Kivizsgálja a vagyonkezelő a sukorói telekcserét

Joav Blumnak szerencséje volt, az állami vagyonkezelő (MNV) pedig nem tudott mit tenni, ezért adott egy turisztikai szempontból aranybányának számító sukorói telket Blum három Pest megyei ingatlanáért - a nyilvános információk és az érintettek nyilatkozatai szerint így jutottunk el oda, hogy a Blum által képviselt cég közel került ahhoz, hogy hatalmas szórakoztató központot és kaszinót építsen a Velencei-tó partján. Csakhogy Blum tulajdonjogát még nem jegyezték be az elcserélt telkekre, ráadásul nem világos, miért kellett a vagyonkezelőnek Blum minden földje. A telekcsere miatt belső vizsgálat indul az MNV-nél.

Vizsgálatot rendelt el a sukorói beruházás miatt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. ellenőrző bizottsága (eb) - értesült az [origo] a vagyonkezelő két, névtelenséget kérő tisztviselőjétől. Az eb múlt keddi ülésén döntött arról, hogy a beruházás ellenőrzését felveszi a második féléves munkatervébe. A vizsgálatot legkésőbb december 20-ig kell lezárni. A vizsgálatról megkérdeztük az eb több tagját, akik azt mondták, folyamatban lévő ügyről nem akarnak nyilatkozni.

A sukorói beruházás lényege, hogy egy Joav Blum nevű vállalkozó három Pest megyei - két albertirsai és egy pilisi -, összesen 787,4 millió forintot érő ingatlanát 2008 júliusában elcserélte a Velencei-tó partján fekvő, 1 milliárd 84 millió forint értékű, állami tulajdonú sukorói ingatlanra. Az épülő M4-es autópálya nyomvonala ugyanis Blum ingatlanjaira esett. Ebben az esetben a telek tulajdonosának joga van cserét kérni, mégpedig azon a területen, amit megjelöl. Mivel az állami ingatlan többet ért, az izraeli-magyar állampolgárságú Blum a 296 milliós különbözetet befizette az államnak. A sukorói ingatlanon a King's City Kft. nevű cég - melynek ügyvezetője Blum - egymilliárd euró értékű turisztikai beruházást akar megvalósítani, többek között kaszinót is építene.

Az ingatlancsere jogszerűségét nemcsak az MNV ellenőrző bizottsága vizsgálja, hanem a Pénzügyminisztérium (PM) és az ügyészség is. A Népszabadság szerdán azt írta, hogy a PM júniusban indított vizsgálata befejeződött, és súlyos szabálytalanságokat nem állapított meg. Szerettünk volna részleteket megtudni a vizsgálatról, és telefonon kértük az erről szóló dokumentumot is a PM sajtóosztályától. A tárca visszahívást ígért, de ez csütörtök délutánig nem történt meg. Valószínűleg ki fog térni a csereügyletre az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az MNV Zrt. tevékenységét vizsgáló jelentése is, amelyet a tervek szerint augusztus 31-én hoznak nyilvánosságra.

Három becslés kétféle ár

Tátrai Miklós, a MNV Zrt. július 14-én menesztett főigazgatója távozása után azt mondta a Népszabadságnak, hogy a telekcsere előtt két ingatlanbecslés is készült. Az első értékbecslést az MNV Zrt. tulajdonában lévő Reorg Gazdasági és Pénzügyi Zrt. készítette a King's City megbízásából. Tátrai a napilapnak azt mondta: a Reorg becslését az MNV nem fogadta el, mert az túlértékelte a befektető által kínált területet, és alulbecsülte az állami telket. Rotyis József, a Reorg vezérigazgatója erre reagálva az [origo]-nak küldött levelében azt írta, hogy a King's City Kft. megbízásából 2008 májusában úgy készítették el az értékbecslést, hogy nem volt információjuk a Sukoróra tervezett beruházásról. Rotyis valószínűleg azért állította ezt, mert a megbízó nem köteles megosztani az értékbecslő céggel, hogy mit tervez a felbecsült ingatlanon.

Konkrét elképzelések tavaly májusban azonban már biztosan voltak a Sukoróra tervezett szórakoztató-központról: a Magyar Nemzet július közepén egy olyan, Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő számára készült emlékeztetőről írt, amely szerint a kormány 2008 májusában támogatást ígért a befektetőknek. Bár az is igaz, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök az [origo]-nak július végén azt mondta: maga is részt vett azon a tárgyaláson, amelyről az emlékeztető készült. A kormányfő szerint azonban nem kifogásolható, hogy már azelőtt tárgyaltak a King's City Kft-vel, hogy kiírták volna a kaszinóüzemeltetésre vonatkozó közbeszerzési pályázatot. A kaszinóra pedig a szórakoztató-központ megépítéséhez szüksége van a befektetőnek. Bajnai az előzetes egyeztetést az [origo]-nak azzal indokolta, hogy szükségszerű tárgyalni egy olyan befektetővel, aki 2500 új munkahelyet teremthet és egymilliárd eurót akar befektetni. (A kormányfővel készült interjúnkat itt olvashatja.)

Az MNV Zrt. ezután a tárgyalás után, 2008. július 3-án készítette el saját értékbecslését - közölte az [origo]-val a vagyonkezelő sajtóosztálya. A sukorói telket 1 milliárd 84 millió forintra értékelte az MNV, ami Tátrai szerint több, mint amennyit a Reorg kalkulált, azt azonban sem Tátrai, sem Rotyis nem árulta el, hogy mennyi a különbség a két becslés között. Az [origo] a befektető környzetéből úgy értesült, a King's City által befizetendő különbözetben volt eltérés a két becslés között. A Reorg vezérigazgatója azt mondta az [origo]-nak, hogy az MNV a becslés során hozzájuthatott plusz információkhoz. Az MNV szerint azonban ez nem így volt: a telket a helyi rendezési terv alapján becsülték fel, amely mindenki számára hozzáférhető. Molnár Gábor, Sukoró polgármestere az [origo]-nak azt mondta: a telekre vonatkozó utolsó rendezési terv 2003-ban készült el, ennek módosítása nincs napirenden. Az [origo] szerette volna megismerni a Reorg és az MNV Zrt. értékbecslésének dokumentációját, ehhez egyik vállalat sem járult hozzá.

Az [origo] a befektetőhöz közel álló forrásból úgy tudja, hogy az MNV felmérése után készült egy harmadik értékbecslés is, ezt az APEH készítette el 2008 szeptemberében. Erre az adóhatóságnak azért volt szüksége, hogy megállapítsa, mennyi illetéket kell fizetni a telekcsere miatt. Forrásunk szerint az APEH becslése, 1-2 millió forintos eltéréssel ugyanazt az összeget hozta ki, mint amire az MNV Zrt. is jutott.

Első fokon nem is Blumé, amit elcserélt

Molnár Gábor polgármester - a 70 hektáros, összesen 20 helyrajzi számon szereplő - sukorói telekről azt mondta, hogy az ingatlant évtizedek óta turisztikai jellegű fejlesztésre szánták, ezért "k", vagyis különleges megjelöléssel szerepel a rendezési tervekben. A polgármester szerint azonban még közel 10 milliárd forintot kéne költeni a telekre - feltöltés, közművesítés -, hogy építkezni lehessen ott. Az 1 milliárd 84 millió forintos ár azt jelenti, hogy négyzetméterenként 1800 forintot tartott elfogadhatónak az MNV a telekért. Ez az ár pedig nem rossz, ugyanilyen "k" besorolású sukorói ingatlanokat tavaly jóval olcsóbban adtak el. A helyi adásvételi szerződéseket ismerő, neve elhallgatását kérő hivatali dolgozó az [origo]-nak azt mondta: helyrajzi számai alapján az érintett sukorói telek mellett fekvő ingatlanokat tavaly magánszemélyek 300 és 500 forintos négyzetméterenkénti áron adták egymás között.

Problémás lehet viszont a Blum által cserére ajánlott két albertirsai és egy pilisi telek. A vállalkozó 2007 szeptemberében, illetve 2008 februárjában vásárolta meg a telkeket. Az erről szóló adásvételi szerződésekben azonban utólag több formai hibát talált a területileg illetékes földhivatal, így Blum tulajdonjogának bejegyzését első fokon elutasította. Ha másodfokon is elutasítják a bejegyzést, akkor elképzelhető, hogy a sukorói csereügyletet is újra kell tárgyalni. Szabó Márton, Pilis fideszes polgármestere szerint érthetetlen az is, hogy az állam miért tartott igényt Blum összes ingatlanjára, miközben az autópálya nyomvonala annak csak a töredékét érinti. A Népszabadság és a Magyar Hírlap szerint ezt megemlíti az ÁSZ készülő jelentése is. Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója az [origo]-nak előzetesen nem akart nyilatkozni a készülő jelentésről. Az MNV sajtóosztálya azt közölte: nem létezik külön olyan területrész, ahol a nyomvonal fut, így a szükséges területet csak az ingaltalnok egészével együtt lehet megszerezni.

Eredetileg Albertirsán akartak építkezni

A kormány egy 2009-es rendelettel - a befektetés mértéke és a munkahelyteremtés miatt - nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette a King's City Kft. Sukoróra tervezett építkezését, de akár közbeszerzési eljárás keretében is értékesíthette volna a tulajdonában lévő sukorói ingatlant. Az MNV Zrt. sajtóosztálya szerint "a területcsere nem Sukoró eladására, hanem az Albertirsai és a Pilisi terület megszerzésére irányult. Ilyen esetekben pedig közbeszerzés kiírása nem lehetséges".

A befektető környezetéből az [origo] úgy értesült, hogy a Blum által vezetett befektetőcsoport azért vásárolta meg a Pest megyei ingatlanokat, mert eredetileg ott akarta megépíteni a szórakoztató komplexumot. Ennek érdekében 2008 februárjában meg is bíztak egy amerikai építész céget, hogy készítsen tervet ezekre a helyszínekre. A pilisi és az albertirsai telkekre el is készültek az építési és az üzleti tervek. Forrásunk szerint amikor Blum megvásárolta az ingatlanokat, tisztában volt azzal, hogy itt fut majd az M4-es autópálya nyomvonala, de abban bízott, hogy a nyomvonal iránya módosítható lesz. Mikor kiderült, hogy erre nincs lehetőség, akkor merült fel az ingatlancsere ötlete - fogalmazott forrásunk, aki azonban arra nem tudott válaszolni, hogy a sukorói telken kívül felmerült-e más cserelehetőség is.

Szerettünk volna néhány kérdést feltenni Joav Blumnak is. Blum nevén - az Opten internetes cégtár szerint - jelenleg három cég van bejegyezve: az Amtar Kft., a King's City Ingatlan Kft. és a King's City Management Kft. Mindhárom cég székhelyeként ugyanaz a fővárosi Krisztina körúti cím van feltüntetve. Telefonos megkeresésünkre itt egyik céget sem tudták kapcsolni. Az épületben található viszont a Bárdi-Cseri Ügyvédi Iroda, ahol az [origo]-val közölték: Blum nevében ők jegyezték be a bíróságon a cégeket, a telekcseréről, illetve a beruházásról azonban nem kívántak nyilatkozni. A befektetőcsoport az ügyvédi irodán keresztül azt közölte: a kaszinó üzemeletetésére kiírt tender lezárultáig nem akarnak nyilatkozni. Ezt azzal indokolták, hogy semmilyen formában nem akarják befolyásolni a döntést. A Kormányszóvivői Iroda szerint az eredményhirdetés legkésőbb 2009. augusztus 16-áig megtörténik.