy beszél a felzárkózatási stratégiáról, hogy nem ismeri azt.
A fideszes Molnár Attilát megdöbbentette, hogy Szlovákia elvette a szlovák állampolgárságot attól a férfitől, aki felvette a magyar állampolgárságot, különösen azért, mert ő is ott volt, amikor a férfi felvette. Molnár azt szeretné tudni, mit tesz Magyarország az ügyben.
Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Szlovákia diszriminálja Magyarországot. Németh Zsolt szerint a kormány a múlt héten az EBESZ-t és az Európai Bizottságot is tájékoztatta az ügyről.
Az LMP-s Szilágyi László elmondta, hogy a honlapján van egy számláló, ami szerint már csak 19 nap van hátra a Magyar Köztársaságból. "Ez önmagában is nagyon szomorú" - mondta, de egyben azt is jelent az új év, hogy aktiválódni fognak a rezidensek, orvosok letétbe helyzett felmondólevelei. Szerinte felháboító, hogy Szócska Miklós államtitkár még mindig türelmet kér az ágazattól. Szerinte az orvosok, rezidensek nem kérnek túl sok pénzt, ezrét rendezni kellene a helyzetüket.
Halász János államtitkár szerint az LMP-s képviselő pont olyan szélsőséges álláspontot képvisel, mint annak idején "Gyurcsányék", akik arra bíztatták a fiatalokat, hogy hagyják el az országot. Az államtitkár azt is számon kérte a képviselőtől, miért használta fel Szabó Lőrinc Az Egy álmai című versét a felszólalásához.
Halász szerint a kormány tisztában van az egészségügyi dolgozók helyzetével. Szerinte az idei évben már visszafordult az elvándorlás, több mint hatszáz rezidens kapott ösztöndíjat. A kormány elkötelezett az egészségügyi dolgozók bérének rendezésére, ezért a csipszadóból befolyó összeget is erre a célra fogják fordítani - jövőre szerinte 15 milliárd jut erre a célra.
"Nem értettem az irodalomelméleti eszmefuttatását, mert amíg liberálisozott, zöldnáciztak mögöttem, csak a jegyzőkönyv kedvéért mondom" - mondta az LMP-s képviselő az államtitkárnak a mögötte ülő fideszes képviselőkre mutatva. Szilágyi szerint a kormány nem fogja tudni a csipszadót az egészségügyi dolgozók bérére fordítani. Nem fogadta el az államtitkár szerinte "minősíthetetlen" válaszát, a parlament többsége viszont igen.
Fellegi Tamás helyett Fónagy János államtitkár válaszol az MSZP-s Szekeres Imrének arra, hogy milyen típusú megállapodást akar kötni a kormány az IMF-fel. Fónagy hosszan sorolta, milyen gazdasági okok vezettek ahhoz, hogy a kormány megkereste az IMF-et, de arra nem válaszolt, hogy a kormány milyen típusú megállapost szeretne kötni.
Az MSZP-s Simon Gábor hosszan sorolja, mi mindennek ment fel az ára az elmúlt hónapokban. Bár az interpelleciójának az a címre, hogy "Mire elég a nyugdíj?" hozzászólása végén mégis azt kérdezte az illetékes minisztertől, mit szól ahhoz, hogy több fideszes polgármester városában nőttek a közüzemi díjak.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszul szocialista városvezetők városában történt díjemelésekre hozott példát, majd azt mondta, hogy a kormány mindent megtesz a nyugdíjak értékállóságáért.
A jobbikos Lenhardt Balázs azt szeretné tudni, hogy ki "zsírosodik" az új étkezési utalványokon. Szerinte olyanok kaptak megbízást az utalványra, akik nem tudják teljesíteni a megbízást, így több tízmilliárd forinttól esik el az állam, mert januárra nem lesznek kész az új utalványok, a régieket viszonyt már nem lehet használni.
Rétvári Bence szerint az új utalványok haszna mind itthon marad, és azt a gyerekétkeztetésre fogják fordítani. "Senkitől nem veszünk el azért, hogy valakinek adhassunk" - mondta Rétvári, aki szerint ez "sikermegoldás".
Az új étkezési utalványok tervét mutatja Rétvári Bence
Z. Kárpát Dániel szerint a kormány nemzetközi szervezetekkel kötött paktumok között vergődik, ahelyett, hogy a beindítanák a hazai termelést. Cséfalvagy Zoltán államtitkár szerint a kormány nem kötött, nem is tud paktumot kötni a hitelminősítőkkel, mint ahogy azt Z. Kárpát állította.
Karácsonyi üdvözlőlapokat csomagol a parlamenti ülés alatt Kovács Ferenc András KDNP-s képviselő
Kaufer Virág LMP-s képviselő szerint a kormány jövőre körülbelül 25 ezer embertől fogja elvonni a munkapótló támogatást, amivel szerinte körülbelül 7 milliárd forintot spórol az állam. Szerinte ha ezeknek az embereknek csak a 15 százaléka kényszerül majd fát vagy élelmiszter lopni, akkor a börtönre kell költeni majd ezt a pénzt. Arra kéri a kormányt, hogy ne vegy el ezt az utolsó "szalmaszálat" a szegényektől.
Soltész Miklós államtitkárnak az a célja, hogy átalakítsák a segélyezési rendszert, és ne legyenek olyanok, akik a segélyekre rendezkednek be.
Hiller István MSZP-s képviselő szerint késik a felsőoktatási felvételi tájékoztató, mert "nem tudják kiszámolni, hogy mi mennyibe kerül". Azt kérdezi Hoffmann Rózsától, hogy ő tudja-e, hogy mikor jelenik meg, és mi szerepel benne.
Hoffmann Rózsa szerint a törvény december 15-ig ad határidőt a megjelenésre, jelenleg nyomdában van, és meg fog jelenni időben. Azt, hogy az egyes intézményekben mennyi az önköltség, azt majd csak a pótkötet fogja tartalmazni.
Magyarország rémálma, avagy szűkül az előadói szólásszabadság? - ezzel a címmel intéz kérdést Dorosz Dávid LMP-s képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez. Dorosz Dopeman miatt kérdezi Polt Pétert, szerinte különös, hogy azok után indult ellene eljárás, hogy korábban többször kritizálta a kormányt.
Polt Péter szerint több feljelentés is érkezett Dopeman száma miatt, ezért az ügyészség megvizsgálta a számot, és úgy találták, hogy fennáll a bűncselekmény gyanúja, de egyelőre még senkit nem gyanúsítottak meg.
"Úgy ugrott el a kérdések elől, hogy az Puff Daddy bármelyik háttértáncosának a becsületére vált volna" - mondta Dorosz Polt Péternek. Szerinte is vannak korlátai a szólásszabadságnak, de hiába nem tetszik neki az Egészséges Fejbőr nevű együttes egyik száma sem, nem jelenti fel őket.
Polt arra kérte, hogy várja meg, mi lesz az eljárás eredménye.
A jobbikos Zagyva György Gyula szerint december 1-én Csíkszeredán megjelent egy kétszáz fős román soviniszta banda, akik órákon keresztül többek között azt kiabálták, hogy "magyarok kifele". Szerinte a magyar külügy "puha fellépésével" bátorítja ezeket a szervezeteket, és azt kérdezi a külügyminiszteri államtitkártól, hogy miért nem tett semmit a magyar konzul ebben az ügyben.
Németh Zsolt államtitkár szerint ha súlyos magyarellenes diszkrimináció történt, akkor a magyar külügy fel fog lépni, mint ahogy eddig is felléptek hasonló esetekben.
A parlament áttért a kérdések tárgyalására, ezeket már nem közvetítjük. A kérdések után döntéshozatal következik: tárgyalni fog a parlament az ország zászlajának és címerének használatáról, a mobil fizetési rendszerről és a családok védelméről is, az eredményekről későbbi cikkeinkben számolunk majd meg.