Vállon veregette Orbán Lázárt az év utolsó parlamenti ülésén
2011. december 30. 10:05
Az egyházügyi törvényhez benyújtott módosító javaslatokról döntenek először a képviselők az Országgyűlés honlapján lévő napirend szerint. A zárószavazás délután lehet. Az új egyházügyi törvényt a múlt héten nyújtotta be Lázár János fideszes frakcióvezető, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a nyáron elfogadott jogszabályt. A javaslat 14 egyházat ismerne el. Itt olvashat részleteket.
A jövő év első napján hatályba lépő új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések elfogadásával például lehetővé válhat a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonása. Emellett azt is tartalmazza a jogszabály, hogy a költségvetési lyukakat különadókkal is be lehet majd foltozni, az önkormányzati választások ötévente lesznek, a kommunizmus nevében elkövetett bűnöket pedig újra megvizsgálják. Részleteket itt olvashat.
Később a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló indítványhoz benyújtott módosító javaslatokról szavaznak a képviselők. Döntés születhet a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) létrehozásáról is. Itt olvashatja el részletesen, miről szavaznak még a képviselők.
Jakab István, a parlament alelnöke megnyitotta az ülést, amely a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.
A kormánypártok felmondták a parlamenti működést a tervezett házszabálymódosítással, és bevezetik a rendeleti kormányzást - jelentette ki Schiffer András, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője. Szerinte az új házszabállyal a kormánytöbbség bármit egy nap alatt átverhet a parlamenten, és "szentesíti a jelenlegi gyakorlatot, hogy zárószavazás előtti módosítókkal átírhatnak bármilyen javaslatot". A frakcióvezető szerint alkotmányellenes ez a házszabály-módosítás.
A nap pozitív meglepetése, hogy itt találjuk az LMP-t a Parlament falain belül, de lehet, hogy csak azért vonulnak be, hogy kivonulhassanak - kezdte válaszát Rétvári Bence, a Közigazgatási Minisztérium államtitkára. Schiffer kifogásairól azt mondta: "Amit demokratikus deficitnek nevez, nem deficit, nyugati országokban előfordul, hogy az ellenzék egyáltalán nem szólalhat meg olyan kérdésekben, amiről itt az időkeretet kevesli az ellenzék." Rétvári ezután olasz, spanyol görög és észt példákat sorolt. "Önöknek sokkal több joguk van a parlamenti vitára, mint sok más európai uniós országban az ellenzéknek, úgyhogy a nagykövetségek előtt tüntessenek, ne a Parlament előtt" - mondta Rétvári.
Hiteltelenné vált a kormány gazdaságpolitikája - jelentette ki Józsa István, az MSZP frakcóvezetőhelyettese, aki ezután kritizálta, hogy a kormány megemelte az áfát, a jövedéki adót, az eva-kulcsot, ugyanakkor eltörli az adójóváírást. "Csökkenő bérek, emelkedő árak, ez a Fidesz kormányzásának mérlege. Csődtömeg, amit a gazdaságban elindítottak" - mondta a szocialista politikus, aki szerint Magyarország a világ nyolcadik legkockázatosabb országa a hitelezőknek. Józsa megemlítette, hogy csütörtökön nem sikerült feleannyi állampapírt sem eladni, mint tervezte a kormány.
Először a 2011-es év intézkedéseit tekinti át Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki szerint a bankadóval és váslágadóval időt nyert az ország, hogy kidolgozza a reformokat. Az államtitkár ezután a foglalkoztatás és az egészségügy területén történt változásokat sorolja. "Nem mondom, hogy ne lenne nagyon sok kihívás a következő évben" - mondta Cséfalvay, aki szerint 2012-ben meg kell állapodni a Nemzetközi Valutaalappal és az unióval, gyorsítani kell a növekedést és végig kell vinni a Széll Kálmán-tervet.
Ez az év a spekuláció éve volt - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Szerinte a kormány csak szóban folytatott gazdasági szabadságharcot, de "külföldön ezt sem tűrték, ezért volt az IMF-koki, az ország két leminősítése, a Barroso-levél és a Hillary Clinton-levél". Vona hozzátette, hogy "miközben Clinton a Klubrádióért aggódik, mi azért a százezer civilért, akit Irakban meggyilkoltak". Szerinte "az amerikai-izraeli lobbi nem tűri a verbális szabadságharcot", amit a kormány folytatott. Szerinte kormányzati, illetve ellenzéki spekuláció is történt, amikor az MSZP úgy támadja a kormányt, hogy nincs programja ehelyett.
Ha már minősítené szeretné 2011-et, akkor inkább a piaci türelmetlenség vagy az euróválság éve volt - válaszolta Cséfalvay Zoltán, aki szerint nagy a bizonytalanság, a piacok idegesek, és senki nem tudhatja, hogy oldódik meg az eurózóna válsága, hogy "mi vár Európára". Az államtitkár szerint még az is bizonytalan, hogy "lesz-e egyáltalán euró jövő ilyenkor, és olyan értelemben, ahogy most beszélünk róla". Hozzátette, hogy a magyar költségvetés ebben a helyzetben is biztosítja, hogy sikeres legyen az ország.
A kormány és a parlamenti többség három nagy kihívással nézett szembe idén - kezdte felszólalását Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. Szerinte a törvényekkel meg kellett változtatni idén Magyarországot, például saját lábra kellett állítani a nyugdíjrendszert, értékteremető oktatást kellett létrehozni és az álegyházak működését is meg kellett akadályozni. Harrach megjegyezte, hogy "kimagasló élmény volt, amikor hajnali ötig kellett az ellenzéki obstrukcót hallgatni". A frakcióvezető szerint a kormánynak szembe kellett nézni az európai válsággal, és "mondjuk ki, hogy nagy teljesítmény volt, hogy elkerültük a csődöt". Harrach szerint a harmadik nagy kihívás a "parlamenti ellenzék viselkedésének kezelése" volt. "Amikor az ellenzéki pártok provokatív cselekményeket szerveznek, alkalmas Magyarország lejáratására" - mondta Harrach. A kormány és a parlamenti többség ugyanakkor mindhárom kihívásnak megfelelt Harrach szerint.
Néhány idei kormányzati intézkedést emel ki Rétvári Bence államtitkár: megemlíti például a nyugdíjrendszer átalakítását, az új Munka törvénykönyvét, a minimálbér emelését (93 ezer forint lesz jövőre), illetve a szociális konzultációt. Rétvári megdicséri a kormányt, hogy megállapodott "konfliktusos kérdésekről" a munkavállalókkal és a munkadódkkal, illetve a Bankszövetséggel. "Ha visszagondolnak majd tíz vagy húsz év múlva 2011-re, akkor az új alaptörvény évének tartják majd" - mondta Rétvári, aki boldog új évet kívánt felszólalása végén.
Egészségben gazdag boldog új évet kíván Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője kormánypárti képviselőtársainak, akiknek azt üzente, hogy 2012 az ideinél is nehezebb év lesz. Az ellenzéki képviselőknek a múlt pénteki eseményekkel kapcsolatban azt mondta: "biztatnám az ellenzéki pártokat további akciókra, ez bizonyítja, hogy Magyarországon egyetlen kormányzóképes erő van, a Fidesz". Lázár ugyanakkor megjegyezte: "ami a láncolást illeti, a rendőrség túlzott reakciót fejtett ki, én ezt a véleményt képviselem". Ugyanakkor azt mondta az LMP-nek, hogy "ma láncolják oda magukat egy bankhoz, amely megnehezíti a végtörlesztőknek az ügyintézést. Ez valóban hazafias tett lenne."
Lázár János felszólalása végén érkezett a terembe Orbán Viktor miniszterelnök, aki mielőtt a helyére ült volna, megveregette a fideszes frakcióvezető vállát.
Elfogadták a kitűzött napirendet a képviselők, így az egyházügyi törvényhez benyújtott módosító indítványokról szavaznak a képviselők először.
Az LMP-s és az MSZP-s képviselők nem vesznek részt a szavazásban, egyetlen képviselőjük sem ül a teremben. Az MSZP képviselőcsoportjának tagjai a napirend előtti felszólalások elhangzása után hagyták el az üléstermet. Az LMP - amely már a szerdai ülésnapon is kivonult - már korábban jelezte, hogy a parlament téli rendkívüli ülésszakából hátralévő napok érdemi munkájában nem vesz részt, a frakció tagjai csak napirend előtt szólalnak fel ebben az időszakban. A Demokratikus Koalíció is korábban jelezte, hogy nem vesz részt a szavazásokban, így a párt tíz képviselője sincs a teremben.
Veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti Magyarország érdekeit a kormány által beterjesztett, a ma elfogadás előtt álló új jegybanktörvény, valamint az új alkotmány átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénynek a jegybank és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonását lehetővé tévő módosítása - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az MNB honlapján közzétett tájékoztatás szerint az új jogszabályok megteremtik a jegybanki döntéshozatal kormányzati, pártpolitikai érdekek szerinti befolyásolásának lehetőségét, ami - ahogy arra nemzetközi szervezetek, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank többször és hangsúlyosan felhívták a jogalkotó figyelmét - ellentétes a Magyarország által aláírt és elfogadott nemzetközi szerződéssel, az Európai Unió alapdokumentumával. A tájékoztatás szerint az európai uniós joggal összeegyeztethetetlen törvények, illetve az egyeztetések elmulasztása miatt a nemzetközi szervezetek bizonytalan időpontra halasztották a Magyarország számára nyújtandó hitelről szóló tárgyalásokat.
A Magyar Nemzeti Bank mind ez idáig pártpolitikai befolyástól függetlenül, szakmai megfontolások alapján, az ország egészének érdekében végezte munkáját. A most elfogadás előtt álló törvények együttesen összeegyeztethetetlenek a jogbiztonság elvével, és lehetőséget teremtenek arra, hogy a kormányzat saját rövid távú politikai céljainak érdekében befolyásolja a jegybanki döntéshozatal folyamatát - áll a közleményben. (MTI)
A rendvédelmi tövény módosítására térnek át a képviselők. A zárószavazás előtt a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás üdvözölte, hogy az elfogadás előtt álló javaslat jóval kisebb jogokat ad a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnak, mint a belügyminiszter szerette volna. "Pintér Sándornak nem sikerült maga alá gyűrnie a Fideszt, Kövér Lászlót támogattuk küzdelmében" - mondta Gaudi-Nagy, aki arra célzott, hogy a házelnök módosító indítványokkal szűkítette a szervezet hatásköreit.
Demeter Ervin arról beszélt, hogy a zárószavazás előtt benyújtott módosítócsomagja a koherenciazavarokat küszöböli ki. Demeter javaslata a NIBEK nemzetbiztonsági szolgálatként történő megalakítását akadályozza meg.
Szilágyi György jobbikos képviselő a felszólalása közben sálat kötött maga elé, és azzal takarta el az arcát. "Ez szabálysértés lenne az önök javaslata szerint, és 150 ezer forintba kerülne, ez a demokrácia megcsúfolása" - mondta a képviselő.
Pintér Sándor belügyminiszter korábban benyújtott javaslatával ellentétben mégsem jön létre a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK), miután az Országgyűlés elfogadta a fideszes Demeter Ervin ezt indítványozó zárószavazás előtti módosító javaslatát. A parlament előző héten Kövér László házelnök kezdeményezésére még csak arról döntött, hogy a NIBEK nem működhetne új titkosszolgálatként.
Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló javaslat zárószavazása következik. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt kérte, szavazza meg a kormánytöbbség azt az indítványát, amely szerint az MSZP feloszlatását törvényi úton ki kell mondani. A kijelentést csak a Jobbik-frakció tapsolta meg.
A képviselők név szerint szavazott az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló javaslatról, a szavazatokat kéősbb összesítik, de előreláthatólag meglesz a szükséges kétharmados többség.
A jegybanktörvény zárószavazása következik. "Ez a törvény erősíti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét" - jelentette ki Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke, aki hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Banktól érkezett észrevételek több mint 90 százalékát a kormánytöbbség "elfogadta, átvezette". A jegybankot azért védi az új törvény Rogán szerint, mert a kétharmados jogszabályt a jövőben nem lehet "l'art pour l'art módosítgatni", mint szerinte korábban a szocialisták tették.
A kormánytöbbség nem kíván élni a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonásával "a jelenlegi elnök terminusa alatt" - erősítette meg Rogán a korábbi nyilatkozatát, és hozzátette, hogy az összevonásának csak a lehetőséget teremtették meg az alaptörvényben.
A támogatott javaslatok elfogadását kérem a tisztelt háztól - csak ennyit mondott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
Elfogadta a jegybanktörvényt a parlament. A kormánypárti képviselők mellett a jobbikos képviselők is megszavazták a jogszabályt, amelynek minősített többséget igénylő passzusai 293 igen, 4 nem és egy tartózkodó szavazatot kaptak. Ez azt jelenti, hogy a külföldi kifogások ellenére új tagokkal töltik fel a kamatokról döntő monetáris tanácsot, és új alelnököt neveznek ki Simor András mellé.
A házszabály módosításáról szólkó zárószavazás következik. A jobbikos Balczó Zoltán azt mondta, hogy pártja nem támogatja a módosítást. Turi-Kovács Béla (Fidesz) viszont támogathatónak nevezte a javaslatot.
A javaslat legvitatottabb része a kivételes és sürgős eljárás című fejezet, amely lehetőséget teremt rá, hogy ülésszakonként legfeljebb hat törvényt a képviselők egyötödének kezdeményezésére a szokásos négy hét helyett két nap alatt tárgyaljanak meg. Az új házszabály emellett négyötödről kétharmadra szállítja le a házszabálytól való eltérésben történő tárgyalás elfogadását. A házszabálytól való eltérés esetén pedig nem két, hanem akár egy nap alatt, azaz akár beterjesztése napján, vita nélkül is el lehet fogadni törvényjavaslatokat.
Én megértem, hogy érdemes a paragrafusokat ízekre szedni, de tisztázzuk, mi a javaslat célja - mondta Lázár János fideszes frakcióvezető. Szerinte a jelenlegi gazdasági helyzetben vagy kitágítják a rendeleti kormányzást, vagy lehetőséget adnak arra, hogy akár egy nap alatt is elfogadhasson egy jogszabályt a parlament. A Fidesz a második utat, a parlamenti demokrácia tiszteletben tartását választotta - mondta Lázár, aki hozzátette, hogy "ez egy önkorlátozás".
A kormánynak és a parlamentnek nem a házszabályhoz, hanem az eseményekhez kell igazodnia - jelentette ki Lázár János, aki szerint "elmúlt az az idő, amelyhez a jelenlegi házszabály készült". A frakcióvezető szerint megoldást kell találni arra, hogy a parlament elé kerülhessen házszabályszerűen, ha a kormány az utolsó pillanatban egyezik meg egy érdekcsoporttal.
Novák Előd (Jobbik) szerint a nemzeti érdekeket szolgáló javaslatoknál a Jobbik eddig is támogatta a házszabálytól való eltérést, ezért szerinte nincs szükség a négyötödös többség helyet csupán kétharmados többséget előírni. Ne éljenek vissza a kétharmadukkal - mondta a kormánypártoknak Novák, majd hozzátette: "Horn Gyuláék is komolyabban vették a nemzeti együttműködést, mint önök."
Módosította a házszabályt a parlament. A javaslatot a képviselők 254 igen, 41 nem és egy tartózkodó szavazattal elfogadta.
A házbizottság összehívását kérte Lázár János fideszes frakcióvezető, mert - mint mondta - a Jobbik-frakció "élni kíván azzal a házszabály által biztosított lehetőséggel, hogy jóváhagyott, de ki nem hirdetett törvényekről megerősítő népszavazást kezdeményezzen". "Ma egy jobbikos képviselő indítványt tett arra, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit tartalmazó jogszabályt és az egyházügyi törvényt bocsássuk népszavazásra" - mondta Lázár.
"Ez az alkotmányos rendszer hatályba lépésének megakadályozására tett reményeim szerint utolsó kísérlet" - mondta Lázár. A szabályok szerint "az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt népszavazással történő megerősítését legkésőbb a zárószavazás befejezésekor, írásban lehet kérni. Az Országgyűlés a zárószavazást követő ülésen határoz a népszavazásra bocsátásról." Vagyis csak a következő ülésen dönthet a parlament a népszavazási kezdeményezésről, január elsejéig, az alkotmány hatályba lépéséig viszont nem tart több ülést a parlament.
Szünetet rendelt el 14 óráig Latorcai János levezető elnök. Jelenleg a házbizottság tárgyalja a Jobbik népszavazási indítványát.
Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője az MTI-nek azt mondta: lelkiismereti okokból kezdeményezik a népszavazás kiírását, hiszen már korábban is azt mondták, hasonló súlyú ügyekben a lakosságnak kellene kimondania a végső szót.
Még mindig nem folytatódik a parlamenti ülés, habár a levezető elnök 14 óráig rendelte el a szünetet. Több tucat képviselő ül a teremben, beszélgetnek egymással, illetve sokan telefonálással ütik el az időt.
Latorcai János levezető elnök elfoglalta helyét a pulpituson, a kormánypárti képviselők többsége is visszatért a terembe, folytatódik az ülés.
Latorcai bejelentette, hogy Vona Gábor és Novák Előd jobbikos képviselők kérték a népszavazást a két törvényről, de a kezdeményezés nem felel meg a hatályos alkotmánynak, miszerint a képviselők egyharmada kezdeményezhet népszavazást. Így erről az országgyűlésnek nem kell határoznia.
Novák Előd jobbikos képviselő erre úgy reagált, hogy "a helyzet azért nem egyértelmű, amit bizonyít az is, hogy a házbizottságban a kezdeményezés visszavonására kérte Vona Gábort a Fidesz". Novák szerint a házszabály szerint joguk van a megerősítő népszavazás kezdeményezni, az alkotmány levezető elnök által említett paragrafusa önálló népszavazási kezdeményezésekre vonatkozik. Novák hozzátette, hogy nincs mit mást tennünk, mint tudomásul venni a házelnök döntését, fellebbezési lehetőség nincs, önök döntenek". Latorcai erre annyit mondott, hogy a házszabály az alkotmányt nem írja fölül.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényjavaslat záróvitájával és zárószavazásával folytatódik az ülés.
A parlament már el is fogadta a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényjavaslatot, amely szerint a Magyar Energia Hivatal gyakorolhatja a víziközmű-szolgáltatók szakmai és gazdasági felügyeletét, valamint az ármegállapítást is. Az új jogszabály kimondja: szolgáltatót magáncégnek eladni nem lehet, de a korábbi eladások nem tehetők semmissé.
A törvényjavaslatához a zárószavazás előtt több módosító indítvány is érkezett, de ezeknek nincs közük a vízközművekhez. A játékkaszinókban például engedélyezték a dohányzást.
Latorcai János levezető elnök azt is bejelentette, hogy az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályt, amelyről név szerint szavaztak, 287 igen és 5 nem vokssal fogadta el a parlament.
Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat zárószavazása következik. A fideszes Gulyás Gergely önálló indítványára elfogadott törvényjavaslat lehetőséget teremtene "az 1956-os leszámolások elrendelői", vagyis például Biszku Béla elítélésére. Gulyás javaslatát már december elején el kellett volna fogadni, majd a karácsony előtti ülés napirendjén is szerepelt, végül mégis csak most szavaz erről a parlament.
290 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a parlament az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslatot. Vagyis a Jobbik is támogatta a javaslatot.
256 igen és 36 nem szavazattal fogadta el a parlament az új egyházügyi törvényt. Egy módosító indítványnak köszönhetően mégsem kötik százéves nemzetközi működéshez egy egyház hivatalos elismerését.
A szavazások véget értek, Latorcai János minden távozó képviselőnek "boldog új évet kíván Isten áldásával".
Véget ért az év utolsó ülése, a parlament legközelebb a tervek szerint jövő feburárban ülésezik. Ezzel közvetítésünk is véget ért.