Nehéz beszélgetésre számíthat ma a NATO-főtitkár Orbán Viktorral

Az ukrán nemzeti gárda Hartia dandárjának katonája egy D-20 tarackágyúval lövi az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Harkiv térségében 2024. június 10-én

Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka

A NATO-főtitkár elsősorban Ukrajnáról egyeztet majd a miniszterelnökkel. Orbán Viktor nemrég azt mondta, arra próbálnak majd választ találni, hogyan maradhatnánk ki egy NATO területén kívüli, ukrajnai misszióból.

Magyarországra látogat ma Jens Stoltenberg, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon. Aligha lesz könnyű beszélgetés, írja a Magyar Nemzet. A NATO-főtitkár a keleti blokk országait tömörítő Bukaresti Kilencek rigai találkozóján – melyen hazánk elnöki szinten ezúttal nem képviseltette magát – tegnap annyit elárult, hogy a júliusi washingtoni csúcstalálkozó napirendjét vitatják meg. Ennek egyik kiemelt témája lesz Ukrajna, amelyben Magyarország álláspontja eltér a fősodortól. Arról pedig a magyar kormányfő beszélt néhány napja az M1-nek adott interjújában, hogy 

arra próbálnak majd választ találni, milyen jogi megoldással maradhatnánk ki egy NATO területén kívüli, ukrajnai misszióból. 

A Magyar Nemzet összefoglalója szerint fontos hangsúlyozni, hogy a NATO mindenkori főtitkára politikai – és kommunikációs – feladatokat lát el, nem pedig katonait. Mivel a szövetségen belül teljes konszenzusra (esetleg „hajlandók koalíciójára”) van szükség, Jens Stoltenberg célja tehát az lehet, hogy valamilyen kompromisszumot hozzon össze, megőrizze a szövetség egységét.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár
Fotó: NurPhoto via AFP/STR

A nézeteltérés legfőbb oka, hogy az eredetileg védelmi szövetség egyre határozottabb szerepet vállal az ukrajnai háborúban. Szijjártó Péter a meglehetősen viharosra sikerült május végi NATO-találkozón úgy fogalmazott, „a háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról”. A külgazdasági és külügyminiszter felsorolása alapján a tagállamok már szövetségi szinten: 

• koordinálnák a fegyverszállítást, 
• engedélyeznék, hogy az ukránok nyugati fegyverekkel mérjenek csapást oroszországi területekre, 
• hosszú távú pénzügyi elköteleződéssel dollármilliárdokat fizessenek, 
• magas rangú tisztségviselőt, 
• sőt kiképzőket és tanácsadókat küldjenek Ukrajnába. 

Az, hogy Ukrajna katonai képességeinek növelése érdekében pénzt rakjunk össze, nem tartozik a NATO alapvető céljai közé! – magyarázta.

Magyarország ki akar maradni a háborúból

Jens Stoltenberg már többször határozottan kizárta, hogy Oroszország a NATO megtámadására készülne, állítása szerint ennek nincs semmi nyoma. Ehhez képest egyre többször megkongatták a vészharangokat, hogy a következő évtizedekben nyílt összecsapásra kerülhetne sor, melyben Magyarország is frontvonallá vagy felvonulási tereppé válhatna háborúpárti tervek szerint. Moszkva pedig arra figyelmeztetett többször: minden Ukrajnában állomásozó nyugati katonát legitim célpontnak tekint. Magyarország ezért kizárta, hogy bármilyen ukrajnai misszióban részt vállaljon, legyen szó a fegyverszállításról vagy akár a tervezési fázisról.

Kérdés, hogy például a segélyek összehangolásában vagy a pénzügyi támogatás jóváhagyásában sikerül-e megállapodni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK