A dokumentumból megtudhatjuk, hogy
2021 végén 89,3 millió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására világszerte, akik az üldöztetés, a konfliktusok, az erőszak, az emberi jogok megsértése vagy a közrendet súlyosan megzavaró események miatt indultak útnak.
Ezen túlmenően hat témakör kerül kifejtésre, nevezetesen: a kényszer miatti lakhelyelhagyásról, a menekültekről, a belső menekültekről, a menekültügyi trendekről, a megoldási javaslatokról és a hontalan emberekről olvashatunk bővebben. A jelentést tüzetesebben megvizsgálva világosan kiderül, hogy melyek azok a gócpontok, ahonnan a konfliktusok miatt rendkívül sok ember hagyja el saját lakóhelyét, és vándorol külföldre, vagy él belső menekültként. Ilyenek például Szíria, a szubszaharai Afrika, Jemen, Afganisztán, vagy éppen Venezuela. Az is kiderül, hogy mely országok fogadták be a legtöbb menekültet, és hogy mely államokba tértek vissza a legtöbben a tavalyi évben.
Az UNHCR az éghajlatváltozás migrációra gyakorolt hatására is felhívja a figyelmet - írja a Migrációkutató Intézet.
Csak 2021-ben mintegy 23 millió ember kényszerült elhagyni saját hazáját a szélsőséges időjárási körülmények, például árvizek, viharok és aszályok miatt. A becslések szerint ez a szám megsokszorozódhat a következő évtizedekben.
A szervezet megoldási javaslatokat is demonstrál, és megállapítja, hogy ha a konfliktusok megoldatlanok maradnak, valamint nem sikerül megakadályozni újabbak kirobbanását, akkor a huszonegyedik században egyre többen kerülnek majd kritikus helyzetbe és tovább fog növekedni a menekülésre kényszerülők száma - írják.