Kurta válaszokkal kerülte ki Orbán a kényes kérdéseket
2012. március 05. 13:01
Események
![parlament, országgyűlés, Orbán Viktor miniszterelnök Vona Gábor Jobbik frakcióvezető napirend előtti felszólalására reagál az Országgyűlés plenáris ülésén](https://cdn.origo.hu/2023/12/cyTAVF4-2zfvMf3XkSaZkZfgW8WKjvXLi4kFZjuY0UM/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzU3Y2M3ZjNlZGUzMTQwMDY4ZGRiOWIwNGY1MTQwZTM0.webp)
Egy órakor kezdődik a parlament eheti kétnapos ülése. A napirend előtti felszólalások, az interpellációk és a kérdések után több javaslatról is szavazni fognak a képviselők. Ilyen például a rendőri intézkedések ellen az elmúlt években benyújtott panaszok ügye, vagy Balsai István, a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése. Az indítványt az alkotmányügyi bizottság nyújtotta be, Balsai viszont nem vehet részt a tárgyalásában vagy elfogadásában, mert időközben országgyűlési képviselőből alkotmánybíró lett. Az emberi jogi bizottság a jelentéshez benyújtott módosító indítványában azt kéri, hogy a "demokráciába vetett bizalom" erősítésének érdekében az országgyűlés derítse ki, hogy a 2006-ban jogtalanul ejáró rendőröket felelősségre vonták-e és hogyan, valamint, hogy rendőrként dolgoznak-e még.
Az országgyűlés szavazni fog két határozati javaslatról is, amelyek a Magyarországot - a magyar kormányt - az év elején érő nemzetközi kritikák és támadásokkal kapcsolatosak. Az egyik javaslat Litvániának, a másik Lengyelországnak köszöni meg, hogy egyes politikusai és civil szervezetei kiálltak Magyarország mellett. "Köszönjük, Lengyelország!", és "Köszönjük, Litvánia!" - ezekkel a szavakkal zárulnak a külügyi bizottság által benyújtott javaslatok.
Fideszes és KDNP-s politikusok benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely szerint közkegyelmet kapnak azok a - részben LMP-s - aktivisták és politikusok, akiket azért állítottak elő a rendőrök, mert tavaly december 23-án a Parlament korlátjához láncolták magukat. Így tiltakoztak a kormánypártok törvényalkotási gyakorlata és tempója ellen, amely szerintük teljesen kiüresíti a parlamenti munkát, és az ellen, hogy a legutolsó pillanatra időzítve több sarkalatos törvényt is aznap fogadtak el. Egy nappal karácsony előtt - miután az intézkedő rendőrök a tiltakozó aktivistákat és az LMP, valamint az MSZP több parlamenti képviselőjét is a Gyorskocsi utcába vitték - ellenzéki tüntető tömeg gyűlt össze a Gyorskocsi utcában és a parlament előtt. A történtek miatt később a kormánypártok ötlete volt a közkegyelem. Ezt az eszközt legutóbb a kilencvenes évek elején, a taxisblokád után használta az országgyűlés.
A mostani javaslat benyújtói kizárólag fideszes és KDNP-s képviselők. A mostani javaslat indoklása szerint az Alaptörvény - és a hozzá kapcsolódó törvények - elfogadása olyan történelmi jelentőségű esemény, amely indokolja, hogy a vele összefüggésben tüntetőkkel szemben méltányosságot gyakoroljon az országgyűlés. Az érintett ellenzéki képviselők viszont nem értenek egyet az előterjesztéssel, mivel szerintük nem követtek el törvénysértést. A Jobbik módosítója viszont minden, 2002-2010 között "politikai okokból elítéltnek" is közkegyelmet adna.
Az országgyűlés szavazhat a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvény módosításáról is, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter jegyeznek.
Az előterjesztés több könnyítést is tartalmaz a vadászok és a sportlövők szempontjából. A korábbi tiltás feloldását kezdeményezve engedélyezhetik például a házilagos lőszerszerelést és -újratöltést azoknak, akik eredményesen elvégezték az ehhez szükséges tanfolyamot. A szerelést azonban csak a kereskedelemben kapható hivatalos eszközökkel lehet majd végezni, és csak saját szükségletre. Szűkíti a javaslat azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyek kizárják a fegyvertartási engedély megadását, és leszállítja azt az időt is, amíg az érintett elítéltek nem nyúlhatnak újra fegyverhez. Az indoklás szerint azért, mert "az eredeti szabályozás nem minden esetben a lőfegyvertartásra való alkalmasság megítélése szempontjából feltétlenül lényeges cselekményeket, illetve tényállásokat rögzítette". Juhász Ferenc (MSZP) egykori honvédelmi miniszter viszont azt javasolja, mégse vegyék ki a bűncselekmények köréből a például a lopást vagy a természetkárosítást.
Az LMP módosítója szerint "a törvényjavaslatnak a fegyvertartás jelentős mértékű liberalizálását eredményező elemeit elhagyni javaslom a törvényjavaslatból, minthogy azokról a törvényjavaslat semmitmondó indokolása alapján felelősen nem dönthet az Országgyűlés". A Jobbik viszont tovább enyhítené a szabályokat, például bevezetné a "birtokvédelmi lőfegyver" fogalmát, amellyel a saját portájukat védhetnék meg az emberek.
Kövér László házelnök megnyitotta az ülést, Veres János (MSZP) az első napirend előtti felszólaló, aki arról beszél, hogy "Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is Magyarország".
Veres azt követelte, hogy a közmunkáért járó bért emeljék meg úgy, hogy az ne éhbér legyen. Emellett a felsőoktatás új rendszerének újratervezését, az egykulcsos adórendszer megszüntetését is követelte többek között. Veres szerint az MSZP Kelet-Magyarország programot készít, hogy megoldja a térség gondjait. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a kormány tisztában van a megyében élők nehéz helyzetével, de az oda irányuló támogatások nagy százaléka is azt mutatja, hogy tudja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország része. Az államtitkár szerint a kormány megpróbálja az embereket a munka felé közelíteni, míg a szocialista kormány a segélyek világába zárta be őket.
Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője arról beszél napirend előtt, hogy "Merre tart a munka világa?" A politikus az LMP népszavazási kezdeményezéseiről beszél. Négy kérdésről tartana népszavazást a párt, az első a tankötelezettség korhatárának leszállításáról szól, a második az álláskeresési járadékról. Az LMP szerint a tankötelezettséget újra 18 éves korra kell emelni, az álláskeresési járadéknak pedig 3 hónap helyett 9 hónapon át kellene járnia, hogy esélyt adjon a munkakeresőknek. A harmadik kérdés a szabadságolásról, a negyedik a próbaidő tartamáról szól, amely az új Munka törvénykönyve szerint akár hat hónapos is lehet, amely az LMP szerint indokolatlanul meghosszabbítja a munkavállaló számára nagyon bizonytalan helyzetet. Kiszolgáltatottságon, olcsó és képzetlen munkaerőn alapuló munkaerőpiaci szerkezetet valósít meg az Orbán-kormány Jávor szerint, aki azt mondta, ez a dél-amerikai rendszerekhez hasonlítható.
A kormány nevében senki nem akart válaszolni Jávor Benedek felszólalására.
Az Aquinói Szent Tamási közjó a társadalmak alapja Pálffy István (KDNP) szerint. Európában a társadalom a 2004-es csatlakozás óta nem volt egyensúlyban, mondta a politikus. A pénzeket keletről nyugatra szivattyúzzák, de ez nem mehet így tovább, a magyar gazdaság nem bírja ezt. Pálffy szerint emiatt új európai kiegyezésre van szükség, egy olyan megállapodásra, amely Európa centruma és perifériája között egyensúlyt hoz létre. "Vissza kell találni a közjóhóz, a közös Európa alapvető célkitűzéséhez" - fogalmazott, és utalt a kohéziós alapokra, amelyek egy részét Magyarország elveszítheti.
Németh Zsolt államtitkár szerint az utóbbi időben kirajzolódott egy Magyarországgal szolidáris érdekcsoport. Litvánia, Lengyelország, Csehország tartoznak ide többek között. Németh szerint egy közép-európai értékrendszer mellett lép fel Magyarszág, és ezzel ők egyetértenek.
Napirend előtt "Eutanázia" címmel kezdett beszélni Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője, a szójáték feltehetően az Európai Unióra, és az ott magyarországot ért bírálatokra utal
"Meneteljen a francba az MSZP" - mondta Vona Gábor a felszólalása egy pontján. "Felhívom a figyelmét, hogy a parlamentben van, a jövőben ehhez illő szóhasználatot kérek" - intette meg Vonát Kövér László, mire a politikus azt felelte, az indulatok miatt ragadtatta el magát.
2003-ban nem erre az EU-ra szavaztak az emberek, ez az Unió már egészen más, mint aminek indult, ez inkább az Európai Egyesült Államok - jelentette ki Vona az uniós pénzügyi paktum múlt heti aláírása kapcsán, aki szerint népszavazást kellene tartani arról, hogy maradjunk-e az EU-ban, vagyis "kérdezzük meg a haldoklót". Kövér Vona szavai után még egyszer elmondta, hogy Vona hagyjon fel a "kocsmai hanggal". Orbán Viktor kormányfő válaszol.
Orbán szerint Magyarország szemben állt az EU megszorítást követelő politikájával, és inkább egy új teherelosztással igazította ki a gazdaságot, és meglepődött, hogy ezt a politikát a Jobbik ezek szerint nem támogatja. "Különbséget kell tenni gyarmatosítás és szövetségkötés, gyarmatosítók és szövetségesek között. Az, akinek a piacunk kell, az gyarmatosító, akinek viszont a munkánk is kell, az a szövetségesünk" - mondta Orbán. Az uniós támogatások esetleges elvonásával kapcsolatban pedig azt mondta, nem lenne méltányos, ha a hiány terén jól teljesítő Magyarországot büntetné így az EU. A házelnök Orbán felszólalása közben csöngetett, mert a miniszterelnök kicsit kicsúszott az időből.
Kocsis Máté (Fidesz) a három csapás-szabály mellett érvel napirend előtt, többek között azzal, hogy az Egyesült Államokban számos államban él ez a szabály, amely a visszaeső erőszakos bűnözőket sújtja. Szerinte ez a veszélyes bűnözők elleni minden eddiginél szigorúbb fellépés érdekében történt. Válaszában Rétvári Bence államtitkár lényegében mindennel egyetértett, amit Kocsis mondott, és tovább részletezte a kormány által bevezetett büntetőjogi szigorításokat.
Mint az [origo] korábban megírta, a hazai három csapás-szabályt gyilkosok és erőszakoskodók ellen szánták, a gyakorlatban inkább rablókat, agresszív verekedőket sújt a 2010 nyara óta létező három csapás törvény. A közelmúltban két bankrabló is életfogytiglani börtönt kapott, bár nem öltek meg, fizikailag nem bántalmaztak senki.
Rétvári Bence államtitkár válasza közben Kocsis Máté nemigen figyelt, végig a szomszédjával beszélgetett.
A napirendi szavazások után interpellációk következnek. Gúr Nándor (MSZP) kezdi, arra kíváncsi, hogy "Meddig tart még a kormányzat népnyúzása?" Elvileg a nemzetgazdasági miniszternek, azaz Matolcsy Györgynek kell válaszolnia. "Önök mindenkitől, aki kisjövedelmű és kiszolgáltatott, elveszik a forrásokat" - mondta nagy kormánypárti zúgolódás közepette Gúr.
Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára Niederhauser Emilt egykori tanárát idézte válaszul, aki a bukott diákoknak állítólag azt mondta: "A kedves hallgató távol tartotta magát a tények tolakodó közelségétől." A kormánypárti képviselők udvariasan nevettek, Gúr Nándor gúnyos mosollyal hallgatja, amint Cséfalvay a magyar munkaerőpiac bővüléséről szóló számadatokat sorol.
Cséfalvay Oscar Wilde-dal búcsúzott, aki szerint állítólag "aki túlságosan sokat moralizál, az többnyire hipokrata". Gúr Nándor nem fogadta el a választ, de a kormánypárti többség igen.
A jobbikos Gyenes Géza az egészségügyi átalakítás szülészetekre gyakorolt hatásáról kérdezett. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerint az egészségügy a betegutakat és a betegbiztonságot figyelembe véve a jelenleginél jóval hatékonyabb rendszer jön létre. A struktúra lépcsőzetesen alakul át, az állam előbb a fővárosi és a megyei, majd a fekvőbetegellátást nyújtó kórházakat veszi át. A fekvőbeteg struktúrát májusig alakítják át, ennek ellenőrzése zajlik márciusig - mondta Szócska. "Intézmény nem szűnik meg, de funkciót válthat" - jelentette ki az államtitkár, aki szerint remélik, hogy ha bárhol hibáztak, mielőbb korrigálni tudják.
Gyenes nem fogadta el a választ, de a kormánypárti többség igen.
Michl József (KDNP) kérdez párttársa, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár alá. Arra kíváncsi, hogy "hogyan változik a felsőoktatásról szóló hazai és nemzetközi kommunikáció Hoffmann Rózsa államtitkár asszony brüsszeli látogatása után". A politikus a felsőoktatás átalakításának szükségessége mellett érvelt, és szerinte nagyon nem mindegy, hogy Magyarország mennyire tudja elismertetni a magyar felsőoktatás eredményeit Európában.
Örömmel fogadtam a kérdését - válaszolta Hoffmann. Az oktatási államtitkár a demográfiaia változásokról - azaz a csökkenő hallgatószámról -, a műszaki területen a felsőoktatás lemaradásáról beszélt többek között. A nemzeti felsőoktatási törvény kiutat mutat a problémákból - mondta.
Megnyugtatott, hogy az államtitkárság nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a döntéseit minél szélesebb körben megismerjék - mondta elégedetten a Hoffmannt kérdező Michl József, és elfogadta a választ.
"Azért hallgat a kormány az IMF tárgyalásokról, hogy ne szembesüljenek az emberek a kiszolgáltatottságuk fokozódásával?" - ezzel a címmel interpellálja az LMP-s Scheiring Gábor Fellegi Tamás illetékes tárca nélküli minisztert. Arra kíváncsi, hogy milyen árat hajlandó megfizetni a kormány az IMF-fel való megállapodás érdekében. Fellegi a teremben van, válaszolni készül.
Fellegi rosszallóan grimaszol, miközben Scheiring arról kérdezi, hogy haladnak a tárgyalások az IMF-fel, és milyen feltételeket támaszt a Nemzetközi Valutaalap Magyarországgal szemben.
Egyáltalán nem csend van az IMF-fronton, folyamatos a konzultáció - válaszolja Fellegi Tamás. Szavai szerint az érdemi tárgyalások megkezdéséhez még több egyeztetésre szükség van, és mandátumot kell adni a tárgyaló delegációknak is. Ugyanakkor még a tárgyalások megkezdésének pontos előfeltételei sem biztosak, erről még nem kapott értesítést a magyar fél, bár már töbször kérte - tette hozzá.
Nem nyugszunk bele, hogy olyan előfeltételei legyenek a tárgyalásoknak, amely a szuverenitást gyengíti - például, hogy bírósághoz fordulhasson Magyarország, ha egy döntéssel nem ért egyet, mondta a tárca nélküli miniszter. Fellegi megismételte azt is, hogy Magyarország továbbra is a piacról kívánja finanszírozni magát, nem tervezi lehívni a jövőben esetleg nyújtandó hiteleket.
Scheiring nem fogadta el a választ, szeretné tudni, hogy a magyar kormány mire hajlandó, és mire nem. A képviselők többsége elfogadta a választ.
Az MSZP-s Simon Gábor a Malév csődjéről kérdezte a nemzetgazdasági minisztert, amely szerinte "világraszóló Fidesz-produkció" volt. Arra kíváncsi, hogy mi lesz Malév-dolgozók sorsa. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a Malév nem a 2011-es év miatt ment csődbe, hanem töbek között a hatalmas adóssága miatt. A válasza nem nyugtatta meg Simont, aki nem fogadta el a választ, de a kormánypárti többség igen.
Mikor, mennyit és miből? - akár ezt a frappáns címet is adhatta volna interpellációjának Tukacs István (MSZP), de ehelyett inkább úgy döntött, hogy másikat választ - mondta. Az interpelláció címe ezért az lett, hogy "Itt a piros, hol a piros? Avagy trükkös próbálkozások az egészségügyben". A felszólalás az orvosok tervezett béremeléséről szól.
Halász János államtitkár szerint ezt az interpellációt hat évvel ezelőtt kellett volna elmondani, még a szocialista kormány idején, amikor a béremelés helyett "mindent megtettek az egészségügy tönkretételéért" - válaszolta Tukacsnak.
Két jobbikos interpelláció következik, először Dúró Dóra érdeklődik majd a gyerekek napközis ellátásáról, aztán Staudt Gábor a honvédségnél szerint folyamatosan kiárusított "családi ezüstről".
Többek között a bölcsődei díjak csökkentését, és a férőhelyek bővítését szeretné elérni Dúró Dóra, aki szerint ez külön jó lenne a cigány gyerekeknek, akik esetében minél előbb fontos lenne, hogy bölcsődébe kerüljenek, mert az ottani körülményeik sokszor nem megfelelőek a nevelésükre. Halász János államtitkár szerint a kormány elkötelezett a bölcsődei férőhelyek fejleszétse mellett, amelyre az Új Széchenyi Tervben van több milliárd forintnyi forrás, a fejlesztések 2013-ig valósulnak majd meg, több mint 2000 új férőhely lesz. Bővítés mellett a meglévő bölcsődék korszerűsítésére is költenek, mondta Halász. Dúró Dóra szerint a 8,5 milliárd forint, amit bővítésre szánnak, még arra sem elég, hogy a jelenlegi 130 százalékos kihasználtságot 100 százalékosra csökkentsék.
Két perc technikai szünet, hogy azok a képvoiselők, akiknek halaszthatatlan feladatai vannak, elhagyhassák az üléstermet - jelentette be a házelnök. A képviselők pakolnak, Orbán Viktor is rendezgeti a papírjait. Véget értek ugyanis az interpellációk, az azonnali kérdések jönnek, ekkor már nem kell mindenkinek jelen lennie, hogy megszavazza az interpellációkra adott válaszokat.
Több MSZP-s is azt akarta megkérdezni - a benyújtott kérdések címe alapján - Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy "hol volt". Az nem derült ki, hogy pontosan mire lettek volna kíváncsiak, mivel Némethné nincs a teremben, a képviselők pedig személyesen neki szeretnék feltenni a kérdésüket, de ezt majd csak a következő azonnali kérdések órájában tehetik meg.
Balczó Zoltán (Jobbik) egyenesen Orbán Viktornak címezve kérdez az új nemzeti vidékstratégiáról, szerinte a magyar föld a nagybirtokos maffiózók kezébe került, és gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllött a stratégia (az új stratégia körüli problémákról, és Ángyán József illetékes államtitkár lemondásának hátteréről itt olvashat bővebben.)
Orbán szerint lépéseket tettek áfacsalásokra szakosodó, illetve az élelmiszer hamisítással foglalkozó "maffia" ellen. A földek esetében pedig három olyan feltételt is támaszt az állam, amelyek segítségével jó kezekbe kerül majd a magyar termőföld - mondta Orbán. Balczót azonban nem nyugtatta meg, szerinte Orbán a válaszával elkerülte a lényegi kérdéseket, és elárulta azokat a családi vállalkozókat, akik mellett eddig hitet tett. Látni fogja, hogy a kis- és középbirtok teret nyer, és előnyben részesülnek a családi vállalkozások is - felelte viszontválaszában Orbán.
Az új vidékstratégiáról kérdez Szabó Rebeka (LMP) is, de neki Budai Gyula kormánybiztos, és frissen kinevezett vidékfejlesztési államtitkár fog válaszolni. (Budai váltotta a lemondott Ángyán Józsefet). A helyi gazdákat kisemmiző pályázati eredmények felülvizsgálatáról érdeklődött Szabó. Budai szerint az LMP és Szabó is "fantomokoat kerget", és "frázisokat puffogtat", oligarcháknak engedett térről szó sincs, miközben az előző kormány alatt valóban volt klientúraépítés a vidékfejlesztésben. Nézze meg a Nemzeti Földalap honlapját, és aztán beszéljen a helyi gazdákkal, akiket cserbenhagytak - javasolta Szabó Rebeka válaszul. A vita kissé indulatossá vált, Budai hevesen támadta az LMP-t, a párt képviselői pedig bekiabálással válaszolgattak.
Lógnak nekem egy kalapemeléssel! - Ezt mondta Szócska az MSZP-seknek, akik állítólag korábban megígérték neki, hogy ha a népegészségügyi termékdíjadóból befolyó bevételt az egészségügyi dolgozók bérének emelésére fordítják, akkor megemelik előtte a kalapjukat. Szócska szerint a maguk részéről tartották a fogadást, most az MSZP következik.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) "Fedőneve: Fidesz" címmel kérdezi Orbán Viktor miniszterelnököt arról, hogy miért nem szavazták meg azt az ellenzéki javaslatot, amely kutathatóvá tette volna az állambiztonsági szolgálatok aktáit, nyilvánossá tette volna az ügynöklistákat. "A gyávaság fedőneve a Fidesz?" - tette fel a kérdést.
Egyelőre nem tudunk előállni a kérdés általános rendezésével - indokolta kurtán Orbán, hogy miért szavaztak nemmel. Mindenki a magára vonatkozó iratokért addig is bemehet az azokat kezelő intézménybe, és a rá vonatkozó anyagokat megnézheti - mondta Orbán.
Legyenek még türelemmel, amíg a frakcióban lezajlik a vita. Amint megtaláljuk a módszert, amely kiállja a jogállamiság próbáját, visszatérünk a kérdésre - mondta Orbán az ügynökkérdésről. "Az LMP javaslatát ugyan nem támogattuk, de a sajátunkat majd fogjuk" - tette hozzá.
Scheiring Gábor LMP-s képviselő arról kérdezi Fónagy Jánost, az NFM államtitkárát, hogy miként választották ki a Malév felszámolóját, Varga Jenőt, és hogy ő milyen érdekeket képvisel. A képviselő szerint ugyanis Varga kapcsolatban áll a Malév felszámolását kezdeményező céggel. Fónagy ezt egykedvűen hallgatta, majd közölte, hogy mivel a Malév stratégiai vállalattá lett nyilvánítva, így speciális felszámolási szabályok vonatkoznak rá. Az államtitkár szerint a bíróság jelölte ki egy állami tulajdonban lévő céget a felszámolás lebonyolítására, Varga Jenőt pedig felszámoló biztosnak. Scheiring erre közölte, hogy nem kapott választ, mert nem derült ki, hogyan került képbe Varga Jenő, és miért ő lett megjelölve felszámoló biztosnak. Fónagy erre azt válaszolta, hogy nem a fejlesztési minisztérium döntése volt a kijelölés, hanem a bíróságé.
Pál Tibor szocialista képviselő kérdezi a BKV-ról a nemzetgazdasági minisztert. Pál egészen Marco Polóig visszanyúlva kezdte el magyarázni azt, hogy a közlekedés milyen nagy jelentőséggel bír az emberiség történetében. A képviselő közölte, hogy szerinte a kormány el akarja érni, hogy Budapest a kormány csatlósa legyen. Pál kérdése az, hogy az ország és a fővárosiak érdekében hajlandó-e a kormány most az egyszer felelősen cselekedni.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár közölte, hogy az előző kormányok hibája, hogy a BKV egy csődtömeggé vált. Az államtitkár szerint abban egyet lehet érteni, hogy közpénzből nem lehet egy csődközeli céget támogatni, azt ugyanis előbb át kell alakítani.
A Fideszes Bartos Mónika arra kíváncsi, tesz-e valamit a kormány azért, hogy a szállópor-koncentrációt - amely a városlakók életéből hónapokat, sőt éveket vesz el - mérsékelje. Illés Zoltán államtitkár válaszol a kérdésre, aki szerint a szállópor nem por, hanem többek között a járművek kipufogógázából származó kisméretű szilárd anyag. Dugódíjat kellene bevezetni, mindenütt bevezetni a kamionok útdíját, kiiktatni a dízeljárműveket - erről egy kiváló kormányprogram szól, ezt fogjuk csinálni - mondta.
Vágó Gábor (LMP) azt kérdezi, miért csúszik az Eszközkezelő beindulása. Mostanra már van szóvivője, igazgatója és telefonszáma, de több ezer bajba jutott lakástulajdonos hiába érdeklődik arról, hogy mikor kapnak segítséget. Fónagy János államtitkár szerint folyamatban van a Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvény módosításának előkészítése. Megígérte, hogy kezdeményezni fogják további források bevonását a rendszerbe "a kellő időben". Szórványos taps kísérte a választ.
Szabó Tímea (LMP) Rogán Antalnak próbálja átadni pártja népszavazási aláírásgyűjtő lapjait
Budai Gyula kormánybiztos zavartan veszi át az LMP népszavazási aláírásgyűjtő ívét Vágó Gábortól
"El lehet-e titkolni titoktartási szerződések aláíratásával, ha az SZDSZ legsötétebb idoszakára jellemző politikát folytatjuk a közösségi közlekedés átalakításában?" - erre kíváncsi Bödecs Barna jobbikos politikus, aki a vasúti tömegközlekedés átalakításáról érdeklődik, és a vidéki vasutak járműellátási problémáiról beszél. Fónagy János államtitkár szerint a közösségi közlekedési szektor átalakítása folyamatban van, de döntés még nem született róla, és a Bödecs által feltett kérdésekben sem. Versenyképes és fenntartható közösségi közlekedést szeretne a kormány, a realitásokhoz kell igazítani a tarifa- és kedvezményrendszert is - szögezte le.
A Vas megyei közintézmények állami kézbe kerültek idén, remélve, hogy az állam jó gazda lesz, de ehelyett információhiány és bizonytalanság lett az eredmény, ami miatt még az eddigi jó dolgok sem működnek - mondta Nemény András MSZP-s képviselő. Ilyen például a balatonberényi üdülő, amelyben a megye hátrányos helyzetű gyerekei biztosan nem nyaralhatnak a politikus szerint, aki azt szeretné, ha ismét helyi kézbe kerülne az intézmény. Senkinek nem kell félnie a fenntartóváltás miatt, a gyerekek és a családok üdültetésébe plusz forrás került be - felelte Rétvári Bence államtitkár.
17 óráig szünet van a parlamentben, az ülés ugyanis a kérdések végére ért. Ezután a törvényjavaslatok vitája és szavazások következnek. A parlament például várhatóan megköszöni a lengyeleknek és a litvánoknak, hogy kiálltak Magyarország mellett a nemzetközi támadások közepette, enyhíti a fegyvertartásra vonatkozó szabályokat, és a taxisblokád óta először közkegyelmet is gyakorol. Élő közvetítéseket zárjuk, de a szavazásokról tudósítunk.