Az elmúlt 25 év legnagyobb árvizei Magyarországon

A legfrissebb előrejelzések szerint a vártnál is komolyabb és nagyobb lesz az idei dunai árhullám. A folyó vízgyűjtő területeire ugyanis jóval több csapadék érkezik, mint amennyire korábban számítottak. Történelmi árvíz fenyeget, hiszen egyre kritikusabb a helyzet. Csehországban már 200 településen alakultak ki áradások, és a hatóságok már több településről evakuálták a lakosságot, miután a víz betört a házakba is. Több bécsi utca is víz alá került, egyre súlyosabb a helyzet az osztrák fővárosban is, de más országokban sem jobb a helyzet. A szakértők szerint a 2013-as árvíz nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában is az egyik legsúlyosabb volt, most akár az is elképzelhető, hogy egy ehhez hasonlóval kell szembenéznünk. Most az Origo összegyűjtötte az elmúlt 25 év legsúlyosabb árvizeit.

Arról már beszámoltunk, hogy nagyon komoly a helyzet, hiszen 2013 óta nem látott árvíz fenyegeti Magyarországot, miután a napokban szokatlanul nagy mennyiségű csapadék zúdult le a térségben. Most a budapesti vízállás megközelítheti a 2013-as szintet, sőt, ha továbbra is ennyi csapadék esik, akkor akár meg is dőlhet a rekord, éppen ezért a Duna felső szakaszain már a hétvégén megkezdték a védekezést, és az árhullám közeledik a főváros felé. Ezért a kormány láthatóan mindent megtesz annak érdekében, hogy időben felkészüljön a védekezésre, hiszen Európában már több országban kritikus az árvízhelyzet. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint az elmúlt évek fejlesztései következtében jó helyzetben várja az ország az árvizet. Orbán Viktor kormányfő úgy fogalmazott, hogy Magyarország felkészült a kihívásra, "meg fogjuk csinálni". 

Az Origo most készített egy összeállítást arról, hogy az elmúlt 25 évben melyek voltak a legnagyobb árvizek Magyarországon.

Helyiek a Dunakeszi, Budapesttől nyugatra fekvő Dunakeszinél, ahol házukat elöntötte a Duna 2013. június 12-én. Fotó: FERENC ISZA / AFP

2002-ben is jelentős károkat okozott az árvíz

Az elmúlt 25 év egyik nagy árvize volt a 2002-es, amikor is a folyamatosan lehulló csapadék következtében 2002. augusztus 10-én árhullám érte el a főváros térségét, és a víz szintje augusztus 11-éről 12-re virradó éjszaka 607 cm-es magassággal tetőzött. Ezután megindult egy lassú apadás, ami 532 cm-es vízállásig folytatódott. Ezután sem lehetett fellélegezni, mert a vízgyűjtőn időközben lehullott, újabb jelentős mennyiségű csapadék, egy második árhullámot indított el a Duna felső szakaszán. Ez augusztus 13-ára érte el az országhatárt, és intenzív áradás mellett augusztus 18-19-én tetőzött 848 cm-es vízszinttel a fővárosban.

A Fővárosi Csatornázási Művek szerint a helyzetet súlyosbította, hogy a mellékfolyók közül az Innen, a Rábán és az Ipolyon jelentősebb, a Marcalon és a Vágon kisebb mértékű árhullám alakult ki. Meteorológiai elemzések rámutattak, hogy az ilyen típusú ciklonok nem rendkívüliek az évnek ebben az időszakában, hiszen volt erre már példa több esetben is, pl. az 1970., 1999., és 2000. évi tiszai árvizek esetében.

Elöntött épületek a Duna-parton Budapesten 2013. június 10-én.  Fotó: ORFK / SANDOR H. SZABO / AFP

2002-ben 750 embert evakuáltak Budapesten. A helyzet súlyos volt, de Drezdában például akkor 30 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát az árhullám miatt.

A 2002-es árvíz akkor Csehországban, Ausztriában, Németországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Horvátországban és Magyarországon volt a legkeményebb. Az árvíz váratlanul érte az európai országokat, mert az előrejelzések nem mutattak csapadékos augusztust. Az árhullám az Alpok keleti részén kialakult heves esőzéssel indult, amely Észak-Olaszországban okozott először árvizet. A Dunán kívül a legnagyobb károkat az Elba és a Moldva kiömlése okozta, egyes becslések szerint több milliárd euró kár keletkezett összesen, azon felül, hogy több tucat ember vesztette életét. 

A 2013-as dunai árvíz.
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP

2002-ben Budapesten 750 embert telepítettek ki a XXII. kerületből és a Római-partról. Országosan több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. A főváros mellett itthon Győr, Komárom-Esztergom, Borsod és Nógrád megyében volt a legsúlyosabb helyzet.

2006-ban egyszerre áradt a Tisza és a Duna

2006-ban az a ritka eset fordult elő, hogy egyszerre indult árhullám a Dunán és a Tiszán. A két folyó vízgyűjtő területén lehullott hatalmas mennyiségű hó hirtelen olvadása miatt következett be az árvíz, ami a Tiszánál 1009 centiméteres vízállást produkált Szegeden. Demszky Gábor akkori főpolgármester Budapesten vészhelyzet, illetve hajózási tilalom elrendelését kérte a Gyurcsány-kormánytól a Duna tetőzése miatt, de elutasították. Ekkorra már 33 embert kellett kitelepíteni a főváros XIII. kerületéből, a Népszigetről, a szigetet lezárták, majd teljesen elöntötte az áradó Duna.

Egy férfi ül a Duna áradása ellen felhalmozott homokzsákok előtt Budapesten 2013. június 10-én. A magyar főváros elkerülte a Közép-Európában máshol pusztítást okozó árvíz legsúlyosabb következményeit, mivel az árvízvédelmi védművek szilárdan tartották magukat. Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP

2006. április 4-én éjszaka pedig a fővárosban tetőzött a Duna, ott a vízszint elérte a 861 centimétert, így a folyó vízállása 13 centivel haladta meg a 2002-es rekordot. A fővárosban a Római-parton, a Margitszigeten és a Bem rakparton okozta a legtöbb problémát az áradó Duna, a térségben pedig a Visegrádtól Szentendréig tartó szakaszon, vagyis a Dunakanyarban. Kisoroszit például a víz teljesen elzárta a külvilágtól. Akkor a gátakon több helyen is szivárgott a víz, többek között Visegrádnál, valamint a Szentendrét védő gátakon is, gátszakadás azonban sehol nem történt. Az ár- és a belvíz miatt sokaknak kellett elhagyniuk az otthonukat, és a védekezésben közel 25 ezer ember vett részt.

A Margitszigeten ugyancsak átszivárogott a víz az ideiglenes körgáton, és arra is figyelni kellett, hogy jobban klórozzák a pesti ivóvizet, de nem volt veszélyben Budapest vízkészlete, nem kellett  ivóvíz-korlátozástól tartani.

Európában sem volt könnyű a helyzet 2002-ben, ugyanis katasztrófariadó volt nyolc német városban, hiszen Szászország tartományi fővárosában, Drezdában három városrészt is fenyegetett a víz, folyamatosan folyt a lakosok kiköltöztetése. Lengyelország délkeleti részén is árvízkészültség volt, habár a Visztulán és mellékfolyóin akkor már tetőzött és csökkent a vízszint. Sok helyen ezzel együtt víz alatt voltak szántóföldek, valamint part menti utcák és házak is.

Magyar búvárok, önkéntesek és helyiek a Duna árvízi gátját erősítik Győrújfalunál. Fotó: FERENC ISZA / AFP

A 2013-as rekordokat döntő árvíz

Hazánkban minden rekordot tartó döntő árvíz volt a 2013-as, amikor is június 9-én 891 centiméterrel tetőzött a Duna Budapesten, ami minden idők legmagasabb árvízi vízállása volt a fővárosban. A Duna mentén a fővárostól az osztrák határig mindenhol rekordmagasságokat ért el a víz. A szakértők szerint ez az árvíz nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában is az egyik legsúlyosabb volt.

Helyi lakosok vízszivattyút használnak a beömlő víz ellen családi házuk előtt, a Duna árvize mellett Dunabogdányban, a Budapesttől mintegy 40 kilométerre északra fekvő településen 2013. június 9-én. Fotó: PETER KOHALMI / AFP

2013-ban rengetegen vették fel a harcot az árvízzel szemben, az egész ország összefogott. 2013. június 5-én, szerdán még „csak” arról számoltak be, hogy felgyorsultak az események a Dunánál, de keddre virradóra elrendelték a harmadfokú riasztást. Orbán Viktor miniszterelnök akkor vészhelyzetet is elrendelt, és már akkor bejelentette: 8 ezer katonát, ugyancsak 8 ezer katasztrófavédelmi dolgozót, 1400 vízügyi szakembert és 3600 embert tudnak mozgósítani a védekezéshez. Rengetegen segítettek a védekezésben, pakolták a homokzsákokat, segítettek a lakosságnak. Az egész ország megmozdult. A Kemma oldalán például így emlékeznek az akkori időszakra:

önkéntesek, intézményi dolgozók pakolták, töltötték a homokzsákokat, a hivatásos katonák mellett a tartalékosokat is bevonták. Út már ezen a napon is le volt zárva, a vonatközlekedés szünetelt Komárom és Esztergom között. Esztergom térségében még gyulai szakemberek is segédkeztek.   

Herczeg Anita, Áder János akkori köztársasági elnök felesége például élelmiszert osztott Neszmélyen.

Nagy volt a baj, mert például Pilismaróton és Dömösön is korlátozták az ivóvízfogyasztást. Ezt a két települést közúton nem is lehetett megközelíteni. Budapesten olyan súlyos is volt a helyzet, hogy 

a Margit-szigeten biztonsági intézkedések léptek életbe, senki más nem vehetett részt a védelmi munkálatokban az ott dolgozó honvédeken és a tűzoltókon kívül. Ők is csak mentőmellényben végezhették a feladataikat.

A 2013. június 11-i adatok szerint akkor a fővárosban 1 millió 455 ezer homokzsákot, 12 ezer köbméter homokot építettek be a védművekbe és 18 szivattyú működött. 

Egy lakos csónakkal néz körül a családi házánál a Duna árvize mellett Dunabogdányban. Fotó: PETER KOHALMI / AFP

Újabb történelmi árvíz fenyeget minket

A Hungaromet oldalán közöltek arról egy tanulmányt még 2013-ban, hogy a pusztító árvizek, rendkívülinek tartott időjárási események után már az elmúlt években is többször felmerült a kérdés, gyakoribbak-e a szélsőségek térségünkben. A portál szerint bizonyos időjárási helyzetek gyakoribbakká váltak.

Minden árhullám után vissza-visszatérő kérdés az is, hogy lehet-e ennél nagyobb árvíz. Ha a 2002-es árhullám meteorológiai feltételeit (nagyobb csapadékmennyiség) a 2013-s árvíz hidrológiai körülményeivel társítjuk, bizony elképzelhető magasabb vízállást eredményező árhullám

- írták ezt még 2013-ban a szakértők. Most kérdés, igazuk lesz-e, mert minden idők egyik legnagyobb történelmi árvize fenyeget. Ahogyan arról már beszámoltunk, az évtized árvize miatt a fővárosban és országszerte megkezdődtek a védelmi munkálatok. Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatót tartott az árvízi védekezés legfrissebb állásáról a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központban. A belügyminiszter szerint száz százalékban felkészültek a védekezésre, szervezett munka folyik.

Minden fontos információról addig is beszámolunk, kövesse élő tudósításunkat az árvízhelyzetről ITT!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK