Csák János kinevezése előtti meghallgatásán kijelentette, hogy különleges feladat-összeállításával az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető.
A hozzá tartozó feladatokhoz szintén új felfogásban közelít,
a kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi, a gyermekekre pedig úgy gondol, mint "értékvonalak kiindulópontjára", akikből szakemberek, tudósok, vállalkozók, művészek lehetnek
- fejtette ki.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium tehát feladatának tekinti a szakképzés, felsőoktatás, tudomány támogatását, mindazon rendszerek megerősítését, amelyek a belföldön kifejlődött tudást, innovációs és üzleti képességeket egymással összehangolva megsokszorozzák, új ötletek megszületését segítik elő - mondta Csák János.
Hozzátette, az új tárca a magáénak vallja azokat a célokat, amelyekért az előző Orbán-kormányok 1998 óta dolgoztak.
Elsőként említette ezek közül a békét és biztonságot, valamint a családhoz, nemzethez, nyugati civilizációhoz kapcsolódó kötődés megerősítését.
A másik két "emberi jó" az életnek értelmet adó egyensúly, valamint a gondoskodás, vagyis minél többeket támogatni abban, hogy "magabíró, és másokon is segíteni tudó" emberek legyenek - fűzte hozzá.
Csák János miniszteri munkája során a legfontosabb szempontnak az ország mozgásterét meghatározó geopolitikai és ökológiai feltételeket fogja tekinteni.
Kiemelte, hogy ezen keretek között kell megoldásokat találni az innovációs kihívásokra, a technológia és a vállalkozások fejlesztésére, vagyis mindenre, ami megkönnyíti az emberek életét, de semmi olyat nem támogatva, ami rombolná az értékeket.
A család-, gyermek- és ifjúságpolitika továbbra is azt fogja segíteni, hogy a társadalom képes legyen önmaga fenntartására, értékei továbbadására.
Családi és személyes döntésekbe a kormány nem akar beleszólni ezután sem, de segíteni akar abban, hogy mindenki be tudjon kapcsolódni a gazdaság vérkeringésébe, beléphessen a munkaerőpiacra, tartalmasabb legyen az élete - mondta. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy
az ember nem élhet ideálok nélkül, ezeket pedig a családokban, illetve az iskola és az egyház korokon átívelő intézményeiben örökítheti át egyik nemzedék a másikra
- hangsúlyozta.
Csák János megjegyezte, hogy az új kormányzati struktúra ma még talán szokatlannak tűnhet, de a vállalati világ tapasztalatai alapján
ma már nem azok a szervezetek sikeresek, amelyek szigorúan szabott keretek, lehatárolt feladatokon dolgoznak, hanem azok, amelyek projektszerűen, másokkal együttműködve valósítják meg a céljaikat.
A világ előtt álló új korszak a háború és a gazdasági nehézségek miatt nem ígérkezik könnyűnek, de Magyarország számára előnyt jelenthet, hogy az elmúlt 12 évben jó kezdeményezések sokasága jött létre, így az új minisztériumnak is lesz mire építkeznie a most kezdődő kormányzati ciklusban - mondta a miniszterjelölt.
Meg kell erősíteni a szakképzést, a felsőoktatásban az ösztöndíjrendszert, és az a cél, hogy az embereket hozzásegítsék ahhoz, hogy megálljanak a maguk lábán - mondta bizottsági meghallgatásán.
"A miértekre fókuszálva csoportosítjuk a hogyanokat. A nekem szóló felkérés alapján ezért kerül hozzám a családok ügye, a tágabb értelemben vett kultúra, a szakképzés, a tudomány, a felsőoktatás, az innováció és a vállalkozásfejlesztés".
A miniszterjelölt, akinek kinevezését a testület támogatta,
az elmúlt harminc év egyik legsikeresebb projektjének nevezte az egyetemi modellváltást,
és beszámolt arról, hogy a következő időszakban 2700 milliárd forintot fordítanak a felsőoktatás fejlesztésére. Csák János szerint Magyarországnak háromezer kutatómérnökre lenne szüksége, és fontosnak nevezte a felnőttek szakmai továbbképzését.
Csák János jelölését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.