A kereskedelmi tévéktől lehet pluszpénze az MTV-nek

A szakértők által kidolgozott médiatörvény-koncepció gyökeresen átalakítaná a közszolgálati médiumok felügyeletét. Megszüntetnék a kuratóriumokat és az ORTT-t. Emellett azt javasolják, hogy a jövőben a frekvenciagazdálkodás ne az ORTT helyett létrejövő szerv, hanem a Hírközlési Főfelügyelet hatásköre legyen. Jelentős változás továbbá, hogy a koncepció szerint a kereskedelmi adókkal szemben nem érvényesítenék a közszolgálati elvárásokat, a közszolgálatiságot a tervek szerint a jövőben csak a főműsoridőben sugárzott híradóban írnák elő a kereskedelmi adóknak.

A javaslat szerint a jövőben a frekvenciaelosztás és a szerződési feltételek betartatása a Hírközlési Főfelügyelet feladata lenne, míg a tartalommal kapcsolatos egyéb feladatokat egy új médiafelügyeleti testület látná el. Ezeket a feladatokat jelenleg az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) végzi, amelyet a tervezet szerint az új törvényben megszüntetnének.

Az ORTT megszüntetésének fő érvei között szerepeltetik a koncepció elkészítői, hogy a testület tagjait politikai alapon választották ki, miközben ezt a munkát egy szakmai apparátusnak kellene végeznie. Bírálták azt a jelenlegi gyakorlatot is, hogy az ORTT tagjai teljes munkaidőben látják el feladatukat, miközben más európai országokban részmunkaidőben dolgoznak a médiafelügyeleti szervek tagjai.

Az ORTT helyett egy médiastratégiai testület foglalkozna a tartalmi kérdésekkel, a követelmények betartását és a beérkező panaszok elbírálását pedig egy tartalomfelügyeleti testület látná el. Ezek felett állna egy új legfelsőbb média fórum, a Nemzeti Média Testület. A testület kilenc tagból áll a szakértők elképzelése szerint, tagjai köztiszteletben álló, nem politikai-közéleti szereplők, mint például a Magyar Állami Operaház, Nemzeti Színház vezetője vagy a Magyar Orvosi Kamara elnöke. A tagok kéthavonta üléseznének, honorárium a munkáért nem jár, csupán költségtérítés. A szakértők számítása szerint ez a három testület kisebb költségvetésből tudna dolgozni, mint most az ORTT.

Az ORTT-hez hasonlóan a kuratóriumok munkáját sem találták kielégítőnek a szakértők, így ezeket is megszüntetnék. Az érvek között szerepel például, hogy a kuratóriumokban is képviseltetik magukat a politikai pártok, illetve hogy az Országgyűlés nem polgári jogi alany, így nem láthatja el alapítói funkcióját. Irreálisnak tartják a közalapítványok vagyonkezelő feladatát is, mivel a vagyon a részvénytársaságoknál van.

A koncepció kidolgozói a javaslatban nem tértek ki például a pártatlanság kritériumaira vagy a korhatárjelzés kérdésére, mert mint írták, ezek olyan kérdések, amelyeket a kerettörvény alapján létrehozott médiafelügyeleti szervnek kell kidolgoznia.